Szatmár, 1909 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1909-04-18 / 16. szám

A SZÍNHÁZ.

A „Király.“

Kedden a „Király“ került szilire sikerült előadásban. E szellemes francia vígjáték nagyon jól mulattatta színházunk közönségét; de nemcsak maga a darab, hanem a szereplők is. Herczeg játéka nagyon sikerült, alakítása kitűnő volt. Kendi természetességével nyerte meg a közönség tetszését. Jó szerepében Gömöri is megállta a helyét. Az előadás sikeréhez Fodor, Somogyi és Szőts járultak még hozzá a már ismert tehetségükkel.

Szerdán ismét a „Királyt“ adták, a keddihez hasonló előadásban.

Sipos jutalomjátéka.

Csütörtökön került színre a „Nőemancipáció“ Sipos jutalomjátékául, nem telt ház előtt; pedig Sipos, akinek tehetsége Szatmár város közönsége előtt ismeretes, telt házat is megérdemelt volna. Igazán méltán megérdemelte azt a koszorút, amit kapott. Játéka most, mint mindig sikerült, alakítása és természetessége a színpadon méltó volt jutalomjáíékához. Nagyban elősegítették még a sikert Bállá, Somogyi, Hónai, akiknek jó játékáról beszélni is fölösleges.

HÍREK

— Eljegyzések. Székely Endre helybeli rendőrfogalmazó eljegyezte Jeney Pál tatárialvai földbirtokos leányát, Mariskát. — Feldman Zoltán takarék- pénztári könyvelő eljegyezte Nyiszli Bo- riskát Tiszauilakról.

— 50 éves ieikészi jubileum. Folyó hó 15-én tartott tavaszi közgyűlésén a szatmári ref. egyházmegye szép ünnepséget rendezett akkor, midőn Szabó János kocsordi lelkész indítványára kimondotta, bogy Bartlia Mór gacsályi lelkészt, ki tegnap ünnepelte lelkészségének 50 éves jubileumát, minta papság nestorát, ki mindig tevékeny részt vett az egyház közéletében, sürgönyileg üdvözli. Jegyzőkönyvében kifejezést adott egyhangú lelkesedéssel azon tiszteletének, mellyel a már sok évvel megáldott, de ifjúi érzéssel gondolkozó ősz pásztor iránt viseltetik.

— Kinevezés. Ratkovszki Pált, a helybeli kir. kath. főgimnázium tevékeny igazgatóját szép kitüntetés érte. Lelkes és eredményes munkálkodásának elismeréséül főigazgatói cimmei és jelleggel ruházták fel. A tanügy terén szerzett kiváló érdemeinek ezen méltánylása városunk közönségének csakis osztatlan tetszésével találkozhatik.

— Jótékonyság. Néhai Somlyav Kálmán városunk volt főerdésze s a németirészi gör. kath. magyar aiku egyháznak volt világi elnöke és néhai neje Koos Anna emlékére családja 500 koronás jótékonvcélu alapítványt tett, melynek kezelésével a németirészi gör. kath. magyar egyház tanácsát bízta meg s céljáról alapitó oklevelében fog intézkedni. A gyermeki szeretet e tényével örök emléket állít elhunyt édes atyjuknak és édes anyjuknak.

— Bírói kinevezések. Koós György nagysomkuti és Füzessóry György nagykárolyi járásbirósági albirókat 0 felsége Günther Antal igazságugyminiszter előterjesztésére járásbi rákká nevezte ki.-- Kinevezés. Dorcsák Antal helybeli ügyészségi irodatisztet az igazság- ügyminiszter irodaigazgatóvá nevezte ki. Tiszteletére nagy bankettet rendeznek.

— Esküvő. Dr. Laoheta Brúnó szatmári orvos április 20-án tartja esküvőjét Boros Jolán kisasszonnyal Aranyos- Megyesen.

— Beszámoló. Kelemen Samu dr. orsz.-gyül. képviselőnk folyó hó 11-én a Vigadóban beszámolót tartott, amelynek keretében a mai politikai helyzetet, annak főbb megoldandó kérdéseit világította meg az impozáns számban megjelent választópolgárok előtt. Falussy Árpád dr. főispán, ki családi ügyei miatt a beszámolón személyesen meg nem jelenhetett, a következő meleghangú sürgönnyel mentette ki magát: „Midőn nemzetünk függetlensége és Szatmár városunk fejlődése és haladása érdekében eddig teljesített hűséges és hazafias munkásságodról beszámolót tartasz, meleg barátsággal üdvözöllek. Falussy Árpád.“

— Gyászhirek. Nádai Ferenc, a Nemzeti Színház kiváló művésze ápril 14-én 70 éves korában elhunyt. Temetése Budapesten óriási részvét mellett folyt le. — Papp Gyula turczi községi jegyző folyó hó 12-én hosszas betegség után életének 54-ik és 2-ik boldog háj zasságának 17-ik évében el halt.

— Tanítónői áthelyezés. A vailás- és közoktatásügyi miniszter Kiss Gábornó

: Fodor Etelka nagybányai állami polgári iskolai tanítónőt, városunk leányát eddigi minőségében az újpesti állami polgári leányiskolához helyezte át.

— A kereskedelmi iskola egyen- rangusitása. A közös hadügyminisztérium az érdekelt ra. kir. minisztériumokkal egyetértőiig a helybeli felsőNéhány perc múlva az árvaszéki ülnök odaült a bohémek aztalához. A bemutatkozás után a színész így szólt az ülnökhöz :

— Képzelje uram, ez az ur szerkesztőnek nevezi magát és nem tudja mi a csigalépcső.

— Nos igen, szólt közbe a szerkesztő, azt hiszem egy szerkesztőnek nem épen feltétlenül kell tudnia, hogy mi a csigalépcső.

— De megbocsásson szerkesztő ur, szóllott az ülnök, hisz ez abszurdum. Ön nem tudja mi a csigalépcső ?

— Nem.

— Uram, hiszen az én házamban is van csigalépcső. Ez egy olyan lépcső, a a mely igy megy ... És az ülnök ur a mutató ujjával a levegőben hadonászva kacskaringós vonalakat irt le.

Persze a bohémek öaszenevettek és az ülnök ur mit tehetett mást, ő is velük nevetett.

Egy félóra múlva újabb alakok jöttek az asztalhoz, valamennyien beugrottak a tréfának, sorban megbotránkoztak a szerkesztő tudatlanságán és a levegőben ka- linpálva szinte boldogan, tudákosan magyarázták :

— A csigalépcső ?

................Igazán !

na

gyszerű .... Ez egy olyan lépcső, a ■ mely igy megy ... .

Egy sikerült tréfa rendszerint ragályos. Egy óra muiva már minden ember, a ki a kávéházba belépett, a csigalépcső kérdést kapta fel és mást sem lehetett látni, mint olyan embereket, a kik nagy buzgalommal igyekeztek megmagyarázni, hogy mi a csigalépcső.

Az árvaszéki ülnök elbúcsúzott az asztaltársaságtól, mert valami aktát otthon felejtett és ezért haza kellett mennie.

A társaság egyik tagja é vöd ve szólt utána :

— El ne felejtse megkérdezni a feleségétől, hogy mi a csigalépcső !

— Bízza csak rám, szólt az ülnök, ez lesz az első dolgom.

*

#

Az egész kávéház a csigalépcső tréfán mulatott és távolról sem sejtették, hogy ebből az ártatlan dologból milyen botrány fog kipattanni.

Az árvaszéki ülnök egész véletlenül a csigalépcsőn ment fel lakásába. Ott azután épületes jelenet várta. Feleséggé őnagysága az ajtó előtt épen egy huszár főhadnagytól búcsúzott el érzékenyen, a mely bucsuzás szenvedélyes csókokban nyilvánult. A nő férje láttára sikoltva a szobába rohant, mig a huszártiszt zavartan állott az ülnök előtt, majd pedig dacosan szólott :

— Rendelkezésére állok uram.

Jó, válaszolta hidegen a férj, előbb azonban elintézem a csigalépcsőt.

És ezzel elrohant.

A huszártiszt ámulva nézett utána. Sejtelme sem volt, hogy mit akar az ülnök a csigalépcsőtől.

Az árvaszéki ülnök magából kikelve rontott be az Arany bika kávéházba, Egyenesen a szerkeztő asztalának tartott, a hol még mindig a csigalépcsővel ugratták az embereket. Az ülnök a színész elé ment és bőszen ordította:

— Aljas gazember! Ön azt a csigalépcsőt rejtett célzattal adta be nekem 1

És jobról balról arcul vágta a színészt.

Az emberek mergrémülve felugráltak. Majd lefogták az ülnököt, a ki még dühösebben kiabálta :

— Mindnyájan gazemberek vagytok, kardom elé állítok mindenkit! Az asszonyt megölöm, a csábitóját felapritom 1 Az ég szakadjon arra a csigalépcsőre ! . . .

A csalfa asszony, a szőkehaju, kövér ülnökné elutazott szüleihez és e körülmény csak növelte a titokzatos szenzációt.

íme, ez volt az az eset, a mely a más- j kor kedélyes, vidám kisvárost néhány napig komoly, ünnepélyes hangulatba burkolta és j ez elvégre nem is csodálni való, mert hiszen ekkora szenzáció méltán megrendíthette j a békés és nyugalmas közönséget.

íx"’ll I él ür** es czipész műhelye

JLfV£í^J '■»Aít Szatmár, Kinizsi-ntcza 32

szám.