Szatmár, 1908 (34. évfolyam, 2-51. szám)
1908-02-02 / 5. szám
február 2 nak, aki tudását, lelke erejét, buzgalmát mindig készségesen viszi munkába, ott van mindenütt, ahol nevével, szavával, vagyonával használhat a köznek. Váratlanul jött a ‘csapás, amely le- terité a nemes tölgyet. De hozzátartozóit és a közt, amelyet halálával súlyos veszteség ért, vigasztalja meg az a tudat, hogy élete igy is bevógzett, tökéletes, harmonikus egész volt, amelyet belső megnyugvás és külső elismerés kisért kezdettől a hirtelen bekövetkezett végezetig. Domahidai Domahidy Sándor 1840-ben született Rozsályban. Szülői Domahidy Pál, Szatmárvármegye alispánja és Marúthy Lujza voltak. Középiskoláit Debreczenben és Sárospatakon végezte, jogi tanulmányait a budapesti egyetemen. Egyetemi évei alatt szívesen tartózkodott irók és publicisták körében, írói és közéletünk számos előkelő tagjával élete későbbi szakában is meleg baráti viszonyt és érintkezést tartott fönn. A jog elvégzése után szülőmegyéjében pénzügyigazgatósági gyakornok, majd kincstári ügyész lett, a közjegyzőség felállításával ő lett Szatmáron az első közjegyző. 1874-ben megházasodott, feleségül vette Böszörményi Elek és Jármy Jolán leányát, Böszörményi Vilmát, akivel 33 évig élt együtt ideálisan békés és gyöngéd boldogságban. Három gyermekük született: Elza, Damokos Andor dr. udvarhelymegyei alispán neje, Alexandrin, Ujfalussy Dezső dr. debreceni táblai titkár felesége és Pál; szatmári szolgabiró. Domahidy Sándor azok közé tartozott, akik gyönyörű összhangban tudják megegyeztetni egyéni, családi életűket és a köztevékenységet. Gazdaságát messze földön hires szakértelemmel kezelte, s amellett jutott ideje megyéje társadalmi és gazdasági életének fejlesztésére. Nem volt üdvös mozgalom, ‘ amelyből részét ki nem vette volna. Tagja volt a vármegyei törv. hat. és közigazgatási bizottságnak, elnöke a Gazdasági Egyletnek, a Vármegyei Takarékpénztárnak, a Szatmári Első Téglagyárnak, alelnöke az Ecsediláp-Lecsapoló Társulatnak, választmányi tagja a Tiszai ármentesitő társulatok szövetségének és az Országos Gazdasági Egyesületnek. A köz- jegyzőségtől 1894-ben fjvisszavonult és családjának s a számos tisztség szolgálatának élt, közben szorgalmasan dolgozva a vármegyei monográfia gazdasági részén, amelyet nem fejezhetett be. A legtisztábban érző függetlenségi emberek egyike volt. A nemzeti ellenállás idején, mint a 60-as bizottság tagja, a legnagyobb lelkesedéssel agitált a kitartás mellett és kiváló szerepet vitt a vármegye becsületének megőrzésében. Elhunyta nemcsak sok előkelő, kiterjedt családnak okozott gyászt, de súlyos vesztesége pártunknak is, amely őszinte, hálás emlékezéssel teszi le sírjára az elismerés koszorúját, amelynek babérait az ő igazi érdemei teszik örökre hervadhatatlanná. 4 ___________________________________ A V ÁRMEGYE. Pályázat körorvosí állásra. A mátészalkai járás főszolgabírója a Nagyecsed, Fábiánháza, Nyircsaholy és Gebe közséS Z A T M Á R gekből álló nagyecsedi körorvosi állásra pályázatot hirdet. Évi fizetés 1600 korona. Határidő február 10. Választás február 20-án lesz a nagyecsedi községházánál. Kinevezés. A főispán Zanathy István és Csetneki Lajos vármegyei dijnokokat Írnokokká nevezte ki. A VÁROS. A viílamórák diját a tanács leszállította. Az uj díjszabás szerint a 3 amp. óra. évi dija 9 kor., havi dija 75 fill., 5 amp dija 10 kor. 80 fül., ill. 90 fll 1., 10 amp. dija 12 kor., ill. 1 kor., 10 amp. felüli órák dija 14 kor. 40 fill, illetve 1 kor. 20 fill. A szatmár-erdödi vasút évi diját a Szamos hidhasználatáért a tanács fölemelte Eszerint 1907-től 1922-ig az évi dij 500 kor., 1922-től 1932-ig 800 kor, és azontúl az engedély tartamára évi 2000 korona. Fertötlenitö szerekre a belügyminiszter 178 koronát utalt ki. Háziállatok összeírása. A földraivelés- iigyi miniszter elrendelte a hasznos háziállatok öszeirását. Az összeírás márciusban fog megtörténni. EGYHÁZ ÉS ISKOLA. Lemész beiktatás. A csengerbagosj lelkészi állomásra megválasztott Juhász Elek nyárádszentsimoni volt lelkész beiktatása tebr. hó 2-án tög megtörténni. Torony építés. A ököritói ref. egyház elhatározta, hogy a f. évben templomának I tornyot építtet, amelynek tervét most készíteti. Konventi előadó. Az egyetemes kon- vent irodája jan. hó 1-től kezdve az üllőiéit 14. szám alatt van, ahol dr. Baksa La- jós konventi előadó vezpti az ügyeket. Iskolalátogatói kinevezés. A vallás és közoktatási miniszter a szatmármegyei tan- felügyelő mellé ideiglehes iskolalátogatóul Mihály Ferenc áll. elemi iskolai igazgatót kinevezte. A Deák Kálmán [1 asztaltársaság i jótékonycéíu D mulatsága febr. ä 16-án lesz a Vigadóban! jj Gazdasági előadások. A Szatmári Gazdasági Egyesület a kassai gazdasági akadémiai tanárok közreműködésével február hó 8-án és 9-én délI előtt és délután Szatmáron, a városháza nagy tanácstermében gazdasági elöadáso- J kát rendez. Amint az alábbi tervezetből kitűnik, I az előadások tárgyai a gazdákat legköze- | lebből érdeklő kérdéseket fogják fölölelni. Már ennélfogva is különös figyelmet j érdemelnek ezek az előadások, tekintve, í hogy gazdaközönségünk saját érdekében cselekszik, ha e kérdjések iránt érdeklődik de másrészt ama előkelő vendégek iránt való tekintetből is, a kik ez előadások megtartásával vármegyénket megtisztelik, kívánatos, hogy megyénk gazdái részéről kellő figyelemben részesüljenek. Felhívjuk tehát gazdatársadalmunkat a tömeges megjelenésre, amit annál is inkább elvárhatunk mert az alábbi tervezet összeállításából bárki kiválaszthatja az őt leginkább érdeklő kérdéseket. Az előadások tervezete a következő: február hó 8-án, D. e. 9—10. A gümőkór elleni védeker zésről. Előauó: Buday Gyula gazdasági akadémiai tanár. 10—11. A tejszövetkezetről. (A tejszövetkezetek közgazdasági fontossága, egyes tejszövetkezetek gyakorlati eredményének ismertetése. Az eredményekre befolyást gyakorló tényezők.) Előadó Buday Gyula gazd. akad. tanár. 11 —12. Az ipari növények — különösen a cukorrépa — termesztésének fontossága,. Előadó : Dr. Varga Kálmán gazdasági akad. tanár. I). u. 3—4. A gyümölcsfák terméketlenségének okai, és a termeketlenség elleni védekezés. Előadó: Uitz István gadasági akad. fÖRertész. 4—5. A szövetkezetről. Előadó : Szilassy Zoltán országgyűlési képviselő, a G. E. 0 Sz. titkára. Február hó 9-én. I). e. 9—10. A zöldségfélék nagyban való értékesítése. Előadó: Uitz István gazd, akad. főkertész. 10—11. Az okszerű takarmányozásról. Előadó: Szabó István gazdasági akadémiai tanár. 11 —12. A fekáliák gyakorlati alkalmazása. Előadó: Dr. Varga Kálmán gazdasági akad. tanár. D. u. 3—4. Hol, és minő körülmények között indokolt a tarkamarba tenyésztésére való átmenet ? Előadó : Szabó István gazd. akad. tanár. 4—5. Az okszerű trágyakezelésről. Előadó : Dr. Varga Kálmán gazdasági akad. tanár. A SZÍNHÁZ. Egy bemutató és két vendégszereplés az érdekessége ennek a hétnek, amelyről most kell beszámolnom. A Raffles című detektivtörténet yonult be diadallal hozzánk a szombati prämieren. Az újabb receptek szerint készült irodalmi bűnök sorából való ez a színdarab, tehát nagyon sok színpadi zsenialitással, de még több affektált romantikával van felszerelve. A Raffles nem nőtte túl a receptjét,, ezt semmiképen sem merném állítani én, az elismerő. Ha mégis nyugtázom a sikerét, azért teszem, mert nem szokásom ágyúval támadni a verébre és mert tudom jól, hogy vidéki színpadokkal szemben a kasszadarabok kultuszán túl nem szabad követelőnek lenni. A főváros a hibás: ö avatja fel a kasszadarabokat. Vidor játszotta Rafflest és igyekezett érvényesíteni az intelligenciáját, amely már jórégen elismerés tárgya, de nekem ezen az estén mutatkozott be először. A természet mértéktelenül pazarló volt vele szemben, amikor két kezet adott neki, de bízom benne, hogy látható igyekezete, amellyel a természet hibáját korrigálni akarja, egykor még eredménnyel fog járni. Ideirom, b ogy ezen a prämieren a Vidorő volt az első szó. Szerintem ugyan Raffiesnak több fölényt ajándékozott az úri betörő, mint ame nnyit Vidor megjátszott, de végre is itt tág tere
