Szatmár, 1908 (34. évfolyam, 2-51. szám)

1908-11-15 / 46. szám

nov 15 S Z A T M A R 3 nagygyűlés előkészítésében és rende­zésében szerzett kiváló érdemeit. A jelentés aval zárai, hogy a deb­receni ref. egyházkerület meghivta a várost november 16—17-ik napjain tar­tandó gyűlésére, melyen Kiss Áron el­hunyt püspök fölött emlékbeszédet mon­danak s Eyőss Lajos uj püspököt hi­vatalába beiktatják. Akik ezen gyűlésen résztvenni óhajtanak, jelentkezzenek az arra szintén készülő polgármesternél. A jelentést a közgyűlés egyhangú­lag tudomásul vette. Indítványok. Mátray Lajos indítványt tett a szat- már—mátészalkai vasút menetredjébe egy harmadik vonat beiktatása és a forgalmi igények fokozottabb kielégítése iránt. Dr. Vajay Károly polgármester elő­adta, hogy e tárgyban úgy a városi közigazgatási bizottság is felírt már a miniszterhez s ezt a feliratot megsür­gették. November 23. vagy 24-ik nap­ján megy a székhelyet kérelmező kül­döttség Budapestre, ekkor el lehet in­tézni ezt az ügyet is. Dr. Weisz Sándor indítványt tett a szervezési szabályrendelet módosítása és a tisztviselők fizetésrendezése iránt. E javaslatot a 10 tagú bizottság ki­küldésére vonatkozó indítvánnyal együtt elfogadták. Dr. Vajay Károly polgármester ki- jenti, hogy a kérdéses munkálat már esaknem készen van. Kéri a közgyűlést, hogy a rendezéstől teljesen függetlenül a tisztviselők részére 1909. évi január 1-töl a folyó évre engedélyezett 10 szá­zalék drágasági pótlékot a magasabb fizetésbe való betudás mellett a rende­zés végrehajtásáig is adja meg. Elfo­gadták. Az igazoló választmány előterjeszti, hogy a III. kerületben Ösváth Elemér bizottsági tag halálával megüresedett I hely betöltésére november 29-ikét tűz­ték ki s a választásra elnökül Csomay Imrét, helyetteséül Kató Antalt, jegy­zőül dr. Pap Zoltánt s helyetteséül dr. Pirkler Ernőt küldték ki. Tanácsi előterjesztések. A postapalota építéséért Fogarassy Sándor vállalkozó mérnöknek 28631 koronát utaltak ki, olykép, hogy ebből öt százalékot biztosítókul, ötöt pedig a felülvizsgálatig visszatartanak. A szatmár—mátészalkai vasút által a róm. kath. plébános javadalmához tartozó földből kisajátított területre vo­natkozó szerződést elfogadták ; a 3200 korona vételárat tőkésítik s ennek ka­matait a plébánosnak kiadatni rendelik. A vadászati jognak bérletére nézve 2810 korona legmagasabb ajánlattal a szerződést dr. Lengyel Alajossal meg­kötni rendelik. Dr. Vajay Károly polgármester elő­terjesztést tesz egy kultúrmérnöki hi­vatalnak városunkban való elhelyezése iránt. Egy állattenyésztési felügyelőségnek a gazdasági egyesület támogatósával leendő fölállítása iráot pedig Bartha Kálmán gazd. tanácsos tett előter­jesztést. Tudomásul vétetett, hogy a tanács a Széchenyi-társulat nagygyűlésének költ­mindig eszembe jut: én édes Istenem, be nehéz e gazdaember élete 1 Hogy miért ? hát mert olyan hütelen lett az anyaföld fiáihoz. Nem terem annyit, mint azelőtt s ha terem sem olyat; nincs' a gabonának ára, legyen az kevesebb, avagy több, min­dig egyformán fizetik. A búzát, a rozsot, az árpát, zabot, kukoricát, még a répát is. Amazoknál tőzsdei árak, emezeknél kartel­lek szabályozzák azt. S ezért gondolkodtam el a felett, hogy azt a nagy-nagy rónaságot mért akarják eke alá venni ? A haszon kedvéért, avagy a modern kor áramlatának engedve, bővebb hasznosításért, sok-sok [munkáskéznek dol­got adandó ? vagy pedig azért, mert nem terem elegendő vadfüvet az a legelő s rajt’ nem él meg a jószág és nem hasznosít. Éa nem s talán egész Debrecen vá­rosa sem tudna erre megfelelni. Ám ha tudna is, merő találgatás volna ez, vagy amaz a válasza. Mert hiszen mit látunk ? Nagy legeiőterületek lettek az utolsó évti­zedben szántókká, egész falvak maradtak * \ azok nélkül, mert feltúrtak minden földet a faluvégi ház ablaka alól a legszélső mes- gyéig s ahol szántás maradt a vadfüvet termő fii nyomában, ott az állattenyésztés és ezzel a szegény nép jóléte is csökkent. Eloszlott a kedv is az állattenyésztéstől, belterjesebbé kellett hogy valljon a gazdál­kodás s mindezt a gazdák zsebe bánta meg. Lohet, hogy a Hortobágy gazdái ezt sem bánják, csak tulajdon gazdagságukat modern utón hasznosíthassák. És akkor a legelő helyét kihasogatott földek foglalják el. felszántott, leboronált, bevetett, megmivelt földek tarkán itt búzá­val amott kapással. A kutgémek, szárnyé- kok helyén nagyablakos tanyaházak épül­nek, zárt istállók, ólak, csűrökkel s a sík­ságról eltűnik a gulyaménes, el véle a déli­báb, a daru, a gólya is, az Alföld poézise, az ősmagyar puszta s helyette verejtéket izzadó munkások örök könyörgése száll az ég felé, hogy : „add meg uram á mi minden­napi kenyerünket.“ ségeire, közgyűlési felhatalmazásból 1278 kor. 46 fillért utalt ki. Szakbizottsági javaslatok. A küzuti vashid és a gőzmalom kö­zötti területet nem adják el, hanem esetleges közcélokra föntartják. A régi postaépületre vonatkozó cse­reszerződést a kereskedelemügyi mi­niszter úgy hagyta jóvá, hogy a város az uj palotát eternitpala-tetóvel és köz­ponti fűtéssel lássa el. Ilyenformán a régi postaépület a városnak 148,000 K kerül. Az avasi erdő eladási ügyében az I erdő-bizottság a szakbizottságnak azt javasolta, hogy tartsa fönn a déíma- gyarországi faipari részvénytársasággal már kötött szerződést, legfeljebb a mü- i fáknál kísértsen meg némi áremelést. Ezt a javaslatot a szakbizottság el­fogadta s igy terjesztette javaslatát a közgyűlés elé, mely ahoz dr. Kelemen Samu képviselő s a polgármester föl- szólalása után hozzájárult, a névtelen rágalmazóknak pedig megvetését nyil- vánitá. A közgyűlés fél 5 órakor ért véget. A HÉT. Megtörtént végre. A képviselőház asz­talán fekszik a választói jog reformjavas­lata. A plurális javaslat. Ott van az indo­kolása is. Ott hangzott el a kísérő beszéd is. Tárgyalhatunk felőle. A javaslatról lé­nyegileg már megemlékeztünk. Most csak a beszéd és iudokolás érdekel. És megállapít­hatjuk, hogy a javaslathoz hasonlóan ezek is csalódást hoztak. Megmondjuk, miért. A pluralitás leghatalmasabb indoka eddig az volt, hogy a magyarságot védi a nemzeti­ségek ellen. Az indokolás egészen más vilá- gitáí-ban tünteti fel a dolgot. Az indokolás az eddigi erőviszony latokat védi a munkás- osztály ellen. Mindenütt ezt olvassuk: ha csak a 24 éves életkort áilitanók fel a sza­vazati jog egyetlen feltétele gyanánt, az i eddig 6°/0-kal képviselt munkásság egyszerre 46ö/0-hoz jutna. Továbbá: ha második fel­tételképen csak az 'irni-olvasni tudást ven- nök fel, a munkásság még mindig 42°/0-kal volna képviselve. Ezért van szükség a plu­ralitás korrektivumára... Nemzetiségekről szó sincs. Sőt beszédében kifejezetten tilta­kozott Audrássy azon feltevés ellen, mintha a javaslat ő ellenük irányulna ... Ha ez igy van, elég sajnálatos jelenség. Ha nincs igy, ■az utóbbi kijelentés csak azért hangozhatott el, hogy a nemzetiségek esetleges okvetet- lenkedésének elejét vegyék. S a jelenség ez esetben is elég sajnálatos. Mert ezen eszköz a kitűzött célt úgy sem éri el, viszont a mind hatalmasabb munkásosztály előtt még odiózusabbá teszi a „burzsoát“... Hanem Elvállal mindennemű^ l\\ ír papi munkák I CSAPÓ LAJOS FÉRFI SZABÓ. & Legfinomabb szövetekből i i ■ 1 -- készít " 1 1 ­\\9ST polgári ruhákat pontos gyors elkészítését. $ (emelet.) SZATMÁR. DiAk-tér 7. $ a legjutanyosabb árakban.

Next

/
Thumbnails
Contents