Szatmár, 1908 (34. évfolyam, 2-51. szám)
1908-02-16 / 7. szám
február Ifi kora mértékben, majdnem egy harmaddal fogytak. Ami megvigasztalhat ezért a kétes dicsőségért, hogy tavalyelőtt mi vezettünk, Budapestet is megelőzve, az apró bűnök statisztikájában. Uray Imre. 1850—1908. . Eltemettük a tarpai kurueot. Nemes, daliás alakja eltűnt előlünk örökre s vele kidőlt — hajh, megritkult! — sorunkból az erős, a szívós, a hajthatatlan függetlenségi érzésnek, a szakadatlanul egyformán izzó magyar faj - szeretetnek tántoríthatlan harcosa. Szép szó, Ígéretek, sima érvelések, : hazug mesék el nem hajlíthatták útjáról. A kérlelhetlen halál bírta csupán eltávolitani azok utjából, akiknek sokszor kellemetlen, alkalmatlan voltnyilt, szókimondó, magyaros őszintesége, kii- 1 tikájának leplezetlen éle. Volt. Nincs. Eggyel kevesebben 1 vannak a kevesek, akiknek elseje, büszkesége, ereje volt. Akik számítottak lelkének, szavának harci munkájára az eljövendő küzdésekben. És a fájdalom, a veszteség gyászos érzéseivel emlékezünk rá vissza mindazok, a kik megértettük őt, és egyek valánk vele érzésben, törekvésekben: a függetlenségi eszme rajongó szeretetében. A HÉT. Az ország részint forrong, részint kétségbeejtő apattiiával bámul a lehetetlen politikai állapotok káoszába, — és Bécsben a magyar delegátusoknak Franciaország marokkói beavatkozása miatt fáj a fejük. A mi gyomrunkban még ott sajog az Aerentlial-féle golyóbis, a horvátok gyújtogatják fejünk fölött a tetőt, a házszabály- revízió, a katonai terhek emelése elrabolják Lehet, midőn e romlatag lapocskát Átolvasod, írója már pihen, S egykor mi volt, reménytelen reménye, Szerelmedet sem kéri már szivem. Ajkam körül mosoly fog játszadozni, De a mi mást mosolyra nem dérit ; Az a mosoly, amely a holtak ajkán Gúnyolja az élet küzdelmeit! S akkor, ha majd e láz sugalla hangok Lelked csendjébe fognak zsongani, Bocsáss meg, hogy semmit se szólva eddig, Mindent akartam most elmondani . . . Bocsásd meg ezt a végső gyöngeséget, Hogy önmagámról hirt adok neked, Bocsásd meg az utol só nagyravágyást, Mely kéri, esdi egy-két kényedet! . . . Csak egy könyüt adj annak a halálban, Ki mig élt csókodról álmodott, Csak egy sóhajt annak, ki néked egykor Oly hő imával híven áldozott . . . Emlékezést annak, ki a mióta Először látott, percre sem feled, S ha él a sírban egy élet-parányka, Ott is reád emlékszik és szeret! S Z A T M Á R álmainkat, és Holló Lajost, Thaly Lászlót meg a többit az olasz irredentizmus izgatja. — No de annál jobban Ízlett a nagy- hatalmasdi-játék után az Aehrenthal fényes ebédje a delegátus uraknak. És ez a fő ! Wesselényi Ferenc báró, kolozsvári képviselő nyílt levele méltó feltűnést keltett, „Az én felfogásom az, hogy a párt a lejtőn rohan le, de olyanon, amelyen ha most, a tizenkettedik órában meg nem áll, teljes megsemmisülés lesz a vége. Ebbe a megsemmisülésbe csak ama keveseket nem fogja magával rántani, akiknek a Kossuth Lajos útjáról való letérés — a sikamlós lejtő — nem tetszett, és akik nem akarták magukat a rohanó árral oda sodortatni, | ahonnét nincs többé föltárn idás, hanem a 7 I maga idejében erről a lejtőről letértek .! Vájjon, értenek-e ebből azok, akiket illet? A nemzetiségi ugrándozások végre a törvény erélyesebb végrehajtására sarkalták a magyar bíróságokat. A héten a „Lupta“ szerkesztőjét másfél évi államfogházra és 1500 kor. pénzbüntetésre, a „Libertatén“ szerkesztőjét szintén másfélévi államfogházra és 1000 kor. pénzbüntetésre ítélték. Azonkívül több hírhedt román lap munkatársa ül Vácon és Szegeden, s a „Lupta“ és „Tribuna“ ellen egész sereg : sajtóper van folyamatban. Ideje volt a meg- torlásna k. — A szétszórt darabontok uj fészkében, a „Nemzeti Társaskörben“ mostanában gyakran virrasztónak. Várják a hajnalt. A darabont uralom visszatérését. Ott vannak mind: Erdély Sándor, Tisza István, Hie- ronimi Károly, Dániel Gábor, Kautz Gyula, Khuen-Hédcrváry, Lukács László és még sokan a jelesek közül, ügy halljuk, uj tagokat várnak. Lesznek, bizonyára lesznek, csak egy kis türelem ! A VÁRMEGYE. Kinevezés. A főispán Sikoiya Bélát díjas közigazg. gyakornokká nevezte ki s szolgálatra az alispáni hivatalhoz osztotta be. A magyar nyelv ellen. A legutóbbi közig, bizottsági ülésen a tanfelügyelő bejelentette, hogy Ciontea 'Demeter sándorfa- lui g. kath. lelkész megíiltotta az iskolás gyermekeknek a magyarul köszönést és a magyar beszédet. A tanfelügyelő felterjesztésére a miniszter a lelkész kongruáját megvonta. — Ez a leghelyesebb megtorlás, úgy véljük, az ilyen honpolgárok ellen ! Közigazgatási bejárás. A Nagykároly- margittai vasút nagykároly—pcéri részének közigazgatási bejárása a keresk. miniszter kiküldöttjének, a vármegye, a hatóságok és az érdekelt községek képviselőinek részvételével e hó 12-én történt meg. A VÁROS.Közgyűlés. A febr. 10-én megtartott havi rendes közgyűlés tárgysorozatából két pontot kell kiemelnünk, amely a bizottsági tagok közt nagyobb érdeklődést, és egyikük, a színházbérlet ügye, egy kis vihart támasztott. A községi birc-i állásra a közgyűlés Papp Ottó tb. alkapitányt választotta meg. — A szinügyi bizottság javaslatával szemben, amely a pályázó igazgatók közül Krémer Sándort ajánlotta igazgatónak, he3 vés vita fejlődött ki. Heinrich Viktor, We- isz Sándor, Csomay Imre erősen kikeltek Krémer ellen, akit nem tartanak alkalmas igazgatónak. A szavazásnál a Krémer-elle- nes párt győzött 2 szótöbbséggel. így élűiről kezdődik a pályázat, a kilincselés és a lapok vitája. A tanács és a rendészeti bizottság javaslatait vita nélkül, változatlanul fogadta el a közgyűlés. -- A Viz-utcát „Arany János“, a Kölcsey-utca végén levő kis utcát „Vajay“- utcának nevezték el. — A városi épületek fentartására ez évben , 21.609 “koronát irányoztak elő, ebből 10 ezer korona értékű munkát vállalkozókra bíznak. — Elhatározták egy fegyverraktár építését 18.607 K költséggel, amelynek 6-19o/0 kamatát a katonai kincstár téríti meg a városnak. — A Damjanich és Mátyáskirály-utca találkozásánál kutat furat a város 4020 kor. költséggel. — A letarolt erdőterületek hasznosítására a Neuschloss-cég 20000 koronás bérletét fogadták el. — Végül fölemelték az idei legeltetési dijakat. A szatmárhegyi ref. lelkész évi fizetését 1200 koronára emelték fel. Kivándorlás. Januárban Szatmárról 1 egyén vándorolt ki. Ezzel szemben 3 család beköltözését jelentették be a városnak. A fogház. A kir. ügyész jelentése szerint a törvényszéki fogház a múlt hónapban 120 elítéltnek és 25 vizsgálati fogolynak adott szállást. Ezek közt 119 férfi 26 nő volt. Idejüket hasznosan töltötték, mert kosárfonással a kincstának 70 koronát, maguknak 10G kor. kerestek. EGYHÁZ ÉS ISKOLA. — Uray Imre. E rovatban is megkell emlékeznünk Uray Imre haláláról, aki a beregi egyházmegyének 20 éven át gondnoka volt. Egyházmegyéjében és az egyház- kerületen közszeretet környezte, amit az is igazol, hogy 1896-ban a kerületi főgondnok választásnál gróf Dégenfeld Józseffel szemben 165 szavazatot nyert. A tiszántúli egyház- kerületnek egyik legrégibb tagja, a gondnoki karnak pedig hivatalára nézve legidősebb tagja volt. Mikor a „Magyar Szó“ agitációt indított ellene egy kiszólása miatt, lemondott gondnoki állásáról, de a beregi egyházak ismét megtisztelték bizalmukkal, s elégtételt adtak neki Erős meggyőződése volt, hogy az iskolákat nem kell átadni az államnak, s az ő kezdeményezésére foglalta el az egyh. kerület az államosítás elleni álláspontját. A debreceni kollégium ingatlan birtokának eladását egyik ő akadályozta meg. A debreceni körök előtt nem volt kedves e miatt, holott gyakorlati érzéke, erős egyházias gondolkozása, fajmagyar jelleme, őszinte nyíltsága erős pozíciót szerzett neki az egyházi élet terén. Kevesebb van egy magyar kálvinista emberrel, kevesebb egy igaz hazafival. Nyugodjék csöndesen! Emléke legyen áldott közöttünk! Fentartó-testületi gyűlés. A szatmári ref. tanitónő-képző intézet fentartó testületé f. hó 9-ikén, vasárnap d. e. 11 órakor rendkívüli ülést tartott Mozőssy Béla elnöklésével. Az ülés kezdetén Biki Károly ig. tan. elnök üdvözölte az egyhangúlag megválasztott s most székét elfoglak) elnököt, ki is meleg szavakban köszönte meg a választást, és ígéretet tett, hogy a szatmári egyháznak és iskolájának javára mindül lehetőt el fog követni. E/utái tárgy-
