Szatmár, 1908 (34. évfolyam, 2-51. szám)

1908-08-30 / 35. szám

SZATM AE A végrehajtási novella. VI. (V.) Mig a régi végrehajtási törvény különbséget tett a köz- és magántisztvise­lők között, azzal, hogy mig az állami tiszt­viselők fizetésének 800 forinton felüli részét tette lefoglalhatva, addig a magánvállalat tisztviselői fizetésének r csak 60d forintot meg nem haladó részét tette foglalásmen­tessé, — addig ez a novella e különbséget megszünteti azzal, hogy a 6. és 11. §, ki­mondja, hogy „állami, törvényhatósági és községi szolgálatban levő tisztviselők és hi­vatalnokok, továbbá a lelkészek, községi, állami és felekezeti nyilvános tanintézetek- j nól alkalmazott tanárok és tanítók, a fegy­veres erő (1889 : VI. t.-c. 2. §.) a csendőr­ség, valamint a letartóztatási és javító in­tézetek személyzetéhez tartozó személyek, j géperőre berendezett körforgalmú vasutak j és gőzhajózási vállalatok tisztviselői, egyéb fizetéses, valamint havi díjas és napibéres alkalmazottai, a nemzeti színháznál és am. kir. operaháznál alkalmazott igazgatósági, művezetési és gazdasági tisztviselők, drá­mai és operai magánszereplők, zenekari és énekkari tagok, végül a közszolgálatban alkalmazott altisztek és szolgák rendes fize­tésének és fizetés természetével biró bár­mely címen élvezett pótlékának, vaianiint várakozási illetékének legföljebb egyhar- mada s ez is csak úgy vehető végrehajtás alá, hogy a végrehajtást szenvedő részére évi kétezar korona a foglaláson túl is érin­tetlenül maradjon.“ Továbbá „állandó köz vagy magánál- j kalmazásban levő, de a 6. §-ban fel nem | sorolt egyének fizetésének és bármely más j dinen élvezett tényleges szolgálati járan- j dóságának Jegföllebb egyharmada, s ez is j csak úgy vehető végrehajtás alá, hogy u foglalást szenvedő részére évi kétezer ko- j róna a foglaláson túl is érintetlenül ma­radjon.“ E §. szerint állandóan alkalmazottnak j __2______________________________________ Do mokos Magda. Irta: Ágh Endre. Elmondom a történetedet, Domokos Magda, ha úgy véletlenül a kezedbe kerül és elolvasod, tudom, hogy akkor sem fogsz megharagudni érte, mert talán azt sem tudod mi a harag? Kicsi kisleányka voltál, és már akkor is hü játszótársad valék, együtt nevelked­tünk abban a kis, fehér, nádfödeles házikóju faluban, a vadvirágos rónaszélen, a Szenice partján. Te is úgy nőttél, miként én embe- resedtem, csakhogy én szegényesen, te meg gazdagon, jómódban, mert gondodad viselte a szelíd, jólelkü Krisztina nénéd. Eladóleánynyá cseperedtél, én már ak­kor bajuszos legény voltam, te otthon ma­radtál (bár maradtam volna én is), de a tekintendő az, akinek járandósága sem nem napidij, sem nem oly munkabér, amelyet napszám, hétszám, vagy darabszám szerint fizetnek. A 10. §. a jelen §. első bekezdésében foglalt személyekre is megfelelően alkalma­zandó, még pedig a 10. §. három utolsó bekezdése addig, amíg ugyanannak a tár­sulatnak, vállalatnak vagy egyéb munka­adónak alkalmazásában maradnak.“ Ezen intézkedéssel ismét csak a hite­lakhelyének illetékes bíróságánál bejelenti, (e bejelentési blanketták kiadóhivatalunkban kaphatók) a kihirdetéstől, tehát aug. 25-től számított 30 nap alatt, azaz 1903. szepfc. 25-ig, s egy év alatt, azaz 1909. szept. 25-ig a bejelentett követelésére itéietet kap s végrehajtás rendeltetik el, élvezheti azt kedvezményt, hogy a foglalást s kielégítést a régi törvény alapján eszközölheti. Röviden ezekben kívántuk ismertetni a novellát. aug. 30, lezők helyzete rosszabobott, 13. §. harmadik bekezdése: „oly nyug­díj és más járadék, melyet a végrehajtást szenvedő a tagok és hátvainaradt hozzátar­tozóik segélyezésére vagy ellátására alakí­tott intézettől, társaságtól, vagy egylettől kap, amennyiken az egyébként a végrehaj­tás alól kivéve níncz, továbbá a 11. §. első bekezdésében említett egyéneknek nyugdija vagy nyugdíj természetével biró más járan­dósága, amelyet a végrehajtást szenvedő a munkaadótól kap, legfeljebb egy harmad­rész erejéig foglalható és ez is csak úgy, hogy a végrehajtást szenvedő részére évi ezerkétszáz korona a foglaláson túl is érin­tetlenül maradjon,“ szemben a régi törvény 1006 korona korlátozásával szemben, s ki­mondja a novella azt is, hogy az állami köz és magán Szolgálatban levő egyének özvegyéinek és gyermekeinek oly nyugdija, vagy egyéb járandósága, amelyet a végre­hajtást szenvedő, a férj, illetőleg az anya szolgálataiért a munkaadótól kap, nem fog­lalható le. Ez a korlátozás a régi törvényben egy­általában nem volt. Végül meg említeni kívánjuk azt is, hogy a novella értelmében a napidijaknak csak 5 koronán felüli része lesz foglalható. Aug. 25-én -megjelent a novella életbe lépési rendeiete. E rendelet szerint a novella 1908. évi szeptember hó 9 én lép életbe. Kimondja a novella, s ennek alapján a rendelet azt, hogy aki követelését az adós S a midőn most láthatjuk, hogy ennek minden intézkedése a kis exisztenciák érde­kében rendelkezik, a hitelező- s kereskedő­világ hátrányára, önkéntelenül is eszünkbe jut az a kérdés, hogy a magyar ipar és kereskedelem pártolásának ily lángoló kor­szakában mi szükség van ily törvényre ? Kérdjük ezt joggal annyival is inkább, mert mint már előbb kimutattuk azt, hogy a tör­vény a kis exisztenciák érdekeit sem védi, sőt egyenesen veszélyezteti azzal, hogy őket uzsorások kezébe hajtja. A HÉT. Lassan, de biztosan szövődnek a hor- vát ábrándok. Illetve nem is szövődnek. Az ábráu-textilipar buzgó művelői már régen összeszőtték a nagy Croátiát, vagy Iilyriát, vagy mi a menydürgős ménkűt. Apos­tolaik most abban találják hivatásukat, hogy egyszer-egyszer, alkalomadtán kinyilatkoz­tassanak valamit e tervekből; kacéran fel- lebbentsék a fátyol csücskét, mely a jö­vendő alakulat arcát takarja. Csak egy-egy pillanatra látnunk engedik nagy Kroatin önagyságának áttört harisnyás bokáit . . . Egy ur, valami Starcsevics Mile nevű, — ha ugyan nevét megmondani s megjegyezni érdemes, — valami „horvát nemzeti tanács ról elmélkedik. Igazán kár, hogy nem tu­dunk horvátul, s igy a magyar lapok bő­vebb információi híján csak sejtenünk lehet, hogy e „nemzeti tanács“ szintén egyik sors, az élet elűzött messzire öttől a hely­től, a hol ifjúságom szép idejét éltem. Föl kellett jönnöm ebbe a nagy vásárba, ide- oda futkosásba a nagy városba, a hol olyan lázas az élet, nincs egy csepp pihenés, örö­kös zaj, örökös lárma, küzködés, s a hol nincs sem szeretet, sem szerelem . . . Mikoron odahaza hagytalak, a te szi­vedben tanyát ütött a boldogság. Boldog voltál és szerelmes, emlékszem rá; holdas tavaszi nyári estéken sokszor láttalak odakint a szenicei akácfasorban, azzal a boldog emberrel, a ki hallgatta lá­gyan ciengő szavad, a ki belenézhetett szép szemedbe és megsimogathatta kicsi kacsóidat, fekete hajfürteidet. Hosszan el­néztelek. S akkor olyan édes érzés támadt az én szivemben is; szerelem vagy mi ? nem tudom, de úgy szerettem volna ón is ott, melletted lenni és mondani neked va­lamit. De nem volt szabad, tudtam, hogy a másikat szereted, azt a csinos, mulatós fiút. Bár soha ne szeretted volna! Mert léha, könnyelmű ember lett abból a fiúból. Hogy a múltkoriban idefönt találkoz­tam vele, ebben a lázas ide-oda futkozás- ban, meglepett. Kopott, hiányos ruhában, beesett arccal jött szembe velem ; a falak mellett ballagott s a szemét a földre sü­tötte. Észre sem vett volna, ha meg nem szólítom. — No, Dezső, hát mi újság odalent, a mi falunkban ? Kezet sem akart fogni velem, a sze­mét a földre sütötte, vállat vont, úgy mondta: A szatmár-németi-i összes iskolák nagylekmteíü Igazgatói által az 1908 9. tanévre előirt iskolai könyvek, használt- és uj állapotban. valamint: szótárak, térképek, hangjegyek, körzők, rajztömbök, füzetek és. táskák minden létező kivitelben a legelőnyö­sebben nálam szerezhetők be. ............... —...... Kész szolgálattal és hazafiul tisztelettel; kö nyváruháza, Szatmár-németi, zennmüraktara- és papirkeresicedése, a ref. gimnáziuminál szsmbzn, a kir. kath. gsinu. kiizslábaa. Üzleti évi jövedelmem egy megállapított hányadának jótékonycélra való fordítása folytán, a szegényebb sorsú érdemes tanulók — az illető intézet utján — általam is anyagi segélyben részes ülnek. -----------------­WE ISZ ZOLTÁN

Next

/
Thumbnails
Contents