Szatmár, 1908 (34. évfolyam, 2-51. szám)
1908-10-18 / 42. szám
okt. 18. S Z 3 A T M A R 48, Budapesten 12 K 70, az osztrák egyéb városokban 6 K 36, nálunk 12 K 70, Ausztriában a vidéken 1 K 48—4 K 46 közt ingadozik, nálunk 8 K 70 tői felmegy 12 K 70-ig. Azt hiszszük, ezzel megtaláltuk annak a kulcsát, hogy nálunk miért vesztette el a mi nemzeti italunk az ő népszerűségét, miért pártolt át a jobbmódu közönség a sörhöz, a szegényebb osztály a pálinkához. Nemzeti és kulturális, közegészségi és közerkölcsi szempontok parancsolólag követelik, hogy azt a rombolást, melyet a pálinka népünk széles rétegeiben évtizedeken át tett, a jövőben hárítsuk el. Ennek csak egy módja van : ha a boradó törlésével hozzáférhetővé teszszük a nép széles rétegei számára a jó és egészséges italt: a bort. Ennek ma megvan a módja. A bor ára tetemesen leszállóit, csak az adó akadályozza annak általános fogyasztását. Tessék az adót eltörölni és akkor nemcsak az idei, még nem is oly nagy, de a remélhetőleg közel jövőben beálló 9—10 millió hektoliteres termések is hamar és biztosan fognak vevőre találni. Követeljük tehát ennek teljes eltörlését, közgazdasági és közerkölcsi szempontból. A tettek órája elérkezett. Álljanak mint egy ember talpra az ország összes érdekelt osztályai, a szőlőtermelők, a borkereskedők, a vendéglősök, mindazok az ipari munkásele- mek, melyek sorsa a szőlőtermeléssel szorosan összefügg, de végül maga a fogyasztó közönség is és jogos követelményünk teljesedni fog. A HÉT. Nem tehetünk ellene, ügy látszik, a Yégzet könyvében van megírva, hogy az „öss^birodalom“ letagadhatatlan talpkövót is a „nemzeti“ kormánynak, a „nemzeti“ többségnek kell leraknia. Miről volna másról szó, mint Bosznia—Hercegovina annexió- járól ? Erről az uj szórói, uj fogalomról, melynél fátumszerübb nem szerepelt még a magyar politikában. Ennek az uj szónak képében csapott le a kétfejű sas a magyar alkotmányra ; lecsapott oly diadalmasan, oly eredménnyel, mint még soha. Elszorul a szivünk és köny szökik a szemünkbe, ha látjuk, mint sikkad bele a magyar alkotmány, az ezeréves magyar alkotmány, két olyan tartomány sorsába, melyre nekünk tulajdonképen semmi szükségünk. Mert nem Törökország bojkottjáról, Szerbia hatalmi tébolyáról s az európai koncertről vau most szó, hanem arról, hogy amit legalább elvben, legalább papíron hirdettünk eddig: az össz- monarchia jogi képtelenségét, egy magasabb államtest hiányát, azt most törvényhozásilag fogjuk lccáfolni. Az összmonarchia alapját a magyar kormány hivatott megvetni, mely gyáván kitér minden vitakérdés, életbevágó vitakérdés elől s nem szorítkozik egyébre, minthogy törvény alakba öntse az annektáló királyi kéziratot. Törvényben lesz tehát kimondva, hogy a Habsburg ház öröklési rendje kiterjed az annektált tartományokra is. Melyik öröklési rend ? Az osztrák, vagy a magyar?... Meg fog maradni a közigazgatás eddigi rendjel Hogyan? Eddig, mint megbízott hatalom, járhattunk el közös szerv által, mert a két tartomány jogilag külföld volt; a külügy pedig közös ügyünk. Most azonban Bosznia-Hercegovina jogilag is belföld már. Milyen belföld? Osztrák, vagy magyar ? Milyen lesz a közigazgatása ? Osztrák vagy magyar? Mert osztrák-magyar, hacsak az összbirodalmat nem tartjuk létezőnek, nem lehet... Ezekre a kérdésekre tehát válaszolni kellene. Első sorban a magyar kormánynak kellene válaszolni, amely pedig — az eddigi jelekből Ítélve — tul- siklik felettük. Csupa gyöngédségből Ausztriával szemben.... Csupa gyávaságból!! És a déli határ ezalatt morajlik. A horvátok gyüléseznek. Terveket szőnek és követelnek. Követelik Bosznia-Hercegovinának a „liorvát királyság“-hoz csatolását!.... EGYHÁZ ÉS ISKOLA. Kinevezés. A vallás- és közoktatás- ügyi miniszter Hatvani Béla ref. főgimnáziumi rajztanárt a fennálló szerződésből kifolyólag állami rendes tanárrá nevezte ki. Tanítónő választás. Lázáriban az ujon- ! nan szervezett községi iskolához, Sikolya Ilonka oki. tanítónő választatott meg 34 pályázó közül. Lelkész meghivás. Tukacs László nagy- I ecsedi segédlelkészt a herei ref. egyház egyhangúlag meghívta lelkészének. Ugyancsak meghívta a patóházai ref. | egyház is Miszty Mihály segédlelkészt, ki a meghívást elfogadta. — És most mit parancsol uram ? szól a pincér. Az öreg Bogáért rémitő ünnepélyességgel rámutat a harmadik sorra. És tudod, mit hoztak neki erre a jelre ? Egy adag al- malevest ! Három leves egymásután, mégis csak sok egy kissé, nemde ? Képzeld el tehát a kitűnő Bogáért arcát! — A teremburáját, mormogja, itt tréfát űznek velem ! Sokáig fog ez még igy menni? Furcsa egy vendéglő, ahol csak levest kap az ember ! Képzelheted, mily zavarba jön az öreg. „Ha valami egyebet kérek is, bizonyára ismét csak levest hoznak, azt pedig Isten uccse fejükhöz vágom! Mit tegyek tehát?“ Pillanatnyi gondolkodás után jó gondolata támad: „Ha ennek az étlapnak első soraiban annyi csalafintaság rejlik, lássuk egy kicsit a végét! “ És megfogván a pincért, rámutatott a legutolsó sorra. Képzeld, mit szolgáltak fel erre neki! Egy adag vaniliás-fagylaltot! — Három leves és egy fagylalt! Ilyen furcsán ebédelt Jean Bogáért Antwerpenben. Ha ! ha ! ha ! . . . Ha ! ha! ha t — kacagott fel mégegy- szer Lajos barátom, mintegy be akarván zárni az intermezzót, melyet társalgásunkban olcozot. Aztán visszaemlékezvén előbbi szavaimra s a fiaskóra, mely előttünk buson- got, igy szólt: — Igazad van, nem rossz kis bor . . . A VÁROS. Közigazgatási bizottságunk f. hó 12-én délelőtt 10 órakor a főispán elnöklete alatt ülést tartott, melyen a tagok teljes számban megjelentek. Tárgyai egyébként kevéssé jelontösek voltak. A szatmár—mátészalkai vasút felülvizsgálatára kiküldött bizottság f. hó 12-én este városunkba érkezett s itt tartózkodott 16-ig. A bizottság semmi kifogásolni valót nem talált s teljes megelégedésének adott ki- i fejezést. Városi közgyűlés. A törvényhatósági bizottság okt. havi i rendes közgyűlését hétfőn délután tartotta meg Falussy Árpád dr. főispán elnöklete alatt. A polgármester havi jelentésének elején az élelmi piacnak a Deák-térről való elhelyezéséről emlékezik meg, amelyet a rendőrfőkapitány kísérletképpen tett át az Iskolaközbe. E kérdés eldöntését az egész vásári rend egységes szabályozása idejére látja jónak fenntartani, amelyre a közel jövőben meg lesz az alkalom. Az avasi bérei erdőség értékesítése és kihasználása tárgyában kötött szerződés, dacára, hogy a felterjesztés óta több mint egy év telt el, még mindezideig kormány- hatósági jóváhagyást nem nyert. Azonban, a jóváhagyás most már nein fog késni annyival is inkább, mert a belügyminisztériumban a főispán úrral együttesen személyesen folytatott tárgyalások, valamint a föld- mivelésügyx minisztérium által tartott helyszíni szemle alkalmával a szerződés rendel- í kezesei a város közönségére előnyösöknek | bizonyultak. Az avasi erdei vasút csaknem teljesen ' készen áll' Az első évi vágásból termelt mintegy 40,000 ürméter |.fa van az az avasi erdei raktárban és szállításra vár. A szatmár— bikszádi h. é. vasút a szükséges forgalmi eszközöket beszerezte. Ennek dacára kivagyunk téve annak, hogy tűzifa-hiány lesz, mivel az Avasból a szerződés felsőbb jóváhagyásáig a szállítást meg nem indíthatjuk. Ebből kifolyólag indítványozza a polgármester, hogy a törvényhatóság ezen szerződés jóváhagyását e helyről sürgesse meg,, annál is inkább, mert ezen szerződésnek sorsa úgy a folyó 1908. évi, mint az 1909^ évi költségvetésünk reálitását igen erősen érinti. kedvező részletfizetésre kaphatók a Szatmár, Kazincy-u. 17. zárdával szemben.
