Szatmár, 1908 (34. évfolyam, 2-51. szám)

1908-07-26 / 30. szám

4. S Z A T M A 8 julius 26. A VÁROS. A „Pázmány“ konviktu3 évi 20 ezer ko­rona segélyt kér városunktól. A pénteki tanácsülésen a tiszti ügyész 12 ezer koronát véleményezett tekintettel arra, hogy a pro­testáns felsőbb leányiskola internátusa is ennyi segélyt kap. Az ügy a gazdasági szak- bizottság elő utaltatott. Öröm áll a házhoz! Heves Béla szín­igazgató bejelentette a tanácsnak, hogy elő­adásait városunkban október hó 15-én kezdi meg. Tekintettel pedig arra, hogy úgy sze­mélyi, mint dologi téren tetemes befekteté­seket eszközölt, kéri a tanácsot, emelje lel az állandó bérletek összegét, figyelembe véve azt is, hogy ő nem uj bérletekkel fog pótszezont tartani. Azonkívül a díszleteket saját költségén ujrafesteti, uj, szétlebbenö előfüggönyt csináltat s mindéhez csak deszkát és léceket kér a várostól. Alkalmazni kivan egy reklámfüggönyt is. Utolsó kérését a tanács nyomban teljesítette, egyebekben pedig az ügyet sziniigyi bizottságunkhoz tette át. hírek Közös konyhánk állapota. A kasszandrák tudvalevőleg sose ör­vendtek nagy népszerűségnek, ellenben min­denütt megjelentek, ahol valami ujounan létesült. Amióta az első Kasszandrának, né­hai Priamos király leányának jóslata betel­jesedett, azt hiszik, mindig ,„papsajt.“ Pe­dig a közmondásból tudhatnák, hogy „nem mindig.“ Eszünkbe jutott mindez, mert eszünkbe jutott a közös konyha is. Megalakulásakor, de még inkább meg­alakulása után itt is, ott is hallatszott egy-egy szomorú végről dalló jóslat. Valljuk meg, hogy egyes városokból szerzett tapasztala­tok nyomán nem is teljesen ok nélkül. Kö­zös konyhánk azonban diadalmasan rácáfolt ez ideig minden rossz sejtelemre. F. hó 21-én tartott közgyűlésén ugyanis nemcsak felszámolásról nem volt szó, hanem általá­nsak magirozott a Pulyka, Én tudom. Hisz van neki egy kis vasladikája, amit úgy őriz, mint a szemevilágát. Csak nagy ritkán nyit­ja ki. És ha ezt megtenni akarja, azt már tudom előre, mert ilyenkor szokott csak ki­verni a szobából. De én mondok meg le­sem, mi a fényes ördögöt dugott el benne ? Ahogy nézők be a kulcslyukon: hát Uram Isten! Egy rongyos piros sapkát húz ki belőle . . . Éppen ilyet amilyen ezen a ké­pen van itt la. Aztán meg valami hárorn- szinü rongy darabot ... És csak nézi. Nézi hosszasan. És egyszerre csak csókolni kezdi azt a két rongydarabot, pedig olyan csúnya piszkos. Úgy csókolja össze-vissza, hogy még a könyje is hull belé . . . Bolond ez a Pulyka. Nagy bolond. E szókra Bórák szivéből kifutott a keserűség. Nagy csodálkozásba esett. Majd szánni-bánni kezdte, hogy úgy haragudott azért a kis szidásért. Sajnálkozás fogta el. És mintegy önkéntelenül pattant ki belőle : — Hát muszájt neki . . . nos lelkesedéssel meghosszabbította működé- í dését 1910. január 1-ig. A modernizmus j iránti érzékét pedig elárulta az által, hogy aug. 1-től garzon emberek számára belső étkezést létesít. Azonkívül elhatározta az igazgatóság, hogy főzőtanfolyamot áliit fel, melyen havi 10 kor. ellenében házilányok fogják elsajátítani a főzés édes titkait. — Csak aztáu nagyon el ne sózzák a levest! T ájékoztató. Julius 26. A szatmárnémeti Énekkar tánc- mulatsága a Kossuth-kerti ki­oszkban. Julius 26. A „Szatmári Cionista Egyesület“ felolvasó ülése d. u. fél 4 órakor a „Kereskedő Ifjak Köre“ dísz­termében. „ 31. A szatmár-mátészalkai vasút meg- I nyitása. Augusztus 2. Az Iparos Ifjak-Küre táncmu­latsága a Kossuth-keríi kioszkban. „ 14—17. Tűzoltó kongresszus. — Személyi hir. dr. Atzél Jenő, az országos mentőegyesület' főorvosa, folyó hó 24-én délután a fővárosból megérkezett. Itt tartózkodása 3 napra terjed, mely idő alatt mentőink oktatását végzi. — Esküvő. Dr. Barna János helybeli kir. kath. főgimn. tanár ma, 26-án esküszik örök hűséget Tombory Virgil vasúti főellenör leányának, Aranka kisasszonynak. — A pável-fürdöi oláh bál. Mint mára- marosszigeti tudósítónk jelenti, julius 20-án a máramarosi oláhok a Pável-fürdőben tisz­tán nemzetiségi bált rendeztek. E bált ere­detileg Máramaros-Szigeten akarták meg­tartani, de a rendőrkapitány nem engedé­lyezte, áttették tehát a Pável-fürdöbe, amely tudvalevőleg néhai Pável Mihály nagyváradi román püspök tulajdona volt, most pedig az örököseié. Ebálon nemzeti viseletben jelen­tek meg, sőt, hogy a kiszolgáló személyzet is a decoratióba kellőképen beillesztődjék, pincéreket és cigányt Belényesről hozattak. A jelszó volt, hogy nem szabad egy magyar szót som kiejteni. Ilyen előzmények után aztán csak természetes, hogy az ott jelen­levő társaság azzal mulatott, hogy egész éjjel szidta, gyalázta a magyart. Hala­dunk a nemzeti állam kiépítése felé. — A tűzoltó kongresszus. E. hó 23-án parancsnoksági ülés volt a tűzoltó őrtanyán. Az ülésen főleg a kongresszus képezte megbeszélés tárgyát, melyen mintegy 2000 ember fog résztvenni. A tárgysorozat pont­jai voltak egyébként : dr. Veréczy Ernő segédtisztté előléptetése, ifj. Vinkler La­josnak e minőségben visszalépése; az altiszti vizsgára történt 8 jelentkezés tudomásul vétele k a vizsga időpontjának f. hó 26. d. u. 4 órára kitűzése; dr. Atzél Jenő főorvos fogadása 24-én délután. Végül tudomásul vétele annak, hogy a Károlyi-ház tulajdo­nosai egy tüzoltóbandát szívesen látnak vendégül. — Beiktatás. Básthy László újonnan megválasztott szatmárhegyi gör. kath. lel­kész beiktatása ma, 26-án megy végbe. Halálozások. Fésűs Endre volt törvény- széki jegyző f. hó 24-án délután Budapes­ten a lipótmezei elmegyógyintézetben elhalt. Részvéttel adjuk le ezen gyászhirt, mely őszinte fájdalmat ébreszthet mindenkiben a szerencsétlen végű ifjú iránt. Kis-keéry Kál­mán, Kis-keéry Bélának, a törvényszéki t'elebb- viteli tanácsjegyzői irodavezetőjének fia, f. hó 19-én váratlanul, rövid betegség után el­hunyt. Temetése 21-én ment vegbe. — A tífusz. Városunk nyugalmát ismét ragályos betegség zavarta meg. Szórványo­san, tehát nem ragályszerüleg, a tífusz lé­pett fel, de sietünk megnyugtatni közön­ségünket, hogy félelemre ez idöszerint még nincs ok, óvatosságra annál inkább. E cél vezette az intéző köröket, midőn a követ­kező határozatokat hozták: 1) Utasittatott a főkapitány, hogy az utcákat dezinficiáió szerekkel öntöztesse. 2) Elrendeltetett a közkutak vizének megvizsgálása. 3) Megke­I restetett a szatmári főszolgabírói hivatal, hogy tegye közhírré, miszerint a falukból ételuemüek csak annyiban hozhatók be s árusíthatók el, amennyiben igazol tátik az, hogy ott tífusz nincs. Reméljük, hogy ez óvóintézkedés szigorú megtartásának meg lesz a kívánt eredménye. — A pónziigyigazgatóság fegyelmi bíró­sága Papp Gyula sikkasztásából kifolyólag a vagyoni felelősséget Kádas József ellenőr és Csányi Lajos adótiszt ellen megállapította s igy kötelezte őket az elsikkasztott 6600 K megfizetésére. Ez a határozat igazságos, de nem méltányos. A marasztaltak e sérelmes határozat eilen felebbeztek a pénzügyminisz­terhez. — A kivándorlási törvényt revízió alá akarja venni a kormány. Mint hírlik, egyik legfőbb újítása lesz, hogy a családfentUrtők családjaik hátrahagyása mellett, egyáltalában nem vándorolhatnak ki. Ez az üdvös intéz­kedés mindeneseire tetemesen csökkenteni fogja a kivándorlók számát. — Debreczen város tanácsa az nj ka­tonai parancsnok azon átiratára, melyben a tanács szives támogatását kéri, azon határoza­tot hozta, hogy szívesen támogatja a parancs­nokságot, de csak azon munkájában amely a haza javát célozza.. így kellene eljárni minden intézménynek, amely a hatósággal összeköttetésben áll, mert sajnos, vannak olyan főtisztjeink is, kik midőn a „hazá“-ról van sző, utasítják adjutánsukat, hogy nézze meg a szótárban, mi az a „haza“. _ , — Modern sírfelirat. Húsz Ábrahám sírkövén a következő hébernyelvü sirfeiirás olvasható: Itt nyugszik Húsz Ábrahám, aki a halálos ítéletet Istentől kedvesen fogadta. E pár sorban benne van Húsz Ábra­hámnak egész élettörténete. — Palásthy-fóie kabaré. Igazi müvész- vónáju bohémnép ütötte fel sátorfáját a múlt hét négy estéjén keresztül a Hungá­riában. F. hó 22—25-én tartották előadá­saikat, melyek a legszigorúbb szempontok szerint is müélvezetesek voltak. Vérbeli művészek, vérbeli produktumok. Különösen Szaímar, ICazincy-u. í7. ? á r cl á v a 1 s z e m b c n

Next

/
Thumbnails
Contents