Szatmár, 1908 (34. évfolyam, 2-51. szám)
1908-09-13 / 37. szám
2 a Z A T M A R szept. 13 Akkor mindjárt nagy összeg ütő- ; dik le jelenlegi, főleg osztrák behoza- j tálunkból, mig kivitelünk ugyancsak | Ausztriával szemben alig fog meg- csappani, mert e kivitel oroszlánrész- ben gabonanemüekből és lisztből áll j (91 ‘1 millióból Ausztriába jut 83*1 millió kor. értékű), tehát oly cikkekből, j melyekre nézve Ausztria talajviszo- : nyainál fogva idegenbe van utalva s 1 melyeket legelőnyösebben csak tőlünk szerezhet be. ... Ha majd ilyen módon itthon marad a sok millió, nem kell kipusztulástól félteni nemzetünket. Székhely kérdés. (V.) Egyik nagykárolyi laptársunk foglalkozik a megyének és városnak a megye- székhely visszahelyezése tárgyában megindított mozgalmával. A nélkül, hogy a „félhivatalos“ cikkének indító okát keresnék, pedig azt joggal tehetnök, rövidesen csak annyit kívánunk megjegyezni, hogy ismét beigazolást nyert, hogy „egy szolga nem szolgálhat két urat“, nem' szolgálhat különösen úgy, hogy mindkétiszolgálat és- kenyeretadó meg legyen elégedve szolgájával. Mert ha egyiknek viseli jobban gondját „másik“ haragszik, ha a „másikat“ be- cézgeti jobban, az „egyik“ neheztel meg. Az őszinte, nyílt, egyenes állásfoglalás pedig az ily kettős szolgálat mellett felette nehéz és nyaktörő. Azt mondja e cikk, hogy a székhely kérdésnek bolygatása nem időszerű. Ezzel szemben röviden constatálni kívánjuk, hogy ha a székhely kérdése valamikor megoldható, úgy csak épen most vihető keresztül, mikor a választási reform életbe léptetése alkalmával megye kikerekilések lesznek, mikor a választókerületek újonnan lesznek beosztva. Vádolnak bennünket azzal is, hogy a mozgalmunkkal megszegtük a paktumot. E „pactum“ története a következő: boldogult gróf Károlyi István, hogy kibékítsen bennünket, egy szükebbkörü társaságban itt Szatmáron, tudva, hogy e miatt sokan, tahin mindenki haragszik már, szóba kozta a megye székhely kérdését, s azt a kijelentést tette, hogy a két rivális város hagyjon fel a folytonos ellenségeskedéssel, kössön „pactumot“, ő kidolgezott már egy javaslatot, melyszerint Szatmár is kap megyeszékhelyet, Károlynak is megmarad, vagyis más szóval a „kecske is jól lakik, a káposzta is megmarad“, csak ne bolygassák e kérdést a választói reform megoldásáig. Tudatában annak, hogy a mai politikai világot a paclumok kormányozzák, a ; „pactumot“ megkötöttük, s á!lőttük is becsületesen egészen addig, mig Nagykároly város a pact rmot meg nem szegte; állottuk addig, mig Nagykároly azzal a nem csekélyebb kívánsággal állott elő, hogy vitessék át a törvényszék is Károlyba, vagy legalább annak egy része ott leljen meleg otthont. Ezzel a paktum meg lévén szegve, mi joggal léphetnénk a cselekvés terére, annyival is inkább, mert küszöbön a választói reform, s igy a pactum megvalósithatásának feltétele is bekövetkezett. De tehetjük mi ezt annyival is inkább, mert mi s velünk a megyei bizottsági tagok nagyon nagy része nem kívánunk tulajdonképen rogyebet, mint egy már nagyon régen hozott megyei határozat végrehajtását. Valamikor réges régen ugyanis a vármegyei közgyűlés úgy határozott, hogy a székhely Szatmárra viendő vissza. Ez a határozat jogerős, ha valamelyik fél kívánja, végrehajtandó. Miután pedig egyik fél kívánja a határozat végrehajtását végrehajtandó az, ha a másik fél meg »s pukkan mérgében; végrehajtandó annyival is inkább, mert a kifogásolási joga a miniszternek a határozat meghozatalától : számi tolt (> hónap eltelte után megszűnt. Végrehajtandó annyival is inkább, mert ha egy jogerős határozat végre nem hajtható, mi értelme és célja van a megyei közgyűlés határozathozatal iránti jogának. Ily körülmények között kérdés tárgyát képezheti az, hogy ha e .tárgyban már határozat van, mi célja van a megyei bizottsági tagok ismételt megszavaztatásának ? Tulajdonképen semmi s ha mégis megtörtént, az áthelyezést kérő iv aláírása által, ez csak azért történt, mert az egyik fél, s ez nem mi vagyunk, azt tartja, hogy e határozat hozatala oly régen történt, hogy már talán nem is igaz! Hátha azóta változtak a viszonyok ? Hátha azóta úgy megszerették Károlyt a bizottsági tagok, hogy már nem is éreznék jól magukat Szatmáron. Sietüuk megnyugtatni a kételkedőket, hogy e téren nincs változás, mert a megyei bizottsági tagok három negyedrésze inár aláírta a székhelyet Szatmárra áthelyezni kérő ivet. Itt van tehát a cselekvés ideje; s ha egyszer a cselekvés mezejére iéptünk,' vissza ne lépjünk; ne térítsen vissza attól még a nagykárolyi „félhivatalos“ sem, mert „szemérmes koldusnak üres a tarisznyája !“ A HÉT. . . , Keselyük keringenek a déli égen. Nem lehet kivenni: sas-, vagy dögészkeseA démon. — Irta: 8. Sándor. — Nem rég történt.... Augusztus vége felé járt az idő... Biliary Pista szüleivel a verandán ült. Beszélgettek ... (Egyetlen gyermeke volt ö a boldog párnak.) Most is róla folyt a beszéd ... Annái is inkább, mert hisz itt az uj iskolai év 1 — „Édes fiam, — mondotta a mindig jóságos s szelíd tekintetű anyja — megfoghatatlan előttem, miért nem akarsz te visszamenni a kadétiskolába ? Pedig te szerettél, mennyire szerettél ott lenni! ?“ — Oh anyám, megint az a régi nóta; hagyd el kérlek, egyebet se ... — válaszolt a fiú olyan hangon, mint aki biztosan tudja, hogy az lesz, amit ő akar ... Meg kell adni, nagyon el volt kényeztetve. Dehát egyetlen gyermek, fiú s hozzá szép... De még milyen szép barna! Persze csinosan is járt, hiszen a szüleinek módjában állott! Még csak 17 éves s a leányok már is csak úgy bolondulnak utánua ! A szülők mindig engedtek a gyermek akaratának. Pistának pedig az volt a szándéka, hogy ő mindenáron ** városba megy kereskedelmi iskolába.... Hej pedig, ha i előre láttak volna ! V * * * Gyönyörű holdvilágos, csillagos augusztusi este.... Bihariék sötét fenyvessel ko- szoruzott szép villája alaktalan, komor kísérteiként tűnik elő az est homályából... Már későre jár az idő ..., Homályos lámpa fény szűrődik át a fenyves fáin ... A Pista szobájából jön ... Már alszik mindenki, csupán ő van ébren ... Figyelve néz körül, hallgatódzik. — majd izgatottan tép fel egy fiókjából elővett levelet s kezdte olvasni: Budapest, 1907. aug. 29. Édes Pistikém! Kedves kis barátom! Értesítelek, hogy holnap most már minden bizonnyal **-városba érkezem! A „Rákóczi“-ba kaptam helyet, ott lesz külön szép lakásom is !... Ékes Pistikém, jössz-e? Örömmel, tárt karokkal fogad Iréned.“ ... Elolvasta és nyugalomra tért... Álmodott... Megjelent előtte az a csodaszép démoni alak ... Aki őt Pesten egyre csalogatta, egyre kisértette ... Aki miatt neki el kellett buknia a vizsgán ... Azt álmodta, hogy Pesten van megint... Ott, együtt Irénnel... Folyik a pezsgő... A szemébe néz a leány, azzal a „tengerszem“ két szemével, amely előtt nem csak ez a gyermek-ifjú, de még különbek is rendre dőlnek ... Riszegszi tekintetét, amelyben egy egé3z pokol démoni tüze lángol. S ismét egyedül találja magát. Ismét rászedte őt a leány! Nem baj, ha ma nem, hát majd holnap, de az enyém leszel. S igy álmodott ő tovább. S a Pista szülei is nyugodtan aludtak. Talán álmodtak is. Haj, ha megálmodtak: volna, hogy azt a szelid, bárány arcú fiút mint csalja egy démonnak csábos varázshatalma ? Hogy mire költöttő annyi pénzt? (Vége köv.) A szatmár-németi-i összes iskolák nagytekmtetü Igazgatói által az 1908 9. tanévre előirt iskolai könyvek, használt- és uj állapotban, valamint: szótárak, térképek, hangjegyek, körzők, rajztömbök, füzetek és táskák minden iétező kivitelben a legelőnyösebben nálam szerezhetők be. ................ — Kész szolgálattal és hazafiul tisztelettel: ~t.— — könyváruháza, ——Z Szaímár-németi, zennmüraktára- és papil'kereskedése, a ref. gimnáziummal szemben, a kir. kath. gimn. közelében. WE1SZ ZOLTÁN Üzleti évi jövedelmem egy megállapított hányadának jótékonycélra való fordítása folytán, a szegényebb sorsú érdem tanulók — az illető intézet utján — általam is anyagi segélybenrészesülnek. r---------------------
