Szatmár, 1908 (34. évfolyam, 2-51. szám)
1908-06-21 / 25. szám
A SZATMÁRVÁRMEGYEI FÜGGETLENSÉGI ÉS 48-AS PÁRT HIVATALOS LAPJA. ELŐFIZETÉSI AB : Helyben : Vidéken : Egész évre 4 kor. Egész évre 6 kor. Egyes szám ára 10 fillér. Állami Kabaré Valamikor, Sophokles és Aischylos korában, koturnusban és tógában ötezer néző előtt szavaltak el tragédiák at, amelyekben istenek és hősök dolgairól esett szó. Az ó-görög tragédiától a bonbon- niére-kabaréig mindenesetre hosszú ut vezetett, és ez ut jobb és baloldalán csak olyan videSek terülhettek el, amelyeknek népe mindig jól érezte magát amaz ut mellett. Merthogy azt az utat, akár egyenesen, akár görbén haladt, a mentén lakó népek vágták, épitotték. A magyar nemzetgyűlés is más vala hajdan, Rákoson és Szeren, mint amilyen ma az olasz márványnyal bélelt, húszmilliós dunaparti palotában. Rákostól, a Duna jegén, a pozsonyi diétákon és a debreceni nagytemplomon kérész- , tül is hosszú, cikornyás, görbe ut vezetett, fantasztikus kanyarodásokkal, vissza a dunapartra. Talán göröngyösebb volt a beszéd a nemesek gyűlésein s csak azért nem tévelyedtek el a ttes Karok és Rendek a házszabályok hináros útvesztőiben, mert nem valának házszabályok, — de annyi bizonyos, hogy akár beszéltek, akár a kardjukra ütöttek, esetleg „cselekedtek“, becsülettel és komolyan viselkedtek. Ámbár akkor se szólt mindenkiből az őszinteség, mivelhogy a tisztalelkü és tisztakezü ember régen se volt nagy bőséggel a szép magyar hazában, — azonban egyet nem lehet ! eltagadnunk a régi jó országos gyűlésektől: a komolyságot. És ezzel el is jutottunk a mi állami, vagy ha jobban tetszik, nemzeti kabarénk kupolás házikójához. A kabaré tudvalevőleg abban különbözik a szinhóztól, hogy minden úgy történik benne, mintha éppen most találnák ki. És abban különbözik' a zengeni j tói, hogy a komoly művészet múzsája lejt benne lenge fátyoltáncot. Ezért nevezzük mi kabarénak a dunaparti márványcsarnokot. Előre összeLAPVEZÉR : LUBY GÉZA orsz. képviselő. FELELŐS SZERKESZTŐ: Dr. VÁJNÁ GÉZA. Szerkesztőség : Kölcsei-utca 9. szám. Kiadóhivatal : Deák-tér 3. szám. Mindenii-nui dijak a kiadóhivatalban fizetendők. Megjelenik minden vasárnap. tanult, elpróbázott darabok adódnak ott; és ha nem is a komoly művészet föl- kentjei — oh, nem! -- de annál komolyabb kérdések: népmilliók sorsa, érdekei, nemzetünk jövője szerepel a színjátszók darabjaiban. Állami, drága, nehezen kiizzadt pénzekből épült és áll fenn a játékszín ; és talán éppen azért, mert állami pénzen tartják, oly gyalázatosai! rósz benne az előadás. A húsz milliónyi publikum, akinek a bőrére megy a játék, nehéz gondok közt, elszorult szívvel re* visszafojtott lélekzettel lesi, várja, mit és hogyan adnak drága színészeink. A keze tapsra készen. A szeme szögletében csak a végszóra les a kitörésre készülő öröm, az ajka nyitva, hogy éljent, hozsánnát kiáltson. És . . . És. Az aranyos színpadon rosszul megy a játék. Siralmasak a programmszámok és cudarul gyöngén játszanak a szereplők. Kérem, tekintetes Karok és Rendek, azaz hogy nagyságos, méltóságos és kegyelmes színjátszó urak, nem jól megy a játék. Lehet, a szerző, a rendező intenciói jók, a darabok célja nemes, üdvös, de a kész darabok és az előadás borzasztóan rosszak. Nem érnek egy lyukas libertást se. Mert hát ami azon a drága színpadon elénk adódik, az, kevéske kivétellel, mind nagyon silány fércmű. Olyan valamik, ami nem kell se az úrnak, se a cigánynak, amivel valósággal labdarúgást játszanak, és hogy a vógin mégis „jó“ és hogy taps jár ki érte a szerzőnek és a szereplőnek, annak oka minden egyéb, csak éppen a megérdemelt siker és elismerés nem. Előadnak egy darabot, a cin e; a büntető törvények revíziója. Húsz évig szerkesztették, nyúzták, toldták, faragták. És éppen 19 esztendei munka és fáradtság hiányzik belőle. Előkerül a bortörvény revíziója is, amitől a falra másznak a szőlősgazdák. A kisgazdák „állami támogatása“ rendén a duplaadó mellett főzött szilvóriumába fullasztják akisgazdát. Várjuk a nemzetiségi iskolák államosítását, s örök időkre biztosítják a nemzetiségi iskolák fenrnara- dását, és közben a nemzetiségi nye\vek tanulását kötelezővé teszi egy rendelet a magyar tanítóképzőkben. Az adós kisember megvédését akarjuk, és úgy megvédik az urak, hogy meztelenül és lakás nélkül éhen hal az utcán. Mivelhogy hitele ezután csak a tizenkét holdon felül levő birtokosnak és bankigazgatótól fölfelé lesz. Hozhatnánk még sok szemelvényt a legfrissebb műsorból. Amelyet nem tudás, alaposság, és lelkiismeretesség hozott össze és adott elő. És aminek láttára nem hálára tárul szót, de ökölre szorul sok millió marok. v. Pusztul Rákóczi emléke. A tiszabecsi emlékoszlop. Öt éve sincs még, hogy Rákóczi tiszabecsi győzelmének emlékére Szatmár és Ugocsa vármegye s Szatmárnémeti város által emelt emlékoszlopot Tiszabecsen leleplezték. Szept. 2Ó-án lesz öt éve, hogy áll az emlék, — és ma már annak pusztulásáról kell szomorú hirt adnunk. A napokban egy szatmári társaság volt Tiszabecsen. A Tiszahid becsi fejénél, magas dombon álló emlékművet megszemlélve, megdöbbenve tapasztalták, hogy a szinérváraljai mészkőből épitett oszlop kockakövei mindenik részen megrepedeztek, szétporladásnak indultak, s a romlás, poriadás, repedés oly természetűnek látszik, hogy az eddig mutatkozó jelek után ítélve, tiz év alatt az emlék teljesen'össze fog omlani. Ugyanis nem a kövek összeforrasztása hibás, mert azok szilárdul állanak, de az emlék anyagául használt mészkő ellenálló ereje oly csekély az idő romboló hatalmával szemben, hogy előreláthatólag néhány év múlva csak égy'rom- halmaz áll majd az emlék helyén. SZATMAR
