Szatmár, 1907 (33. évfolyam, 1-50. szám)
1907-11-09 / 45. szám
XXXIII. évfolyam 45-ik sz. Szatmár, 1907. nov. 9. fA TAMSíVÖALM I UfcS SZIÍIPIRODA LMI HETILAP. Megjelenik minden szombaton. sor xi u . . '-f *.'S ELŐFIZETÉSI AR : Egész évre 4 korona. Félévre 2 korona. Egyes szám ára 10 fillér. jSZERKESZTŐSÉG ES KIADÓHIVATAL I Deák-tér 3. szám. Miudeiin-tnü d-(«Ic a kt»d‘>lii vitaiban firetriidők. Szerkesztőségi telefon 27. szám. HIRDETÉSEK: Késapéir/.fízeté» mel ett a legjutányosabb árban.--$> Nyiittér sora 16 fillér. Hatósági cseléd közvetítő. A hétfői közgyülézuek a hatósági cselód- sizerző intézmény felállítása képezi egyik fontos tárgyát, a mely elé különösen a családos emberek meglehetős várakozással néznek. A cselód mizéria olyan általánosan megoldandó kérdést képez, melyben az eddigi mulasztás is bűn volt. A mizériát mindenki ismeri, a ki cselédet tart, azért azokról nagyon felesleges volna értekezni. hagyjuk ezt a házi asszonyoknak, akiknek minden társaságban elmaradhatatlan megbeszélésüket képezik. A hatósági cselédszerző intézmény minálunk még egészen uj intézmény, külföldön többet találkozunk ilyennel, a hol a cselédszerzőt a hatóság meglehetős javadalommal nevezi ki, és az illető fegyelmileg a rend és törvények betartására kötelezve van. E mellett az elhelyezés költségeiben a gazda bizonyos előre meghatározott dijat köteles fizetni, a mely a várost illeti és ezen közvetett adónak nevezhető koronákból is tekintélyes összeg foly be. A magán cseléd közvetítők, a kik minél na gyobb jövedelmet kívánnak huzni, mellőzik azokat az általános feltételeket, a melyek a kölcsönös viszonyokban az igényeket kielégíthetik, doha sem volt ezél, hogy egy házhoz olyan egyént szerződtessenek, a ki ottan megfelelhet, hanem tisztán csak az, hogy a közvetítési díj befolyom Nem volt czél, hogy az elhelyezendő cseléd .megfelelő és könnyen elvégezhető munkára szerződtessék, igy a szegény védtelen fiatal lányok olyan helyekre kerülhettek, ahol könnyen a romlás útjára léphettek, avagy a nehéz munkában, rossz bánásmódban a jómagaviselet minden érzését elveszítették. Ismeretlenek ugyan még azok a módozatok, a melyeket a város felhasználni kíván, de az elvok nem lehetnek mások, mint a humanizmusban első sorban a jóra való cselédeknek is — a megvódelmezése, — a tisztességeseknek, valamint a használhatatlanoknak nyilvántartása. — Nálhwik a város a közvetítésnek közügygyó tételével nem kíván jövedelmet szerezni, mert tisztán csak nemes intentiók vezérlik, de elejét kívánja venni annak, hogy egy cseléd leány már az első hónapban csak azért, mert a közvetítő utján egy koronával magasabb díjhoz juthasson, rosszul viselje magát, — és olyan hatósági intézkedést valósit meg, hogy azok a rovott múltú egyének, akik az ismeretlenség homályában a bunt takargatják, a városban szolgálatot ne kaphassanak, a mely körülmény a közbiztonságnak szintén egyik feltétele. Nagyon sokan lesznek olyanok, a kik eddig a szolgálattól csak azért is tartózkodtak, hogy a keritönőtől megbízható adatokat nem kaphattak bizalmatlanok voltak, de ezután ezen aggodalom eloszolván megfelelő elhelyezésre lógnak törekedni. A hatósági intézkedések a cseléd sorsát is javítani fogják, mert bizony az a gazda, a kinél gyakran a gazda hibájából változik a cseléd, szintén nyilván tessz tartva, igy érdekében fog bánásmódját megváltoztatni. A hatósági intézményhez a jog védelmét is hozzá kell fűzni, mert ott a hoi a visszaélés nyilvánvaló, a meg torló intézkedéseknek nem szabad elmaradni. A cseléd mizériák megszüntetésére tehát a szőnyegen lévő tárgy nagyon alkalmas, mert a közeli falvakból szívesen jönnek el a földművesek gyermekei is, ha tudják, hogy kellő elhelyezésben és tisztességes bánásmódban részesülnek. A szolgálatban állók pedig igyekezni fognak magokat csak azért is jobban viselni, hogy illetékes helyről jó bizonyítványt, annak alapján magasabb díjazást kaphasson. Szerencsét kívánunk a polgármesternek ehhez a szociális kérdés sikeres kirepeválásához, e téren úttörő lesz és nevéhez tapad a házi asz- szonyok hálája. Szövetkezeti tejcsarnok Szatmáron. A Szatmárrhegyei Gazdasági Egyesület erős akciót inditott újból a Szatmáron létesítendő tejcsar- n o k ügyében. Ez akciónak volt az eredménye az október 30-án tartott népes értekezlet. Az értekezleten megjelentek : Domahidy Sándor, Aiben Mátyás, Bozsik Károly, Erdős Dezső, Gönczy Béla Isaák Elemér, Jékey László, Lengyel Alajos, Mes- singer Mór, Pethő György, Poszvék Nándor és Sz. Treger Albert. Az ülést Domahidy Sándor nyitotta meg és azonnal konstatálta az érdeklődést, majd Poszvék Nándor ti'kár ismertette az ülés célját s annak a reményének adott kifejezést, hogy a jelenlevők» között vannak, kik e kérdéssel már oly intenziven foglalkoztak, hogy e körülmény az alakulást elősegíteni fogja. Ezután Jékey László, kinek Frigyes főherceg tes- seni uradalmában, majd Tolnamegyében hosszabb ideig volt alkalma a tejszövetkezetek működését behatóan tanulmányozni, a következő alapos fejtegetésben ismertette a kérdés fontosságát: Az ország erejének egyik alapvető tényezőjét, gazdasági jóléte adja meg. Ily figyelemmel kisérjük az ország egyes részeiben a nép holyzetét és gondolkodásmódját, úgy egy következetes összefüggést találunk a jólét s józan gondolkodás, a rossz életviszonyok s abnormis, minden mérget s káros eszméknek befogadásara alkalmas eszmemenetek között. Ez egy szabályos okozati összefüggés. Kenyeret, munkát s elfoglaltságot a népnek s nem veszi be majd az összes viszonyokat megmételyező káros eszméket, melyekre különben közöttük, sanyarú és tarthatatlan helyzetükben való elkeseredettségük következtében az izgatok könnyen találnak termékeny talajt. A hói virágzik az okszerű gazdálkodás, magas aráTÁRCA. Köd borong a tájon Köd borong a tájon Szerteszét. Köd vonja be álmom Szigetét ... Tornyosul a felhő Lelkemen : Haldoklik az első Szerelem, Leyél hűl a fáról, Zúg a szél. . . . Csalfa szivü lányról Mit regél ? . . , „ . . . Valamikor régen Szeretett, — ... Felhp járt az égen : Feledett ! . . . Nem óhajtom . . Nem óhajtom én a boldogságot, Úgy is tudom, nem jő az felém, A bufelhő, mi szivemre szállott. Hadd borongjon sorsom éjjelén. Nem óhajtok új hajnalt az égre, Úgy is tudom, felém az se’ jő, —- Ha kilobban reménységünk fénye : Van e jobb hely, mint a temető?? Sárga levél . . . Sárga level borítja a földet,. Zöld levelet nem láthatni többet ; Mindenütt ®sz, akárhová nézek, •— Szivemben is őszi időt érzek. Kis kertünkben elhervadt a rózsa, Hogy elhervadt, nem tehetek róla ; Szivemet is a hervadás járja, Bánatomnak nincs a földön párja, Bús arezomra őszi sugár téved. Siratlak én csalfa leány téged, — S mig lelkedben ezer öröm támad; Bús szivemben örökös a bánat. sasi Nagy Lajos. A kis menyasszony. —- Pech. és ismét pech, épen mintha abonálva lennék reá ! — Kész 1 nrondá Bernhard, — egy fiatal jogász — és a domino-játék tarka alakjára illeszté az utolsó követ. így már jél vagyunk; most a kávém ismét oda van: — Na ön azért inegihatja a magáét és az enyémet is megfizetheti, fiatal postás ur, — gunyolódék Bernhard és kezdé a köveket zavarni. — Parancsol revanchot ? — Köszönöm majd máskor ! Á játék unalmas lett! — Azt már gyakrabban mondá. Én is csak ebéd után játszom ; ez képezi a szünidőt és néha — mint most is — egy kis kávét hoz be. — Gúnyolódjék csak Bernhard, nem fogom elfeledni. — Most azonbban megiszszuk a kávét. Tessék, a bosszúságra egy szivar, — valami finom ! A kávét elhozták. A szivart meggyujtók és mindegyikünk egy ablak szegletbe dőlt, milyenekkel az elegáns kávéház bővelkedett. Az ablakok egy igen népes utczára nyíltak. Hallgatva néztük az arra menőket, bodor füstöt eregetve a valóban finom szivarból és szürcsöltük időről időre a kávét. Tüdőbetegségek, hurutok, szamár- köhögés, skrofulozis. influenza ellen számtalan tanár és orvoä által naponta ajántaL Minthogy értéktelen utánzatokat to kínálnak, kérjen „^teahe,, eredeti emmo^séM. F. Haffmana-U Rsrhr A Ca. Basel (9v«Jc) 99 Roche" bra - An toqptfOM ttomra.
