Szatmár, 1908 (34. évfolyam, 2-51. szám)
1908-06-07 / 23. szám
Junius 7. SZATM Á'.R val fölülmúlja konkurrens társait és minden szempontból megérdemli, hogy a Közönség minél tömegesebben keresse benne szórakozását. Ha keresi, biztosan meg is találja. A műsor úgy van összeválogatva, hogy^ minden zsáner érvényesül benne s igy mindenki megtalálja az Ízlésének megfelelőt. Részünkről legfeljebb azt tanácsolnók Már- kuséknak, hogy hetenként legalább háromszor rendezzenek műsorváltozást. Azt hisz- szük, ez nem válna a vállalat kárára. Sőt! — Nobody. Nobodi az senki, és mégis, a miiHienttudó, mindenre képes detektiv- zseni fogalma; az a Nobody, a melynek kalandjait egy jőnevü és uagytudásu német iró, Kat't Róbert irta meg és a mely elsőrangú magyar irók fordításában most jelenik meg magyarul. A mióta Genau Doyíe nyomozni küldte az ö Hol mesét, azóta a realisztikus ríny, a veristairodalem megtermékenyült és megszületett az újfajta bűnügyi regény. A szórakozásból olvasó nem akar mást olvasni és mert az olcsót is keresi az izgalmas mellett, ez az újfajta bűnügyi regény hamarosan a ponyvába került, fér'CZiTuinkák követték egymást és rengeteg azon kiadások száma, a melyek a régi Tat ír Péter és hasonló Buc-ánszki-féle ponyvánál is alávalóbbak. Valósággal jóleső érzés fogja cd az embert, ha ezen a téren tisztességest és jót talál. Mert a Nobody az a Sherlock Holmesnél is nagyobb kutatózseni, történetei kalandosak, izgatok, de sohasem síiiyednek lo az irodalmi színvonal alá. Nobody bejárja az egész világot, belenéz és betekintést enged az orosz nihilisták, az amerikai anarkisták titkaiba, belevilágít az, egész világ bűnözőinek életébe, de néprajzi szempontból is érdekes munkát nyújt, mely e mellett tanulságos és köny- nyed stílusánál fogva mulatságos is. Végül olcsó. Egy füzet ára 30 fillér. És minden füzet egy teljes nagy bűnügyi regényt képez. Kétségtelen, hogy Nobody mellett a ponyvairodalom most már nem f'og érvényesülni. Dicséretet érdemel még a mü kiadója, Vass József, a ki anyagi áldozatot nem kiméivé, létre hozta a munka magyar kiadását. VEISZ ZOLTÁN, modern könyv-, zenemű- és papirkereskedését a Gutmann-palota sarokhelyiségében, fényesen berendezve, megnyitotta. REGÉNY. Vizek mélyén. Angolból: Dr. Liber József. Még ez a foglalkozás is kellemetlenebbnek tűnt fel a semmittevésnél, unalmamban már-már azon gondolkoztam, hogy nem lenne-e illetlen dolog másfelé néznem a temetés napjáig, amidőn oly körülmény következett be, mely mindnyájunkat felizgatott. Amikor a leveleket és iratokat a kulcsokkal egyetemben átszolgáltattam Justiná- nak, azt merészeltem tőle megkérdezni, vájjon nem lenne-e helyesebb tőle, ha ahelyett, hogy magában üldögél és emészti magát, Mrs. Bensont vagy más barátnőjét keresné fel szórakozás céljából. Justina azonban láthatólag viszarettent ezen ajánlatomtól, sőt felindulva kért arra, hogy ne ismételjem meg azt. — Éretted is csak azért küldtem, bácsikéin, — szólt, — mert szükségem volt reád, de ne engedd meg senkinek sem. hogy ebből bátorságot merítsen arra nézve, hogy engem meglátogasson. Nem tudok senkivel sem társalogni : egyenesen megőrjítene az. Hagyjanak békét, egyedüli vigaszom csak a magány és az ima. Ilyenténformán állvárt az ügyek, magára hagytam és érezvén, hogy ebben neki tökéletesen igaza van — közlöttem mindenkivel a kívánságot, igy Lady Amabellel is, aki többször hiába igyekezett bebocsáttatását nyerni az özvegynél. Elképzelhető volt tehát meglepetésünk,, amikor azon este a társalgóban üldögélve — hirtelen felnyílt az ajtó és Justina lépett [be azon. Ha Sir {Harry kisértete jelent volna meg akkor sem lett volna nagyobb a meglepetésünk. — Justina! — kiáltottam, de amnit felénk közeledett, szemét Amabel grófnőre függesztve láttam, hogy valami szokatlan van kitörőben és visszahúzódtam. Justina arcát halotti sápadtság borította ; fekete^iaja, mely még a múlt éj óta félsületten volt, ziláltan omlott fehér hálóköntösére, melyet azóta le sem tett; szigorúan és mereven jött közibónk kezében egy csomó levelet tartva. — Amabel Scott, — sziszegte inkább mint mondta, mérhetetlen gyűlöletet lövelvén szemei meghalt férje unokahugára, — végre leleplezhetlek ! Nyomorulttá lettél még életében, — tudod, — megmérgezted telkemet Szemeden pillantásaiddal, kacér modoroddal és minden szégyennélküli, nyílt támadásaiddal ; de most rajtam van a sor és itt férjed előtt akarom szemedbe vágni, hogy — — Hallgass, Justina, hallgas ! — kiáltottam, hogy megakadályozzam a rettenetes következményű leleplezésben. —- Megfeledkezel magadról, sem ideje sem helye nincs most ilyen magyarázgatásokrrak. Gondolj férjedre, a ki kiterítve fekszik odafönt. — Hagyjátok beszélni — vágott közbe Scott Amabel grófnő, a bámulattól tágra nyílt szemekkel. — Én nem félek. Akarom hallani, mivel vádol engem. — Mihelyt rájött, hogy az özvegy tulajdonképpen mivel is gyanúsítja, felemelkedett székéről és férjéhez menekült, magam sem tudom miért, de Örömmel láttam, hogy Sir Varden Scott kitárva karjait ölelte kebelére és mindenképen bátorította. Lehet, hogy meggondolatlan és hibás volt, de oly gyönyötü és fiatal és a másik már elköltözőt a földről. Ezenkívül, azt hiszem, egy féfi sem tudja örömét lelni abban, ha egyik nő a másikat igyekszik bepiszkolni. — Mivel vádol tehát ? — követelte Amabel grófnő, kipirult arccal. — Hogy mivel vádollak, — üvöltött majdnem Justina. — Hűtlenséggel, árulással vele. — Mr. Varden Scottra mutatva és velem szemben. Rutul el akartad csábítani tőlem, amit hála Istennek még sem tudhattál elérni ! — és hogy ezt a házat ép oly szerencsétlenné akartad tenni, mint amilyen boldog csak volt. De gnem sikerült neked, nem sikerült! Hol vannak a bizonyítékok ? — szólt a másik nő nyugodtan. (Folyt, köv.) Kölcsön-könyvtár. Kazinczy utca 16. sz. alatti üzletemben a magyar irodalom régi és legújabb jeles Íróinak müvei olcsó dij mellett kölcsön vehetők. Cseplák Bálint. 625—1908. végrh. szám. Árverési hirdetmény. Alulírott bírósági végrehajtó az 1881. évi LX. t.-c. 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a szatmárnémeti kir. járásbíróságnak 1907. évi Sp. II. 952'7. és 11. számú végzése következtében Dr. Glatz József ügy véd által képviselt Németh József javára Halmi János ellen 222 K 17 fill, s jár. erejéig 1908. évi február hó 21. és május kó 13-án foganatosított kielégítési végrehajtás utján lefoglalt és 990 koronára becsült következő ingóságok, u. m.: búza és bútorok nyilvános árverésen eladatnak. Mely árverésnek a szatmári kir. járásbíróság 1908. évi V. 730/2 száínu végzése folytán 222 kor. 17 fill, tőkekövetelés, ennek 1907. évi szeptember hó 16. napjától járó 5% kamatai és eddig összesen 183 korona 30 fillérben biróilag már megállapított költségek erejéig Szátmáron, Árpád-utca 28. sz. alatti házban leendő megtartására 1908 évi junius há 15-ik napjának délutáni 3 órája határidőül kitüzetik és ahhoz venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881. évi LX. t.-c. 107. és 108. § ai értelmében készpénzfizetés mellett, a legtöbbet ígérőnek, szükség esetén becsáron alul is el fognak adatni. Amennyiben az elárverezendő ingóságokat mások is le- és felülfoglaltatták és azokra kielégítési jogot nyertek volna, ezer árverés az 1881. évi LX. t.-c. 102 §. értelmében ezek javára is elrendeltetik. Szatmár, 190'. évi junius hó 1. napján. Ádám Albert. kir. bir. végrehajtó. _.ojeyvzii Meghívó. A „Halmi-i Kereskedelmi Bivnk Részvénytársaság“ részvényeseinek 1908. év junius hó 16-án d. u. 4 órakor az intézet saját helyiségében tartandó núm tlr yj Illésére. Tárgy : 1) A jegyzőkönyvet hitelesítő 2 részvényes választása. 2) A f. év május hó 10-én megtartott rendkívüli közgyűlésen határozatiig kimondott alaptőke felemeléséből kifolyólag az alapszabályok 4., 5. és 6-ik §-inak megfelelő módosítása. Halmi, 1908. junius hó 2-án. Az igazgatóság. Dézsy Gyula 0 4: úri- és női czipész műhelye Szatmár, Kinizsim; tcza 32 szám.
