Szatmár, 1908 (34. évfolyam, 2-51. szám)
1908-08-30 / 35. szám
SZATM AE A végrehajtási novella. VI. (V.) Mig a régi végrehajtási törvény különbséget tett a köz- és magántisztviselők között, azzal, hogy mig az állami tisztviselők fizetésének 800 forinton felüli részét tette lefoglalhatva, addig a magánvállalat tisztviselői fizetésének r csak 60d forintot meg nem haladó részét tette foglalásmentessé, — addig ez a novella e különbséget megszünteti azzal, hogy a 6. és 11. §, kimondja, hogy „állami, törvényhatósági és községi szolgálatban levő tisztviselők és hivatalnokok, továbbá a lelkészek, községi, állami és felekezeti nyilvános tanintézetek- j nól alkalmazott tanárok és tanítók, a fegyveres erő (1889 : VI. t.-c. 2. §.) a csendőrség, valamint a letartóztatási és javító intézetek személyzetéhez tartozó személyek, j géperőre berendezett körforgalmú vasutak j és gőzhajózási vállalatok tisztviselői, egyéb fizetéses, valamint havi díjas és napibéres alkalmazottai, a nemzeti színháznál és am. kir. operaháznál alkalmazott igazgatósági, művezetési és gazdasági tisztviselők, drámai és operai magánszereplők, zenekari és énekkari tagok, végül a közszolgálatban alkalmazott altisztek és szolgák rendes fizetésének és fizetés természetével biró bármely címen élvezett pótlékának, vaianiint várakozási illetékének legföljebb egyhar- mada s ez is csak úgy vehető végrehajtás alá, hogy a végrehajtást szenvedő részére évi kétezar korona a foglaláson túl is érintetlenül maradjon.“ Továbbá „állandó köz vagy magánál- j kalmazásban levő, de a 6. §-ban fel nem | sorolt egyének fizetésének és bármely más j dinen élvezett tényleges szolgálati járan- j dóságának Jegföllebb egyharmada, s ez is j csak úgy vehető végrehajtás alá, hogy u foglalást szenvedő részére évi kétezer ko- j róna a foglaláson túl is érintetlenül maradjon.“ E §. szerint állandóan alkalmazottnak j __2______________________________________ Do mokos Magda. Irta: Ágh Endre. Elmondom a történetedet, Domokos Magda, ha úgy véletlenül a kezedbe kerül és elolvasod, tudom, hogy akkor sem fogsz megharagudni érte, mert talán azt sem tudod mi a harag? Kicsi kisleányka voltál, és már akkor is hü játszótársad valék, együtt nevelkedtünk abban a kis, fehér, nádfödeles házikóju faluban, a vadvirágos rónaszélen, a Szenice partján. Te is úgy nőttél, miként én embe- resedtem, csakhogy én szegényesen, te meg gazdagon, jómódban, mert gondodad viselte a szelíd, jólelkü Krisztina nénéd. Eladóleánynyá cseperedtél, én már akkor bajuszos legény voltam, te otthon maradtál (bár maradtam volna én is), de a tekintendő az, akinek járandósága sem nem napidij, sem nem oly munkabér, amelyet napszám, hétszám, vagy darabszám szerint fizetnek. A 10. §. a jelen §. első bekezdésében foglalt személyekre is megfelelően alkalmazandó, még pedig a 10. §. három utolsó bekezdése addig, amíg ugyanannak a társulatnak, vállalatnak vagy egyéb munkaadónak alkalmazásában maradnak.“ Ezen intézkedéssel ismét csak a hitelakhelyének illetékes bíróságánál bejelenti, (e bejelentési blanketták kiadóhivatalunkban kaphatók) a kihirdetéstől, tehát aug. 25-től számított 30 nap alatt, azaz 1903. szepfc. 25-ig, s egy év alatt, azaz 1909. szept. 25-ig a bejelentett követelésére itéietet kap s végrehajtás rendeltetik el, élvezheti azt kedvezményt, hogy a foglalást s kielégítést a régi törvény alapján eszközölheti. Röviden ezekben kívántuk ismertetni a novellát. aug. 30, lezők helyzete rosszabobott, 13. §. harmadik bekezdése: „oly nyugdíj és más járadék, melyet a végrehajtást szenvedő a tagok és hátvainaradt hozzátartozóik segélyezésére vagy ellátására alakított intézettől, társaságtól, vagy egylettől kap, amennyiken az egyébként a végrehajtás alól kivéve níncz, továbbá a 11. §. első bekezdésében említett egyéneknek nyugdija vagy nyugdíj természetével biró más járandósága, amelyet a végrehajtást szenvedő a munkaadótól kap, legfeljebb egy harmadrész erejéig foglalható és ez is csak úgy, hogy a végrehajtást szenvedő részére évi ezerkétszáz korona a foglaláson túl is érintetlenül maradjon,“ szemben a régi törvény 1006 korona korlátozásával szemben, s kimondja a novella azt is, hogy az állami köz és magán Szolgálatban levő egyének özvegyéinek és gyermekeinek oly nyugdija, vagy egyéb járandósága, amelyet a végrehajtást szenvedő, a férj, illetőleg az anya szolgálataiért a munkaadótól kap, nem foglalható le. Ez a korlátozás a régi törvényben egyáltalában nem volt. Végül meg említeni kívánjuk azt is, hogy a novella értelmében a napidijaknak csak 5 koronán felüli része lesz foglalható. Aug. 25-én -megjelent a novella életbe lépési rendeiete. E rendelet szerint a novella 1908. évi szeptember hó 9 én lép életbe. Kimondja a novella, s ennek alapján a rendelet azt, hogy aki követelését az adós S a midőn most láthatjuk, hogy ennek minden intézkedése a kis exisztenciák érdekében rendelkezik, a hitelező- s kereskedővilág hátrányára, önkéntelenül is eszünkbe jut az a kérdés, hogy a magyar ipar és kereskedelem pártolásának ily lángoló korszakában mi szükség van ily törvényre ? Kérdjük ezt joggal annyival is inkább, mert mint már előbb kimutattuk azt, hogy a törvény a kis exisztenciák érdekeit sem védi, sőt egyenesen veszélyezteti azzal, hogy őket uzsorások kezébe hajtja. A HÉT. Lassan, de biztosan szövődnek a hor- vát ábrándok. Illetve nem is szövődnek. Az ábráu-textilipar buzgó művelői már régen összeszőtték a nagy Croátiát, vagy Iilyriát, vagy mi a menydürgős ménkűt. Apostolaik most abban találják hivatásukat, hogy egyszer-egyszer, alkalomadtán kinyilatkoztassanak valamit e tervekből; kacéran fel- lebbentsék a fátyol csücskét, mely a jövendő alakulat arcát takarja. Csak egy-egy pillanatra látnunk engedik nagy Kroatin önagyságának áttört harisnyás bokáit . . . Egy ur, valami Starcsevics Mile nevű, — ha ugyan nevét megmondani s megjegyezni érdemes, — valami „horvát nemzeti tanács ról elmélkedik. Igazán kár, hogy nem tudunk horvátul, s igy a magyar lapok bővebb információi híján csak sejtenünk lehet, hogy e „nemzeti tanács“ szintén egyik sors, az élet elűzött messzire öttől a helytől, a hol ifjúságom szép idejét éltem. Föl kellett jönnöm ebbe a nagy vásárba, ide- oda futkosásba a nagy városba, a hol olyan lázas az élet, nincs egy csepp pihenés, örökös zaj, örökös lárma, küzködés, s a hol nincs sem szeretet, sem szerelem . . . Mikoron odahaza hagytalak, a te szivedben tanyát ütött a boldogság. Boldog voltál és szerelmes, emlékszem rá; holdas tavaszi nyári estéken sokszor láttalak odakint a szenicei akácfasorban, azzal a boldog emberrel, a ki hallgatta lágyan ciengő szavad, a ki belenézhetett szép szemedbe és megsimogathatta kicsi kacsóidat, fekete hajfürteidet. Hosszan elnéztelek. S akkor olyan édes érzés támadt az én szivemben is; szerelem vagy mi ? nem tudom, de úgy szerettem volna ón is ott, melletted lenni és mondani neked valamit. De nem volt szabad, tudtam, hogy a másikat szereted, azt a csinos, mulatós fiút. Bár soha ne szeretted volna! Mert léha, könnyelmű ember lett abból a fiúból. Hogy a múltkoriban idefönt találkoztam vele, ebben a lázas ide-oda futkozás- ban, meglepett. Kopott, hiányos ruhában, beesett arccal jött szembe velem ; a falak mellett ballagott s a szemét a földre sütötte. Észre sem vett volna, ha meg nem szólítom. — No, Dezső, hát mi újság odalent, a mi falunkban ? Kezet sem akart fogni velem, a szemét a földre sütötte, vállat vont, úgy mondta: A szatmár-németi-i összes iskolák nagylekmteíü Igazgatói által az 1908 9. tanévre előirt iskolai könyvek, használt- és uj állapotban. valamint: szótárak, térképek, hangjegyek, körzők, rajztömbök, füzetek és. táskák minden létező kivitelben a legelőnyösebben nálam szerezhetők be. ............... —...... Kész szolgálattal és hazafiul tisztelettel; kö nyváruháza, Szatmár-németi, zennmüraktara- és papirkeresicedése, a ref. gimnáziuminál szsmbzn, a kir. kath. gsinu. kiizslábaa. Üzleti évi jövedelmem egy megállapított hányadának jótékonycélra való fordítása folytán, a szegényebb sorsú érdemes tanulók — az illető intézet utján — általam is anyagi segélyben részes ülnek. -----------------WE ISZ ZOLTÁN
