Szatmár, 1909 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1909-04-04 / 14. szám
2 8 Z A T M A R kodóhelyek, emésztő és pecegödrök tartalmát liordassák ki, az udvarokon levő viz- folyámokat, vízgyűjtőket és kút környékét a betegségek csiráit terjesztő anyagoktól mentesítsék, s a fasorait helyeket mésztejjel állandóan fertőtlenítsék, mert az említett határidő lejártával megtartandó hatósági vizsgálat alkalmával mulasztáson ért ház, illetve üzlettulajdonosok ellen, utóbbiak ellen még üzletük bezáratására irányuló ténykedéssel is érvényt fogok szerezni a hivatkozott szabályrendeleteknek. Szatmár- Németi 1909 április 1. Tankóczy Gyula rendőfőkapitány. Elégedetlen felekezetek. A tegnapi ülésből négy felekezetitek fellebbezését terjesztette fel a tanács a belügyrui- nisüteriumhoz, úgymint a szatmári részi gör. kath. egyházét a segédlelkészi javadalom megtagadása, a ref. egyházét a kántori fajárandóság megvonása, a stätusquo izr. egyházét a lelkész személyi pótlékának megtagadása és az ágostai ev. egyházét a felekezeti segély megtagadása tárgyában hozott közgyűlési határozatok ellen. Jóváhagyott közgyűlési határozatok A belügyminiszter jóváhagyta a Krasz- nay István-féle lanka ás a Kinizsi-utcai óvodatelek vételét. A SZÍNHÁZ. 27-én volt Mihályályi második fellépte, a „Szép Helénádban. A darab maga talán túlságosan is kiforditett alakban került elénk, színészeink merészjókedvüsóge miatt, mindazonáltal ez az esténk jól telt el. Mihályi (Páris) nagyszerűen énekelt és minden tekintetben megérdemelte azt a sok tapsot, amit nyílt színen is kapott. Valami csudálatos melegséget tud önteni a szerepébe és határozottan fogva tartja a többi szereplőket is, ezt mutatja a Tibor (Heléna) correkt játéka és szép énekszámai. Somogyi, Rónai, Herceg nagyon megfeleltek, mégis taláu tulságba vitték a komikumot, de ezért a világért sem panaszkodunk. j Síposnak bár kevés szerepe volt, igye- 1 kezett és kedvvel játszotta meg az egyik j Ajax ot. 28- án d. u. Zónába a „Sárga csikó.“ 28 án este „Hoffmann meséi“. Már nem is kezdünk hozzá Mihályit dicsérni, akik ott voltunk láttuk illetve hallottuk, hogy Elint előbb kitűnő volt. Tibor határozottan jobb volt mint az első, előadáskor. Jók voltak, Somogyi, Rónai ős Erckövi. Igaz, hogy egy kicsit elesiptek az ördög jelenetből, dehát igy is jól elnyúlt az előadás és Heves direktor köszönetét érdemel a Mihályi érdemeiért, mint állandó vendégünket szeretnék még többször is hallani. 29- én a „Lotti ezredesei“ ment zónában. 30- án Herceg „Kivándorló“ cimü darabját adták. A darab maga telt házat ér- ; demelt volna és alig alig volt valaki. A közönség hiánya nagyon meglátszott színészeinken, bár igy is elég elfogadható volt az előadás. Tibor határozott corroktséggel és érzéssel játszott mint a főszereplő Pál- falvi. Rónai megfelelt, Herceg is mint mindég egészen beletalálta magát a szerepebe. ; Sipos túlzott. Szócsőn meglátszott az unalom külöoben sem volt neki való az a szerep amit ugylátszik másnak a hiányában j kellett neki adni. Peterdi bácíi alakitása a Fodoréval j vetekszik. 31- én ismét a „Kivándorló“, az előb- i bihea hasonló előadásban. Tengerre vágyom. Irta : Oszkár. Tengerre vágyom! Szabad futó habra — bolyongani messze ; Én volnék a bolygó, Te lennél a „Napja“ !! Tengerre vágyom! Ki a messzeségbe — ahol kószálhatnék, — És fáradt lelkemnek, Te lennél a „Rév“-e ! Tengerre vágyom I Hol csillog a hullám, ahol elfelednék Mindent ami itt van, Csak a neved tudnám! 1 És mig vágyva vágyom Kalandozni innen, — addig veszem észre Hogy tenger a szivem I Hogy „te" vagy a .Napja" Hogy „te* vagy a „Rév“-e, — csillogó álmaim Lelke I — saemefény* ! 1 A zongoraművésznő. Irta: Vértes Imre. Rotbergerné. a Lipótváros egyik leg- gasdagabb asszonya, épen magyarázatot tartott a divatárusnőnek, hogy hogyan díszítse a nyári kalapokat. Leánya, a jóléttől gömbölyű, küíömben butácska Lina, az udvarlójával, egy elegáns és nagyon poraádés gyógyszerész hallgatóval volt elfoglalva a szalon egyik sarkában. Az udvarló, alighanem a jövendő negyedmillió korona hozomány reményében, valóban nagy igyekezettel kedveskedett és bókolt Linácskának, a mit a mama árgus szeme örömmel vett észre. A szőke, molett divatárusnő suttogó hangon csiklandós élceket mesélt Rothberger- nének, a ki az élcek csattanóján jóízűen, hangosan nevetett. Linácska nagy figyelemmel hallgatta udvarlóját. A szobában lévők arcáról a gondtalan, megelégedett emberek boldogságát lehetett leolvasni, Éles, hosszú csöngetés hallatszott. Réth- bergerné összerezzent és szinte ijedten hadarta: — Szent Isten 1 Ez a zongoratanárnő, Egészen megfeledkeztem, hogy ma csütörtök ran Linus, Linuska, készülj a zongorához 1 ... Na, ma megint lssz egy meleg órám! . . . A divatárusnő értelmetlenül, kérdőleg nézett Rothbergernére. A cseléd már beeresztette az érkezőt. Április 4. Április 1 én a „Páholy“, jó elfogadható előadással, kitünően jó volt Somogyi, Si- poss, Herceg, Váradi és Gőmöri. Igazán elismerést érdemelnek színészeink, hogy még ilyen gyér közönség mellett is mint ez esti, megtartották az ő vidám bohémeskedö kedvüket és az ott levőknek szórakoztató vidám estét szereztek. 2-án a „Boeeaeció“. Zónában. EGYHÁZ ÉS ISKOLA. Tanulmányi kirándulás. A helybeli ref. főgimnázium tanárkara tanulmányi kirándulást rendez, amelyen a tanuló ifjúság közül 45-en vesznek részt. A kirándulás célja hazánk fővárosának megtekintése és az otílévő nevezetesebb épületek, műremekek és múzeumi tárgyak megtekintése lesz. Határozottan elismerést érdemel főgimnáziumunk igazgatója ezen megvalósításra szánt tervért, legalább ha a* ifjúság, amelynek nagyrésze tanulmányainak tovább folytatására Pestre kerül, ismerni fogja a szépet és hasznost Pestben és a már előbbi felébresztett kíváncsiság folytán ha évekre felkerül a fővárosba, tudni fogja, hogy van Pesten sokkal hasznosabb időtöltés is, mint az egyetemi órák elkerülése és az erkölcstelen nagyvárosi élet. Ez a kirándulás az ifjúságnak határozottan hasznára fog válni, mert lesz amiből fogalmat alkosson a nagy zajos Pestről és a csöndes, nemzeti hagyományokat érző múzeumokról, a művészet kolos- sális remekeiről, azokról a szürke, íüs- tös falakról, amik annyi sok rosszat és jót rejtegetnek magukban. Mint értesülünk, az indulás kedden reggel lesz és négy nap múlva jönnek vissza. Tényleg zongoratanárnő volt. Kicsi, vékony, hitványhaju, pergametsárga arcú, igénytelen megjelenésű, negyven éves leány volt. Hidegen, kimérten köszönt a ház úrnőjének, a mit az sziute nevetséges tisztelettel, alázatosan fogadott Linácska is otthagyta már a másik szobában volt és a zongoránál ült. A zongoratanárnő is eltűnt a másik szobába és Rothbergernéből hosszú sóhaj tört elő. A divatárusnő, mint valami kérdőjel meredt a ház asszonyára. Nem értette a dolgot, feleletet várt. Rothbergerné alig hallhatóan szólott a divatárusnőhöz : — Jaj, lelkem, ezt maga nem érti. Nagy művésznő, nagyon nagy művésznő ez a hölgy. A Linácskát tanítja zongoráin, és 5 forintot kap minden óráért. Rettenetes egy nő. Egy ajtónak nem szabad nyílni, egy hangos lépést nem szabad tenni, egy szót sem szabad szólni, mikor ez zongorázni tanít. Rettenetes egy nő 1 ... A Linácskát raeg- pofozza, ha nem tudja a leckét. Az uram véletlenül, a múltkor benyitott abba a szobába. Tudja mit tett ? ügy ráorditott, hogy ai uram majdnem összeesett a bámulattól. — Bolond ez a művésznő, — konstatálta a divatárusnő. Elvállal mindennemű^ ; j ■ isr papi munkák ]j CSAPÓ LAJOS FÉRFI SZABÓ. pontos gyors elkészítését. $ (emelet.) SZATMAR, D®ák-tér 7 $ Legfinomabb szövetekből ; j ----------- készít 11 wtgr polgári ruhákat $ a legjutányosabb árakban.
