Szatmár, 1908 (34. évfolyam, 2-51. szám)

1908-08-02 / 31. szám

aug. 2. S Z A T M Á R 3 A matolcsi Szamos híd kérdésé. Mint velünk Matolcsról tudatják, az ot­tani Szamos hid régen vajúdó kérdése ismét j egy lépéssel haladt előre. Luby Géza ország- ! gyűlési képviselő kéréssel fordult Darányi | Ignác földmivelésügyi miniszter Ő nagyinéi- : tóságához a régebben felajánlott 70000 ko­rona államisegély folyósítása tárgyában. A miniszter a leghatározattabban kije­lentette, hogy most is hajlandó a régen megajánlott 70000 korona államisegélylyel hozzájárulni a híd felépítéséhez, ha ott akár vasútépítés, akár külön a közúti forgalom czéljára alkalmas oly hid létesittetik, a mely­nek felállítása következtében az állami kincs­tár felszabadul a jelzett útvonalon fentartott komp további forgalombantartásának köte­lezettsége alól. Különben itt közöljük a miniszternek Luby Gézához intézett levelét: Másolat. Budapest 1908 VII. 18. Nagyságos Képviselő Ur! A földmivelésügyi minister ur ő nagy­méltósága megbízásából van szerencsém | Nagyságodat tisztelettel értesíteni, hogy Ő excelientiója az esetben, — ha a Szamos folyó IX. számú, úgynevezett Czégény-ma- tolcsi átvágásán akár vasútépítések kere­tében, akár külön közúti műtárgyként a köz­úti forgalom czőljaira alkalmas, —• oly hid létesittetik, a melynek felállítása következ­tében az államkincstár felszabadul a jelzett útvonalon fentartott kouip további forgalom­bantartásának kötelezettsége alól, — haj­landó méltányossági tekintetből a hídépí­tés költségeihez 70000 koronával hozzá­járulni, megjegyezvén, hogy e hozzájárulási összeg 70.000 koronánál többet nem fog kitehetni. dörmögés szól a faágy recsegésébe. Gefreiter Biczó nem kívánja a pricseset. Ő, mint aféie „öreg szentség“ megszokta már a virrasz­tást. Tömi, tömi a pipáját kaiserliche baka- dohánynyal. miközben tudja az ég, merre kalandoztak el gondolatai. Talán a közeledő megszabadulás nap­jait, számlálhatta . . . hogy egyszerre csak kitört belőle : — Herr corporal Ragyák, meldi gehor­sam, ma március 15-ike van. •— Az ám! . . . Felel Ragyák és föl­ragyog az arca. Nagy csöndesség lett, A szentsége« dátum megfogta a lelkűket. Már nem moz­golódnak n pricscsen se. A hat osztrák baka lelke kiszökött az őrszobából és hazafutott gondolatok szárnyán egy-egy fatornyos ma­gyar faluba, egy-egy tiszamenti városkába. A nagypiacon a nagytiszteletü ur beszél . . . Feje föiött a szél háromszinü lobogóval játszik. Csudás időkről regél. Ezren is hall­gatják. ahogy csengő szavakkal gyönyörű­séges képeket fest. Csillog a szeme a nagy- tiszteletti urnák és ez a csillogás átfut a hallgatók arcára is. Ragyog az arca a nagy­tiszteletü urnák és ez a ragyogás átszökik a hallgatók arcába is. És mintha láthatatlan tüzet ontana szájából . . , hogy melege lett mindenkinek, mire kimondta . . , és meg­született a szabadság . . . Ezen kijelentés, illetve ígéret, a Szat- i már vármegye alispánjához előzőleg intézett leiratokban tett kikötésekkel fentartatik azon esetre is, ha a hídépítés 1914, év után ke­rülne kivitel alá. Fogadja Nagyságod kiváló tiszteletem őszinte nyilvánulását. Lavotta József s. k. miniszteri titkár, az elnöki osztály főnöke helyett. A fehérgyarmati és mátészalkai járá­sokban, mint tudjuk, sürgős kérvénnyel járulnak a megyéhez, hogy az épülőfélben i lévő Gyűrtelek fehérgyarmati országút bevég- ! zése előtt e fontos kérdésben tegye meg a döntő lépést. Egyúttal felirattal forduljon a kereskedelmi miniszter' Ő Nagyiuéltóságahoz, í hogy maga részéről e fontos kereskedelmi, ; sőt hadászati czélokat szolgáló hídhoz járut- ; : jón hozzá 70.000 korona segéllyel. Matolcs, 1908 julius 25. Szamosparti. j A VÁROS. A mátészalkai vasút megnyitása. (V.) Julius 31-éu volt mega szatmár—mátészal­kai vasút megnyitása. A kereskedelmi mi­nisztériumot Marsó Kálmán vasúti es hajó­zási felügyelő képviselte. Megjelentek Dr. Falussy Árpád és Kacsó Károly a megyei közigazgatási bizottság, Mangu Béla a megye, Dr. Bacsinszky Károly az üzletvezetőség, Dr. Vajay Károly vezetése alatt mintegy 50—60 városi törvényhatósági bizottsági tag s a közbeeső járások összes föszolgabirái. A vonat 9 óra után indult ki a központi állomásról. Az első állomás Vetés volt, hol Képessy László főszolgabíró üdvözölte a megjelenteket, az üdvözlést pedig Marsó miniszteri osztálytanácsos köszönte meg. Igen kellemes benyomást tett 20—25 fehér . ruhás szép leány, kik virággal kezükben várták a vonatot. Csengerben Dr. Szuhányi Ödön főszolgabíró üdvözölte a megjelenteket, amire szintén Marsó válaszolt. A többi állo­másokon s különösen Mátészalkán valósággal indolentiával fogadták a vasutat. Szálkán egyetlen ember az állomáson nem volt, kocsi csak a bizottság részére, úgy hogy gyalog volt kénytelen mindenki bevánszorogni. Maga a vonal kifogástalan, a pálya jó, az épületek igen jók, az egész vonal men­tén kitűnő ivóvíz, egyszóval az egész vonal kifogástalan, úgy hogy az építő Gregersen cég előtt meghajtjuk az elismerés zász­lóját. Feli kell azonban emelnünk tiltakozó szavunkat, hogy összehívták a félvármegyét s várost, de megfelelő ellátásról gondosko­dás nem történt. Fél 4 órakor lett velna az ebéd, da az ehetetlen rossz volt, a bor ihatatlan, úgy hogy étien, szomjan vártuk a szabadulás óráját. No de ez másodlagos kérdés ; fő az, hogy e vasút jó s hogy ez által várme­gyénk leggazdagabb és legcsinosabb vidéke lett városunkhoz csatolva. A mátészalkai vasút megnyitása alkal­mából kötelességünknek tartjuk legalább főbb vonásaiban közölni közönségünkkel a menet­rendet : Naponkint kétszer indul tőlünk és érkezik hozzánk a vonat; és pedig délelőtt indul 6 óra 31 perckor, Mátészalkára érke­zik 9 óra 23 perckor ; délután indul 7 óra 29 perckor, Mátészalkára érkezik 9 óra 52 perckor. Mátészalkáról indul hozzánk dél­után 2 óra 28 perckor, ide érkezik 5 óra 54 perckor; hajnalban 3 óra 36 perckor és hozzánk érkezik 5 óra 55 perckor. A posta­forgalmat a Szatmárról 6 óra 31 perckor, illetve Mátészalkáról 2 óra 28 perckor induló vonatjárat bonyolítja le. A németi ref. egyháztanács julius 26-án tartott ülésén foglalt állást a püspökválasz­tás kérdésében. Mind a négy szavazatát egy­hangúlag Dicsőffy Józsefre adta le. Ugyan­csak egyhangúlag foglalt állást a tiszántúli ref. egyházkerület világi aljegyzőjének vá­lasztására nézve is, dr. Kun Béla debreceni jogakadémiai tanárt tüntetvén ki bizalmával. 0. R. L. E. A múlt év derekán alakult meg az „Országos Református Lelkész- Egyesület.“ Ez év szeptember havában tag­jait kongresszusra hívta össze. A jelentkezők részvételi szándékukat a lakóhely és utolsó posta pontos megjelölésével folyó évi uug. 1-ig Balthazar Dezső dr. elnöknél Hajdú­böszörménybe kellett beküldeni. Az 0. R. L. E. külön bizottságot alakított a maga kebelében arra a célra, hogy e bizottság az állami törvényhozásnak egyházunkra és is­koláinkra vonatkozó intézkedéseit ellenőrizze. E bizottság első érdembeli ülését julius hó folyamán tartotta Hamar István elnöklete alatt. Munkásságát két irányban fejti ki. Egyfelől figyelemmel kíséri az állam, egyház és iskola-politikai intézkedését, másfelől az uj egyházi törvények gyakorlati hatását összegezi. Mindkét irányban javaslatot dol­goz ki és terjeszt a Konvent elé. E bizott­ság munkája rendkívül fontos különösen a jelen való körülmények között, amikor az államhatalom a felekezetek között a jog- viszonosságot erősen megzilálta. Segótíieikészváltozás. A hevesnagykun­sági egyházmegye esperesi hivatala Kolozs- váry Mihály uémetii s. lelkészt a karcagi ref. egyházba helyettes lelkészül hívta meg, Helyébe a németi egyháztanács a múlt va­sárnapi ülésében Szabó Béla már előzőleg ott működő segédlelkészt hívta meg. HÍREK Jegyzetek. Nem is olyan régen történt, hogy Szászországban működésbe hozták a gillo- tint, A végzet és állam akarata szerint egy fiatal lánynak, Bayer Margitnak a feje hullott nem annyira a porba, mint inkább a fürészporral telt kosárba. Nagy bűn, vőle­gényének meggyilkolása nyomta lelkét. A szász birák törvény és meggyőződésük sze­rint kimondták rá a legrettentőbb Ítéletet: r r IMII Szatmár, Kazincy-u. 17. á r dával s z e m ben, ^ EGYHÁZ ÉS ISKOLA.

Next

/
Thumbnails
Contents