Szatmár, 1907 (33. évfolyam, 1-50. szám)
1907-11-16 / 46. szám
2 SZATMÁR Kifizetve tejért Kezelési költség Összes bevétel Összes kiadás . ben megnyilvánuló számos előnyein kívül az 1906. év mérlege s adatai. Üzletrész: 412, részvényes 222. Beszállított tej: 523922 liter á 13 fillér. Eladatott vaj: 21791 kiló; vaj kilója 2 kor. 41 fillér. Eladatott túró 355 mm. túró kilója 26 és 27 fillér. . 57*631 kor. 3438 kor. . 66-997 kor. . 61 069 kor. S ezen évben a szövetkezet minden tehén, illetve minden 30 koronás tehén részvény után 15 korona osztalékot fizetett, a mi 50% kamatozás, nem számítva a gazdaság körében megnyilvánuló számos előnyt s nevelés busás hasznát. Ha már most veszünk egy tehenet évi 1900 liter tejátlaggal á 13 fillér, akkor az évi tejhozam összege 247 korona. Minden tehén illetve üzletrész osztaléka 15 korona. A tehén teljes hozadéka tejben 262 korona ebből literenkint (1900) esik 1375 azaz 13% fill. így kapta meg minden tag a tej teljes értékesítési összegét. (Holott Mőzs olyan község lehet, mint nálunk Pe- leske.) Természetesen amennyiben a szarvasmarha kereskedelem általános az egész kereskedelemben s a vevők épen a friss fejős teheneket keresik, a tejtermelés korántsem közeliti meg azon számösszeget, mint a milyent fölmutatni képesek lennének. A szövetkezet csak 6 percentes tejet vált be. Azon szövetkezeti tag, ki valamelyik tehene után 6 hónapnál rövidebb ideig hordta a tejet, az osztaléknak csak ezen hónapok számára eső részét kapja meg. Ami a takarmányozást illeti; répa, krumpli, korpa, konkoly, dara, tengeri darával, szecskával és szénával etetnek. A tehenek fejősével a leellése előtt két hónappal hagynak föl. A községnek legelője nincsen s igy a tehenek télen, nyáron istálóban vannak, de jó részét fölhasználják a szántásnál és egyéb munkáknál s ez nem hogy káros következményeket mutatna, hanem előnyösnek bizonyult. A bikákat, csakis a legjobb qualitást az uradalmakból szerzik be, s a vármegyei tenyészállat vizsgáló bizottság is szigorúan ragaszkodik megbízatásához. Nem pedig mint vidékeken látni, hogy egy falu egész tenyészetét pár év alatt egy rósz bika teljesen dege- nerálja. Itt a másfél éves bikáért 1000 koronát s magasabb árakat megadnak, de azután az ivadékok árkülönbözete busásan fedezi e nagyobb kiadást. Az ilyen vagyonos községek képezik az ország erejét. Tehermentes földjén gazdálkodik a lakosság, a szegényebbe feles földet s munkát vállal s igy szerez takarmányt a szarvasmarhájának, s minden évben elad egy 5—6 éves tehenet 280—300 forintért vagy még magasabb áron. Itt nem talál magának termékeny talajt a szocializmus s nem vándorol ki a lakosság jobb hazát keresni, A törvények s más védő intézkedések, nem képesek, a gazdaközönség, a földmivesek és a munkás nép bajait magokban véve orvosolni és a sok veszélyes ragály tovaterjedését megakadályozni. A gazdasági egyesületeknek, a domíniumok tuladonosainak és a földbirtokos osztálynak kell foglalkozni a fölmerült bajokkal és orvoslásukkal. A lakosságnak kedvét fel kell kelteni és megtanítani haszon gazdasági munkára és ágakra vagy' kezökbe adni s megindítani velők valami jövedelmező gazdasági tevékenységet melyből fenntarthatják magokat s boldogulhatnak, ez lenne az ellenszere a kivándorlásnak és ez venné elejét annyi sok minden bajnak és rossznak. (Vége.) Városi közgyűlés. November 11-én tartotta rendes havi közgyűlését Szatmár-Németi szab. kir. város, melyet egyetlen tárgyból álló rendkívüli közgyűlés előzött meg. A rendkívüli közgyűlés tárgya a városnak egy vételi ügyletére vonatkozott, melyet a közgyűlés egyhangúlag elfogadott. Több tulajdonostól vett ugyanis a város birtokainak kiegészítése czéljából nehány hold földet, 1200 □ ölenkint 500 koronáért. A rendes közgyűlésen csaknem az összes bizottsági tagok részt vettek. Ennek okát természetesen abban találjuk, hogy a mai közgyűlésre volt kitűzve a közgyámi állás betöltése. A polgármesteri jelentésből többek között a következőket emeljük ki. Előterjesztéssel élt a miniszterelnökhöz az élelmiszerek könnyebb és olcsóbb beszerezhetésére vonatkozólag. melyre nézve várjuk a kormány segélyét. A saját hatáskörén belül is sokat tett ez irányban. A hús árának olcsóbbá tétele érdekében megkönnyítette a vidéki hús behozatalát, javaslatba hozta egy hatósági mészárszék felállítását, érintkezésbe lépett a debreceni Adria társasággal a tengeri hal szállítása iránt, mely még olcsóságánál fogva szintén hozzájárul némileg az élelmezés olcsóbbá tételéhez^-továbbá a főkapitány is felhívást intézett a mészárosokhoz a hús árának leszállítása érdekében. Elismerés illeti a polgármestert azon szociális intézkedéséért,. hogy érintkezésbe lépett a kormánynyal a nálunk felmerült vaggon hiány miatt, mely halálos csapással fenyegette malom iparunkat. Előterjesztésére a kereskedelmi miniszter elhárította a nagyobb veszélyt. , Lépéseket tett továbbá ß fának olcsóbb beszerez- hetése és annak felvágatásay érdekében. A jelentést a közgyűlés köszönettel vette tudomásul. Majd a közgyámi állás betöltése következett. Az öt pályázó a következő sorrendben jelöltetett: Demkő Sándor, Székely Endre, Bornemisza Béla, Nagy József és Bányai József. Megválasztották Demkő Sándort 43 szóval, Nagy József 27 és Székely Endre 3 szavazatával szemben. Demkő megválasztásának őszintén örülünk, mert benne az árvaszék igen tehetséges és szorgalmas erőt nyert. Ezután a tanácsi előterjesztések kerültek napirendre, melyeket a közgyűlés elfogadott. Elfogadták a közkórháznak alapszabályait'és felterjesztették jóváhagyás végett. Elfogadták a sáinügyi bizottság azon javaslatát, hogy az igazgató választást engedjék a bizottságnak. E célból a szin&gyi bizottság tagjainak a számát 16-ra emelték fel. t Minthogy a felső kereskedelmi iskola a város kezelésébe ment át, megválasztották igazgatónak Dunai Sándor eddigi igazgatót. A lóverseny egyletnek megszavaztak 800 koronát. Elfogadták a ‘polgármester tervét a polgári fiú iskola felállítása iránt. A tervnek pontjait lapunk múlt számábáh már ismertettük. A római kath. s. lelkészek fizetését 1200 koronában állapították meg. Több kisebb tárgy elintézése után elnöklő főispán a gyűlést 6 órakor bezárta. Papp Gyula sikkasztása. Újabb áldozata van a pénznek. És pedig egy hozzánk igen közel álló, mindenki által jó tisztviselőnek és becsületes embernek' vélt szerencsétlen ember személyében. Általános megdöbbenést keltett városunkban az a — Jó — mondám a távozónak — ha az igazi Bartels Eliz megjelenik igazolványával tudósítani fogom. Megelégedve mosolyogtam és nyugodt voltam, mivel a levél fiókomban, feküdt. Nehány nap múlt el. Az igazi Bartels Eliz nem jelent meg, és a pénzes levél még mindig a fiókba volt. Ingerkedéseim — melyekkel Lédiget minden délben fogadtam — gyengébbek lettek, s hamis jóslataim miatt volt okom igaz megbánással nézni a következő dolgok elé. Nem sokáig kellett várnom. Az ötödik napon Lédig tanácsos részére 50 tallér érkezett ugyanakkor a Bartels Eliz kisaszszony részére küldött levél kiindulási helyére kéretett vissza így lettem én derekasan blamirozva. — Lédig nagyon is gyorsan érkezett meg az aláirt vevénynyel, hogy levelét átvegye. — Kívánja talán igazolványomat megvizsgálni postaigazgató ur ? kérdé gúnyosan. — Köszönöm — mondám hidegen -— elég igazolvány haszontalan arcza ; látom, hogy Ön a valódi. Lédig ott helyben nvitá fel a levelet. -- Az 50 tallér mellett még egy levél volt Bartels tanácsostól, melyben leányának tett szolgálatáért a legforróbb köszönetét módja, egyszersmind bocsánatot kér, hogy a pénz visszaküldésével késett minek oka egyedül betegsége vala, mely az Írásban akadályozta. Különben leánya lovagjának személyesen szeretne köszönetét mondani. Ezzel a történet be volt fejezve. Lédig nem beszél a dologról; én pedig nagyon is óvakodtam azt valaha csak egy szóval is megemlíteni. Az azonban tisztán állt előttem hogy én pontos kötelességérzetemmel nem a legirigylendőbb szerepet vittem. — E miatt ön ne jegyen magának szemrehányásokat — mondá Bernhárd, ki mindezeket hallgatta — Ön a törvény szerint járt el, melyre esküt tőn. Ezenkívül nem fényes állása mellett lelkiismeretlenül cselekszik önmaga ellen, ha ily nagy összeget kocz- káztat, Végre hivatalának elvesztését vonhatta volna maga után. — Magam is f e véleményben vagyok, Bernhárd! de azért sem magammal, sem e történettel nem voltam megelégedve. Dé ha ez ma ismétlődik, sem járhatok el másképen. — De miképen vonatkozik ezen történet a Lédig eljegyzésére ? nem végződött be a történet az atya levelével. Képes volt-e Lédig; . . . Hallja csak — vágtam szavába — el fogom beszélni az egészet. E pillanatban láttam Lédiget a kávéházba lépni és felénk tartani. Szívélyesen köszöntött bennünket. Épen Önről beszéltünk — mondám — nem is hittük, hogy ily közel legyen hozzánk. Jegyesével ment itt ? (Vége köv.) nov. 16. hir, hogy Papp Gyula adóhivatali pénztáros nagyobb sikkasztást követett el és megszökve a büntetés elől Temesváron egy szállodában főbe lőtte magát. Ez utóbbi azonban nem felelt meg a valóságnak, mert a szerencsétlen ügynek egészen más részletei vannak. A sikkasztásnak hétfőn jöttek a nyomára és pedig oly módon, hogy Nyárádi László főmérnök az adóhivatalból a folyammérnökséghez hozott aranytekercsekben aranyak helyett 2 filléreseket talált. Azonnal vissza ment az adóhivatalba, hogy nincs e tévedés a dologban. Kádas ellenőr maga mellé vett egy másik tisztviselőt és hozzáfogott a rovancsoláshoz, a mi nagy meglepetéssel végződött. Körülbelül 11000 K. készpénz hiánynak jöttek a nyomára. Kedden délután megtették Papp ellen a feljelentést az ügyészségnél a honnan azonnal ki adták ellene az elfogató parancsot. Papp Gyula Kedden este érkezett Temessárról. — a hol fiát vétette fel a gazdasági iskolába, — Budapestre és már szerdán reggel értesült a lapokból, hogy rájöttek sikkasztására és körözik. Rögtön elhatározta, hogy öngyilkos lesz. Reggel 9 órakor felszállott egy propellerre, és mikor a propeller a Duna közepére ért átvetette magát a korláton. A hajó vezető és egy hajós legény utánna ugrottak és megragadták a fuldoklót. Az életunt kétségbeesett küzdelmet folytatott megmentőivei és kére őket, hogy ne mentsék meg. Mikor ez nem használt hirtelen kivette revolverét és hálánté- kon lőtte magát. Eszméletlen állapotban szállították be a Rókus kórházba. Csak délután tért magához anyira, hogy átszállíthatták a rabkórházba. Itt rögtön kihallgatták és következőket mondta : 1903-ban sikkasztott először; ez alkalommal 100 koronát. A sikkasztást úgy követte el, hogy a 20 koronás aranytekercseket felbontotta, az aranyakat 20 filléres nikkelpénzekkel pótolta. A sikkasztását nem vették észre és az annyira felbátorította, hogy ettől kezdve folyton igy szerzett pénzt’ amire tiz tagú családjának ugyancsak szükség volt. Összesen 20.000 koronát sikkasztott a pénztárból. 10.000 koronát aranyakban, négyezret pedig négy darab koronajáradék papírban. Elmondta, hogy nem voltak passziói, költséges szenvedélyei. Nem szerette az italt, kártyázni sem szokott. Nagyszámú családjának sok pénzre volt szüksége. Szorították a hitelezői és a hitelszövetkezetek. Elmondta, hogy a rovancsolásoknál maga hívta föl a tisztviselőket arra, tekintessék meg az aranytekercseket, hogy nem hiányzik-e belőlük pénz. De azok vakon megbíztak benne. Szombaton Temesvárra utazott, ahol felvétette Ferenc nevű fiát az erdészeti iskolába. Temesvárról feljött Budapestre és itt olvasta, hogy a szatmári dolgokat fölfedezték. Nagyon megrémült, elment hazulról és nem is mert hazamenni. Ma délelőtt át akart menni Budára. A hajón aztán átgondolta egész helyzetét és anyira elkeseredett, hogy bele vetette magát a Dunába. A habokban revolverét is elsütötte, de nem azért, hogy megsebezze magát, hanem, hogy a hajósokat figyelmessé tegye. Pénz nincs nála semmi, mert az élet mindent felemésztett. Papp Gyulát a pesti rendőrség letartóztatta és felgyógyulása után átszállítják a helybeli ügyészséghez. hl írek. — Vármegyei függetlenségi gyűlés. A szatmármegyei függ. és 48-as párt nov. 13-án d. e. 10 órakor Luby Géza orsz. gyűl. képv. elnöklete alatt látogatott közgyűlést tartott, melyen hosszú és szenvedélyes vita után Biki Károly szatmári ref. esperes javaslatára kimondották, hogy a kvóta emelést határozottan ellenzik, és e tekintetben felhívják a vármegye összes függ. képviselőit, hogy az országgyűlésen foglaljanak állást a kvóta emelése ellen. Részletes értesülésünk a következő : Luby Géza elnök kevéssel 10 óra után mégnyitván az értekezletet, átadja a szót Biki Károly szatmári esperesnek. Biki Károly gyönyörű és jogi érvekben is gazdag beszédben kifejtette a kvóta emelésének hátrányait és annak törvénytelenségét, majd a következő határozati javaslatot terjesztette elő: Mondja ki a szatmárvármeyyei függetlenségi és 48-as párt, hogy bár ismeri Kossuth Ferencznek és az országos függetlenségi párt többségének önzetlen ha- zafiságát: annak eddig hirdetett elvei útjáról le nem tér és a 2 százalékos kvótaemelést perthorreskálja s ezt tudomására hozza a vármegye függetlenségi és 48-as párti képviselőinek azzal a kérelemmel, hogy vegyék figyelembe a párt ilyetén hangulatát és a kvótát ne szavazzák meg. Thury,. Zsigmond, Góts Antal és Farkas Sándor az indítvány mellett szóllottak és ajánlották annak elfogadását. Ezzel szemben Szunyogh Mihály a mátészalkai kerület képviselője egy oly tarlalmu javaslatot terjeszt be, mely sérelmesnek tartja ugyan a kvótát, de azt a kormány iránti bizalomból megszavazhatónak tartja. Mellette Adler Adolf dr., Papp Béla és Kovács Dezső szólalnak fel. Luby Béla képviselő szintén a kvóta emelése ellen kíván állást foglalni. A vita bezárása után az elnök felteszi a kérdést, mire az értekezE1 vállal mindennemű^Q JL2^ p Q £j J Q Q pr papi munkák gyors pontos elkészítését. $ (emelet.) $ Legfinomabb szövetekből készít ---------- — IT polgári ruhákat SZ ATM Aß, DEAKTÉK 7. sz.^a legjutányosabb árakban. FÉRFI SZABÓ
