Szatmár, 1908 (34. évfolyam, 2-51. szám)

1908-11-01 / 44. szám

2 S Z A T M Á R nov. I. kezö nagygyűlése valóban országos jelentő­séget nyert főleg Széli Kálmánnak, az Or­szágos Közművelődési Tanács elnökének és Károlyi Mihály grófnak, miut a Tanács társ­elnökének részvétele folytán, akik egyúttal hivatalos és hiteles bizonyságot szolgáltattak e vármegyénk és városunk szülte Társulat fé­nyes, munkás s múltjáról és eredmények­ben gazdag jelenéről. Vendégeink zöme vasárnap délelőtt V2IO órakor érkezett a budapesti vonattal. Itt jöttek: Széli Kálmán, Károlyi Mihály gróf, özv. Károlyi István grófné szül. Csekonics Margit grófnő, Károlyi Gyula gróf és neje Károlyi Melinda grófnő, Desewffy Emil gróf, dr. Falussy Árpád főispán, dr. Földes Béla, dr. Nagy Dezső orsz. képviselők, Ilosvay Aladár alispán. Ekkor jött meg három fő­városi hírlapíró is : dr. Csergő Hugó, dr. Fabró Henrik és Rákosi Sándor. Az érkezőket dr. Vajay Károly polgár- mester üdvözölte, majd Széli Kálmán rövid válasza után beindult a menet az ezrekre rugó közönség sorfalai és éljen rivalgása közepette. Pompásan festett elől diszbaudé- riumunk. A villásreggeli után, melyet a budapesti vendégek dr. Boromisza Tibor püspöknél, többi vendégeink a Pannóniában költöttek el, V2I2 órakor kezdődött a nagygyűlés. A Pannónia hatalmas táncterme úgy lent, mint a karzaton zsúfolásig megtelt úgy a vidék­ről jött, mint helybeli érdeklődőkkel. Vár­megyénk és városunk miuden társadalmi osztálya méltókép kivette részét a reprezen- tálásból. Igen érdekes volt megyebeli dák­jaink csoportja, kik mintegy százan jelentek meg a községbeli igazgató-tanítók vezetése alatt. Miután előkelő vendégeink és a Társu­lat főtisztviselői elhelyezkedtek a terem mélyén felállított emelvényen, dr. Boromisza Tibor püspök, társulati diszelnök lendületes beszédben nyitotta meg a gyűlést. Beszédé­nek magva a hazafiság és vallásosság együt­tes ápolásának s a nagy célokra való egye­sülésnek szükségessége volt. Ezt szimboli­zálja társulatunk címere is, amelyben a hár­mas halom felett kiemelkedő kettős keresztet megaranyozza a fölkelő nap. Ezután dr. Falussy Árpád főispán tar­totta meg emlékbeszédét gróf Károlyi István felett, hatalmas, átfogó vonásokkal vázolva | e szinmagyar főur izzó fajszeretetét, nemes ' áldozatkészségét miuden szép és jó iránt, vonzó egyéniségét és munkában kifáradhat- lan egész életét. A dörgő tapsokat kiváltó beszéd végez­tével dr. Fechtel János társulati titkár tar­totta meg szónoki hévtől áthatott beszédét. Ecsetelte a Társulat megalakulását, élet­folyását és eredményekben gazdag, hazánk összes hasonló egyletei közt páratlan jelenét. Beszédét szűnni nem akaró éljen és taps követte. Majd felemelkedett Széli Kál­mán és feszült figyelem közben kezdett szó­lam. „Üdvözletét hozok és elismerést...“ volt első mondata, mely után bővebben ma­gasztalta Társulatunk egyedül álló, példás tevékenységét. Hangsúlyozta, hogy a magyar államot magyar kar teremtette meg, magyar kar tartotta fent és magyar kultúra fogja fenttar aui. Itt nincs helye idegen aspirá­cióknak ; nincs helye idegen tévtanoknak. Ezek ellen nem fegyveresen ugyan, de a béke minden eszközével a végsőkig kell küzdenünk. A 33 percig tartó hatalmas és orszá- 1 gos jelentőségű beszéd után Illosvay Aladár záró szavaival és a Szózat eléneldésével a | tulajdonképeni nagygyűlés 1 órakor véget ! ért. A zöld asztal mellől a fehér asztalhoz ] ültek vendégeink, valamint csaknem 300 j más résztvevő. A nagy számú felköszöntök elsejét dr. I Boromisza Tibor püspök mondotta a királyra. i Majd dr. Falussy Árpád főispán Széli Kál­mánt éltette, mig dr. Vajay Károly polgár- mester a város nevében vendégeinkre ürité poharát. Károlyi Mihály gróf a Széchenyi szövetségre ivott áldomást: Széli Kálmán Szatmár város és vármegye hazafias közön­ségét köszöntötte fel. Fechtel János dr. a a Károlyi grófnőkért emelte poharát. Ká­rolyi Gyula gróf a zajtalan, önzetlen, haza­fias élettevékenységet méltatta. Desscwffy Emil gróf dr. Boromisza Tibor püspököt éltette. Dr. Kelemen Samu orsz. képviselőnk a Széchenyi Társulat vezetőségét aposztro­fálta. Végül Jékey Zsigmond ozv. Károlyi István grófnét üdvözölte, mint a magyaranyák mintaképét. Ezután Fechtel János dr. ol­vasta fel Rákosi Jenő, Kaizler György fő­ispán, Stoll Béla a nagybányai kaszinó el­nöke, Beibe János és Pap István tanítók üdvözlő táviratait. A pohárköszöntők sorát dr. Nagy Dezső, Domahidy István, Thurner Albert, Doma- hidy Elemér, b. Kovács Jenő és Csomay Imre zárták be. A társaság Bunkó Vince gyönyörű nótái mellett a legvidámabb hangulatban mula­tott tovább, mígnem 5 óra tájban Széli Kálmán a vele jött vendégekkel asztalt bon­tott. Sétakocsizást tett városunk főbb utcáin; megnézte a tiszteletére rendezett kivilágí­tást, majd elment a színtársulatunk rendezte díszelőadásra is, amelyet, mint volt alkal­munk meggyőződni, igen kellemes hangulat­ban nézett csaknem végig. Az „Elnémult harangok“ harmadik felvonása után a fő­ispánnal és Madarassy Dezső társulati igaz­gatóval együtt kivonult a 'páholyából s a 10 órás gyorsvonattal visszautazott Buda­pestre. A Károlyi család tagjai még az esti vonattal hazautaztak. ... A gyertyák akkora már kialudtak, a diadalkaput nemsokára lebontották. Szül ke és hétköznapi lett városunk ábrázata. Az álom elszáit. Bárcsak fris életerőt hozott volna, mint az igazi üdítő álom . . . A HÉT. A káröröm határozottan csúnya dolog, de mégis csak öröm. Örülni pedig olyan jól esik ebben a szürke, szomorú életben... A kárörömet ugyan mi más válthatná ki be­lőlünk, mint Milanovics szerb külügyminisz­ter körutazása?! A hencegő kis Szerbia most megtanulhatta, hogy a nagyhatalmak titokban, inkognitóban, „drei Schritt vom Leib“ szívesen intrikálnak ugyan vele egy másik nagyhatalom ellen, de közvetlen kö­zelről már kevéssé szívesen csókolóznak. Milánovics fogadtatása egy régi adomát jut­tat eszünkbe: X. grófnak volt egy zsidó bérlője, aki egy ízben valami nagy szívességet tett neki. Olyan nagy szívességet, amelyet észrevenni© és honorálnia kellett. Hogyan ? A gróf arisz­tokrata volt. A bérlő főleg zsidó. Nehéz kérdés. Egyszer aztán magához hivatja a gróf a bérlőjét. Cselédségét összegyűjti körbe- állitja s lendületes beszédben köszöni meg Toborzó. Irta : Alba Nevis. — A „Szatmár“ eredeti tárcája. — (Utánnyomás tilos.) Asszonytársaim! Imhol a kapu, Döngessük ökleinkkel. Rajta! Mig ki nem tárul alázatosan, S be nem léphetünk rajta. Asszonyvéreim! Pipoyga sereg! Mit tétováztok ? Mire vártok ? Mégse untátok meg a jármot ? Mégis csudára vártok ? Kicsi a kezünk ? a bőre gyönge ? De pihent vér futkos alatta! Évezrek letört akaratja Bujkál kék sorokban alatta ! A hajunkat mi, — jaj, — le ne vágjuk! í Ne fonjuk hasogató kócba. i Szép, fehér hátunk, kerek vállunk Ne takargassuk nyers darócba. A szerelemből ne űzzünk tréfát. A férfi légyen — nem Urunk — párunk. Akivel büszkén egy sorba állunk, Akivel mindig egy sorban járunk. Túl a sorompón, gazzal vegyesten Paradicsomi virágok nőnek. Uraim 1 Az a föld a mienk is. Roskadó uraim 1 Utat a nőnek ! Tespedünk régen. Munkára vágyunk. Leikeinkben az ős emberálom ; Tudunk nevetni, tudunk szenvedni, Mért ne juthatnánk át a határon ? Asszonytársaim ! Pipogya lelkek ! Ha a fogatok babérra vágyik: Adjátok árát! És ha kidőlnénk 1 Egy helyett kerül tízezer másik. Puhítsuk — ha kell — vérrel a földet! Arcunk rózsáit vessük beléje. Ne sajnáljátok !.. . Megéri bőven Annak az első győzelmes napnak Győzetleu éje. ""idöbetegségek, hurutok, szamár- köhögés, skrofufozis. influenza ellen számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva. Minthogy értéktelen Utánzatokat is kínálnak, kérjen mindenkor „K00A«“ eredeti eeomagoláal. Kapható orvost rendeletre a gyógyszertárak* ben - Ara íivegenkint 4.— korona. Emeli-"Sí étvágyat és a testsúlyt, r.iegsitln- teti a köhögést, váladékot, éjjeli tízadást. F. Hoffmann-La Roche Sl Co. Raset (Svájc)

Next

/
Thumbnails
Contents