Szatmár, 1908 (34. évfolyam, 2-51. szám)

1908-11-22 / 47. szám

nov 22 S Z A T M Á R magyarnak, nemzetünket szerető király­nak nevelt. Minők lehettek álmai, mi­dőn elképzelte, hogy egykor az ő fia, az ő nevelte királyi vér fog ülni Szent István trónszékében ! De iné ! az a ret­tenetes csapás egészen leverte, meg­törté s ettől kezdve már mint élőhalott jár-kel a nagy világban, Országokat bolyongott át, hogy felejtsen, hogy enyhüljön. Kálvária-járásának szomorú útja épen a függetlennek hirdetett svájci köztársaság földjére vezette, midőn egy gyilkos kéz egyszerre véget vet szen­vedéseinek. Erzsébet már régóta béke és nyugalom után áhítozott. És egyedül az a jóságos Isten tudja, ki az ő nyug­talan lelkét atyai karjai közé fogadta, hogy utolsó sóhajtása e földön nem a hála és szabadulás sóhaja volt-e. Neki talán megváltás volt a halál, de nekünk olthatatlan fájdalmat oko­zott, s azóta évről-évre feltépjük sebe­inket névnapja fordulóján. Tesszük ezt azért, hogy a dicső nagy királynéról megemlékezzünk s lelki szemeink elé állítsuk a legnemesebb és legdicsőbb királynét, ki oly igen szerette a ma­gyart, s kinek annyit köszönhet nem­zetünk. 1898. szept. 10-én zárta le örök- álomra szemeit a halál és e naptól kezdődik egyúttal emlékének halhatat­lansága. Mi pedig adjunk hálát a magyarok örök Istenének, ki mikor gyászba borult hű magyar népe s a sötét éjszakán vérben hullt le a nemzet csillaga, el­küldte a százszorszép és százszorjó Erzsébet királynét, ki a szenvedő, gyászoló nemzetet ápolja, vigasztalja s vérző sebeit begyógyítja gyöngéd asz- szonykézzel, érző asszonyszivvel: úgy hogy ő lesz az ország sötét éjszakájá­nak hajnalcsillaga. Dicsértessék ezért a te szent neved magyarok Istene, ki szereteted zálo­gául minden időkben küldtól az égből édes hazánknak i: ragyogó erényü és gondviselésszerü asszonyokat. Az egyik dicső királyné férjét nyeri meg a nem­zetnek s a nemzetet férjének ; a másik fia szivét vezeti az igazsághoz; egy fenséges nő jótékonysága mint rózsa nyílik ki kötényében; egy szent király­leány imába borítja életét a hon bol­dogságáért ; majd egy nagylelkű asz- szony a nemzet halottjait temeti el; egy másik erős szellem a tudományo­kat emeli s sok hősi nő karddal védi a hazát. De ezerszer dicsértessék a te ne­ved azért, hogy elküldted népednek Erzsébet királynét, ki egymaga meg­tette mindazt, amit addig a hagy hon­leányok külön-külön. Mert megnyerte férje szeretetét a nemzetnek, a nemzet szeretétét férjének; fia szivét a ma­gyarokhoz vezette ; imádkozott a hon boldogságáért, s védte a nemzetet nem karddal, de szivével; munkára lelkesí­tette a nagy szellemeket; jótékonysága a szeretet rózsáit fakasztotta a szivek­ben s mivel Magyarország akkor egy nagy temető volt, eljött hozzánk sze­rető szivével, nem temetni, de a sírok felett vigasztalni: van feltámadás! Mire a nemzet fel is támadt uj erőben, uj életre, szabadságra, dicsőségre. Dicsértessék tehát ezerszer a te szent neved, örök Atyánk, magyarok Istene! És mivel te már örök dicsőségedbe fogadtad a mi dicső királynénkat, hogy melletted legyen a fényes menyország­ban s tiszta liliomlelkóvel és szerető, hű szivével örök példaként ragyogjon mindnyájunk előtt: add, hogy miként a honszervező és bölcs István király szent jobb kezét megőrizte a nemzet ezer éven át, úgy őrizze meg lelkében minden magyar a kiengesztelő és meg­vigasztaló Erzsébet királyné szent szi­vének emlékét; engedd továbbá, hogy miként a mennyben a szeráfok lánggal égnek az isteni szeretettől, úgy égjen olthatatlanui a mi szivünkben is a ha­zaszeretet égi lángja, melyet a mi meg- dicsőült királynénk példája gyújt fel keblünkben. A HÉT. Szélcsend kívül, belül. Az izgalmak napjai már elvonultak és még nem jöttek el. A választói jog reformjavaslata, az an­nexiós javaslat, ezek a robbanó bombák, egyelőre a csöndesen, észrevétlenül működő, vagy még nem is működő bizottságok előtt hevernek. A ránk köszöntött hidegben a külpolitika háborús izgalmai is befagytak. Csend van és nyugalom. Legalább a kül­színen. És újabb reménykedés, Kossuth, a 67-es (értsd: 67 éves) Kossuth szavai uj reményt öntöttek a csüggedökbe, a kételke­dőkbe. A függetlenségi párt még mindig akarja elvei valósítását: az önálló vám­területet s az önálló magyar jegybankot. No meg az általános választójogot is . . . Nem füzünk e kijelentéshez rosszindulatú megjegyzéseket. Se jót, se rosszat nem jó­solunk. Várunk. Elvégre úgy szólván itt van a 12-ik óra. Főleg az önálló jegybank és választójog 12-ik órája. Megvárhatjuk, mit fog ütni. Jót-e, vagy roszzat. Az be­széljen mellettük, vagy ellenük . . . Kö­zéig a fordulópont. Favete linguis . . . A VÁROS. Parkírozás. Igen helyes városszépészeti s egészségügyi politika az, amely minél több zöldet igyekszik bevinni a káztűroke- legbe. Ez a törekvés nálunk is szemmellát- hatóiag kezd érvényesülni. Legutóbb Bartha Kálmán gazdasági tanácsos amaz előterjesz­tést tette a tanácsnak, hogy addig is, mig a Deák-tér régen tervbe vett parkírozása valóra válik, az Árpád-utcának Széchenyi­3 és Kákóezi-uteák által metszett része par- kiroztassék. Az egész művelet, mely jövő tavaszszal már kezdetét venné, 2700 koro­nába kerül. Amennyiben a tanács a tervet magáévá teszi, a jelenleg ott székelő piacok az István-térre telepíttetnének. A bizottsági tagváiasztás helyiségéül f. hó 29-ére a városháza közgyűlési terme je­löltetett ki és a választás d. e. 9 órakor kezdődik s d. u. 4 órakor végződik. Tudni kell még, hogy egy szavazólap csak egy ! jelölt nevét tartalmazhatja. EGYHÁZ ÉS ISKOLA. Püspökszenteiés. Mint előre látható volt, fényes ünnepség közepette folyt le Eröss Lajos püspök felszentelése folyó hó 17-én Debrecenben. A szertartás, melynek csak rövid leírását adhatjuk, reggeli 9 órakor kezdődött a ref. kollégium disz- vagy nagy tanácstermében, hol az uj püspököt az egy­házkerület nevében Dávidkázy esperes üd­vözölte. Ezután a nagy templomba indult az impozáns menet. Elől 8 díszbe öltözött apród ; őket a ref. főiskola fekete magyar­ruhába öltözött ifjúsága követte. Utánuk lépkedtek az uj püspököt körülvevő espe­resek, fögondnokok és egyházkerületi köz­gyűlési tagok. Végül a nagyszámú érdek­lődő közönség következett. A nagytemplomban elhelyezkedve, a kántus* és a közönség megnyitó éneke után az uj püspök magas szárnyalásu imát mon­dott Majd Dégenfeld gróf főgondnok üdvö­zölte öt a 13 esperes közepette az úrvacsora osztás helyéül szolgáló bekerített négyszög­ben. A hivatalos pecsét átadása után követ­kezett a tulajdonképeni felszentelés. Az uj püspök letérdelt; a 3 legidősebb esperes áldólag terjeszté kezeit föléje, miközben Davidházy esperes az eskü szövegét olvasta j előtte. Az eskü elhangzása után az immár megválasztott és felszentelt püspök nagy hatású beszédben fejtegette világfelfogását, elveit és az irányokat, melyeket püspöki működése alatt követni fog. A templomi ' üunepséget aztán az énekkar és a közön­ség hálaadó éneke zárta be, melynek végeztével a menet ismét visszatért a főiskola dísztermébe. Itt 26 testület tisz­telgését fogadta az uj püspük. Majd délután 3 órakor megkezdődött a „BikáK- ban rendezett fényes bankett. A felszentelési ünnepségen városunk részéről dr. Falussy Árpád főispán, dr. Vá­jár Károly polgármester, iskoláink részéről Demjénné Molnár Ilona és Bakesy Gergely igazgatók, egyházunk részéről Biki Károly esperes voltak jelen. — Uj tag. Az egyházkerületi közgyű­lés Demjénné Molnár Hona ref. tanítónő- képzői igazgatónőt folyó hó 19-én a „Nép­iskolai tanügyi bizottság“ tagjává válasz­totta. A nagyecsetii „Női kör“ téli megnyitó estélye alkalmával Dr, Szepessy Károly máté­szalkai ügyvéd ur 10 koronát küldött be, főtiszt. Tivadar Elek fábiánházi esperes ur 1 koronát fizetett felül, mely adományokért ez utón is fogadják a kör hálás köszönetét Elvállal mindennem papi munkák Rí CSAPÓ LAJOS FÉRFI SZABÓ. ^Legfinomabb szövetekből „" tíz: k ó b z i t — ..—..... po lg-ári ruhákat pontos gyors elkészítését $ (emelet.) SZ ATM Ali, D*ák-tór 7. $ a legjutaávosabb arakban

Next

/
Thumbnails
Contents