Szatmár, 1907 (33. évfolyam, 1-50. szám)
1907-01-12 / 2. szám
1 XXXIJI. évfolyam 2-ik s*. Szatmár, 1907. jan. 12. SZATMAR. TÁRSADALMI E8 SZÉPIRODALMI HETILAP. Megjelenik minden szombaton. ELŐFIZETÉSI ÁS : Egész évre 4 korona. Félévre 2 korona. Egyes siém éra 20 filer. j£z KR KÉSZ TŐSÉG ES El ADÓHIVATAL : Deák-tér 8. izém. Miaiitnu-ni d:i»k a fciadetiifaimlbaa Szerkeeztfieágl telefen 27. ezám. HIRDETÉSEK: K welíett « trgjHMuyetebp irt)»».-«> Nyllttér sora 16 filer. Polgármesteri feladat. A polgármesteri állást, hogy jövőre ki töltse be; már f. hó 8-ikán, a meghirdetett pályázati határidő lejártával eldőlt. Ugyanis egy pályázó van : Dr. Vajay Károly. Őt tehát már ma úgy tekintjük, mint biztos polgármesterünket. Azért városunkra oly nagy befolyással biró tisztviselőhöz ez alkalommal már időszerűnek tartjuk, hogy intézzünk nehány szót és nyilváníthassuk, hogy mit várunk mi hivatalosan polgármesterünktől. Az állás közmegelégedésre való betöltése valóban nagyo'n nehéz, sőt lehetetlen is, »menynyiben oly sok a kérőle száma, az egyéni érdekben utazók, hogy azoknak se szeri, se száma. A polgármester tevékenysége állandó közbirálat tárgyát képezi, bizony sokszor elő- ^ íordui olyan eset, amidőn a kritika nem igazságos, sértő és bántó, úgyhogy az önérzetes tisztviselőt elkeserítik. A városnak első tisztviselője sok mindenért amihez semmi köze, erkölcsi felelőséggel is tartozik, minden más tisztviselőnek hibáiért őt okozzák, de az érdemek elismerése késedelme- zik. Hogy helyesen cselekedett azt kevesen tudják, de egv elnézésnek számtalan híradója akad. ■ Rendet várnak tőle minden oldalon, tőle kívánják meg, hogy első sorban dolgozzék, a városi tisztviselőket munkára késztesse, azok felett kellő fegyelmet gyakoroljon, a város minden polgárának jogait lehetőségig megóvja. Tudni kell takarékoskodni, — vagyont kezelni, a városi vagyont jo^iban-jobban jövedel- mezt&tni, a jövedelmező pénzforrásokat felfedezni, a polgárok terheit csäkkenteni. Ellenőrizni kell minden vonalon, szóval sokoldalú tehetség és energia elengedhetetlen egy polgármesternek. A polgármesterség ; egyik embernél hivatás, a másiknál kenyérkereset. A hivatásos polgár- mester mindnyájunk jóakarója, a közügyek szolgája, egyszerű tisztviselő csak, a kenyérkereső, a ki a napot tolja úgy teljesiti napi feladatát. ? Szóval a polgármesterség olyan rózsafa, a melyen nagyon kevés a rózsa, de igen sok a tövise. A polgármesterek szokásos beköszöntője rendesen a város anyagi jólétének előmozdítása, a községi pótadók leszállítása, -- de bizony ez nagyon nehéz feladat; mert nem hogy leszállítani sikerült volna eddig a közterhet, hanem inkább a fokozódó személyi igények és drágaságok miatt emelni kellett. Evek óta neki indultunk a nagy haladásnak és a jövő polgármestere előtt, úgy látszik, hogy learatták a nagy dicsőséget elődei..De ez csak látszat, inert hogy igazán modern és szép város lehessünk, ahhoz meg nagyon sok intézkedés szükséges. Rendezetlenek az utcáink, minden ház egy törés, a közlekedés nehéz, uj utcákra van szükség, és utcák vonalai előzetesen egy félszázadra megállapitandók, A kulturális intézetek száma a lehetőségig szaporitandók, az egyesületek létesítése, tentar- tása előmozdítandó. Azoknak emlékei, kik a város haladásában szép nevet vívtak ki magoknak, megörökítésére is közre kell működni, — minden jónak, minden szépnek indítványozója, vagy legalább is pártolójának kell lennie. Ha a közakarat a polgármesterrel szemben nyilatkozik, soha sem szabad letörni, ellenben, annak megnyilatkozására és érvényesülésére mindig szabad teret kell engedni. A polgármester soha se feledje, hogy ő irányitó ugyan, de a város valódi urai az önkormányzatra hivatott bizottsági tagok többsége, kiknek bizalmasa mindenkor a polgármester. Nagyon sok ezúttal elsorolhatatlan kellékek szükségesek ezen álláshoz. Az uj helyzet azonban kedvezően alakul. A közbizalom nyilatkozott meg Dr. Vajay Károly személyében, a kit a czél elérésére mindenki alkalmasnak lát. Hisszük és reméljük, hogy ő a nehéz, reá ja várakozó feladatoknak meg fog tudni felelni pártatlanságával, népszerűségével eddig is megszerzett közszeretetét meg fogja tudni tartani, ! egyesek ünczélu eszközévé soha sem válik, nem a barátok és protentorok, hanem a pol- ; gánnester önálló nézete lesz a döntő, nem a | pártfogoltak, hanem az érdemesek fognak haladni. Ebben a tudatban, hogy ő állásának megfelel köszöntjük Dr. Vajay Károlyt, mint uj polgármestert, kinek működéséhez számos éveken át szerencsét és egészséget kívánunk. TÁRCA. Osztozás.*) Hamarosan pünkösd után volt, Az irodánk ablaka tárva-nyitva. Igen szeretem a bodza virág szagát, azt eresztettem be a nyitóit ablakou. Néni bántam e miatt azt sem, hogy a jegyző gyermekeinek a lármája is behatolt hozzám. Milyen gyerekek 1 Egyik kicsiny, a másik piciny ; mintha mind a hatan egy esztendőben jöttek volna a világra. Aztán falánkak, mint a zsizsik. A jegyző a mezőn jár, én meg vetem az adót, az ezerszer megátkozottat. Eo, a jegyzösegéd, kivetni is sokallom, hát a paraszt megfizetni, hogyne ? Panaszkodik, káromkodik, sír, rí, olykor a dobot is meg kell ütni, de azért csak megfizeti. Az ur az adófizetésben is ur. Gavallér. Előveszi a nagy bugyellárist, leolvassa a pénzt, mintha nem is a magáét adná... A paraszt? Mikor már a kis vászonzacskóbó! kiszedegette, még a markában is megforgatja és már el is keveredett az övé a többi aprópénzük között, mégis olyan esenuen néz utána, mint a tehén a hornya mtán. Az ur-könnyen is fizethet. Csaknem a felét fizeti, mint a paraszt. *) Mutatvány Naszódi Zsigmond „Dózsa Népe* novellák czimü művéből. Teheti. Maga szabja a törvényt és nem bolond, hogy a maga fejére hányja a földet. Éppen hogy a látszatért fizet. Majdnem adómentes, mint ;rógen. Ha a peleskei nótárius ma beülne az irodánkba, csak a lúd tollat kellene kicserélnie -az alumíniummal, másképp itthon erezhetné magát . . . No, nem szeretnék paraszt lenni. Annyi, de annyi bajjal élni. Mindenki kapcája lenni Aztán miért? Hogy a telekkönyv A, B és C lapján (igen a C iapon, a hitelezők lapján is) néhány rongyos hold földdel szerepelhessen az ember, mig él? Ha meghalt, a gyerekeit veszítse össze emiatt, azokra hagyja tovább az átkot, a gondot? Ezért dolgozni, veszekedni, nélkülözni nemzedókröi-nemzedékre és nem igyekezni ki ilyen sorsból: szomorú, szomorú . . . Mint a féreg, mely a tormába kevoredik és azt fúrja, furogatja mig él, mikor császárkörte is -elég van a világon . . . Kocsi állott meg az iroda előtt. Még,rá, sem értem kinézni : miféle, már belépett ifjú Sótou Gallért. Hogyhát hol a toéns jegyző urunk, mert az öreg Sóton igen odáig van és még életében el akarná rendelni a mi kicsinyje van. Éppen jött a jegyzöm. A kalapja mellé rozs-kalász volt tűzve. Egy-kettőre elnyargalt velünk a zsuppülóses parasztszekér a másik községünkbe, Sótonékhoz. Az utón, a nagy Bzckérzörgés közepette, kérdezgette ki a jegyző az embert: mi baja vájjon az apjának, hogyan akar rendelkezni ? Ifjú Sóton hátrafordult: — Sehogyan sem tetszik édesapám. TuAusjegyző ur, ncni nézek áin sgy-két forintra. — Bízza csak rám, Geílért. Elfordítottam a fejemet és m aratásra készülő mezőt néztem. A fehéredé rozsot, a virágját háuyó búzát, a bokorba tirkaruió krumplit. A magas vetések között maghúzódé réptföldökén csak h% látszottak a hajladozva dolgozó kapásak. A* ut meaíéu bé.szilrki- tett minden zöldet a tavak és szekerek nyomán vastagon szálló por és szinte szánalomra indította az embert az esőre váró növényzet. Megérkeztünk. Mikor h napfényei uMzőrőla sötét szobába léptünk, semmit nem litfurtk. Csakéreztiiuk. A ruhákban csizmákban megüüepedett istáilÓBzagot; az izzadtsággal teleszivódott, mosatlan, asiros és szellőződen, tarka ágy ruha szagát; a penészes, fedd«« szoba szagát. Ki akarom nyitni a tenyérnyi ablakot le va . szegezve . . . Kicsinyenként hozzá szokik szemünk a sötéthez. Most látni csak, hogy nem kevesen vagyunk. A tanuk és az öreg Sótou kél. házas fia, meg két menyecske- lánya állják körül a nehezen nyögő öreg amber ágyát. A dunyhák közül a megtör-t szemű, verejtékes arc látszik és az öregszarna olvasóval köiülcsavargatoit kézfejek. Tüdőbetegségek, frurt&efc, szamár- koiicgés, skrofuiozis, influenza eilen számtalan tanár 6a onoe által naponta ajánlva. Minthogy értéktelen utániatokat is Irináinak, kérjen mindenkor „H-ovhe“ eredeti e.iotnttg«»Mat. f.!8affmatia*La Hóeke A Ce. Hasel (Sfájt),
