Szatmár, 1907 (33. évfolyam, 1-50. szám)

1907-11-02 / 44. szám

2 SZiTMiB 'nov. 2. Óh, temető, — te örök nyughely — mennyi fáj­dalom szintere vagy 1... Nincs hajlék, melyből bús öledbe ki ne kisértük volna talán a gondos atyát, talán a feddhetlen er­kölcsű nőt, vagy a szeretett testvért, vagy a hű ba­rátot! £i sV » Ki volna tehát az, aki ma fájdalmat ne érezne, aki ne menne mai napon a temetőbe ? . . . Elmegyünk mindnyájan, . . . mert hiszen miu- denkinnk van, ha neai több, legalább egy kedves ha­lottja ; — mert hiszen nincs oly család, melyből a halál nem ragadta yolna el áldozatát 1 És ott a temetőben, a néma sirhalmok között, bánatosan sóhajtva borulunk térdeinkre, s hő imánkat küldvón az egek Mindenható Istenéhez, — szerete- tünknek emlékjelét, (koszorúnkat helyezzük meghalt szeretteink sirhalmára, s könnyezve rebegjük el: „Nyugodjék békében!“ A megemlékezés, a gyász, a bánat s a hervadás e szomorú napján a koldus, a tehetetlen özvegy és a szegény árva ép úgy lerója kegyeletét és ép oly forró szeretettel s igaz fájdalommal teszi le kedves halott­jainak sirhantjára a koszorút, mint a gazdag, ki talán csillogó lámpákkal szentel emléket annak, ki kedves ’ volt előtte. És amidőn a sírok mécsei csöndes lobogással halvány világosságot terjesztenek az est sötétjében, — amidőn a sirhalmok felett imádkozó halandók zoko gása és hő imája az őszi szél susogásával elvegyül : oly ridegnek, oly rémesnek tűnik föl előttünk e szo­morú való : „Porból lettünk, — porrá leszünk !“ S még ridegebb volna a múlandóság — és a ha­lál eszméje még rémesebb alakban tűnnék föl előt­tünk, ha annyi gond, annyi fájdalom, oly sok csaló­dás, s a nagy múlandóság között is, — mint hajós előtt a messzeségben tündöklő világító torony, — nem fénylenék előttünk szüntelen égő reményünknek tün­döklő csillaga, -- ha nem biztatna annyi millióknak meg nem fogyatkozott hite, a jövő élet iránti ma­gasztos, nagyszerű bizalom: „Föltáuiaduuk !“ sasi Nagy Lajos. Hírek. — Hyman. Dr. Vájná Géza helybeli ügyvéd e hó 27-én vasárnap tartotta meg eljegyzési ünnepélyét Biki Kornélia úrleánynyal, Biki Károly Szatmári ev. ref. esperes, bájos és müveit leányával. Az eljegyzési ünnepélyen jelen voltak Deák Lajos kir. tanfelügyelő, továbbá dr. Vájná Elemér nyárádszeredai ügyvéd, a vőlegény fivére és mások. A kötendő frigyhez gratulálunk. — Beszámoló. Pilisy István a krassói vá­lasztó kerület országgyűlési képviselője holnap délelőtt 11 órakor Krassón beszámolót tart. — Kinevezés.. Az igazságügy miniszter Lett- linzer Jenő szatmári kir. törvényszéki és Balázs Béla rozsnyői tkvi dijnokot a helybeli kir. törvény­székhez Írnokokká kinevezte. : — Orvosi kinevezés. A kereskedelemügyi miniszter dr. Weisz Károly orvos szatmári lakost, vasúti orvossá kinevezte. — Esküvő. Pap Aurél kir. kath. főgimná­ziumi rajz tanár e hó 10-ón tartja meg esküvőjét Madzsar írónké kisasszannyal. — Uj,’Ügyvéd. Dr. Grosz Albert fiatal ügy­véd, irodáját városunkban a napokban fogja ‘megnyitni. — Városi bizottsági tagjelölés. Szerdán, f. évi okt. hó 30-án népes értekezlet volt az iparos olvasó kör tágas helyiségeiben. Az értekezletet a közeledő városi bizottsági tagok választása hozta egybe. Az értekezleten a II. kerületi válasz­tók vettek részt, akik nagy lelkesedéssel Kótay Lajost, Kálik Lajost, Virág Andrást és Bakk Istvánt jelölték. — Anyakönyvi változás, Dr. Falussy Árpád főispán Derecskéi Bálint ref. tanítót a hodászi anyakönyvi kerületbe anyakönyvvezető helyettessé kinevezte. — Meghívó. A „Deák Kálmán asztaltársaság“ a szegény gyermekek folyó évben való felru­házásával felmerülő költségek fedezésének gyara­pítása czéljából, 1907. évi november hó 10-én a „Károlyi ház“ helyiségeiben zártkörű táncmulat­ságot és finom-estélyt rendez, belépti-díj szemé­lyenként 60 fillér. Kezdete este 8 órakor. ’ — Gyászhir. Ifj. Kácz István- kereskedő és neje Alineder Jolánt súlyos csapás érte, Sárika nevű 4 éves kis leánykájuk el hu irtával A gyer­mek hirtelen halálát a skarlát okozta. — Az időjárás novemberben. A „Meteor “ jóslata szerint a ,november igen változatosnak Ígérkezik. Az első csomópont 5-ére esik, mely enyhe lefolyással jár. A 9-ik csapadékos, a 14-ik újra meleg időt hoz, mely alkalomkor nevezetes csillagászati esemény megy végbe: a Mercur átvonulása a Nap előtt délután 1 órakor, amelyet követő nagyobb időköz jön csomópont nélkül, úgy, hogy csak -20-án’ van újra egy ilyen, mely azonban szintén nem okoz nagyobb változást. Csupán a 23, de különösen 26-iki erőshatású s mindkettő hideg jellegű, úgy hogy a fagypont körüii hőmérsókleíre van hatáskörökben kilátásunk, vagy pedig nagyo'obmóretű csapadékot kapunk. — fiszamenti Fakereskedeimi Részvény­társaság, Máramarosszigeten nagy örömöt telt, A koffer. — Egy Író titkos írásaiból. — Lapunk eredeti, jogosított közleménye. Egy új kofferem ván ; angol bőrzsák, a lehető legszolidabb munka, Becsben vettem. Mióta az eszemet tudom, mint radikális magyar író, mindig szidtam Bécset és mindig vágyakoztam arra, hogy vajha egy igazi angol koffert vehetnék, olyant, amilyent csak bécsi kirakatokban láttam. Végre itt van, meg van és úgy érzem, összes ambícióim közül ez az egyetlenegy, amelyet elértem. Férfikorban vagyok, sőt valamicskével a koron túl és be kell vallanom, hogy a szerencse nem viselkedett hozzám valami ellenséges módon, ügyetlen sem volt éppen : voltak, akik azt terjesztették rólam, hogy tehetségem, eszem és éppen nem rossz külső megjelenésem van ; mégis, az összes ingatlan és ingó tárgyak között, amelyre vágytam, csak ez az egy lett meg, ez a koffer. Nem utazom veié ; nézem. Az életre való berendez­kedésem összes és egyetlen tárgya azt az illúziót kelti bennem, hogy sokkalta előkelőbb ember vagyok, mint amilyen voltam. A komoly, jómód és a berendezkedett polgár hatását teszem magam magamra. Ha vasúton ülnék, ha megérkeznék oda, ahol születtem, ha a kis város ablakaiból néznék, — szokás szerint — amint bevonulok és látnák az angol táskát, igy szólnának egymáshoz az ismerőseim; • — Ni. az iró. Olyan táskájá van, mint egy nagy­váradi ^kereskedőnek vagy' ügyvédnek. Mégis vitte valamire .... 1 Amióta megvan a kofferem, tényleg azt hiszem, vittem valamire. Egy kétforintos ládával jöttem föl Budapestre és egy százkoronás bőrönddel megyek ki belőle, Mert — hiába minden és a nyugodt, polgári berendezkedés — mégis csak kimegyek. Engem, mint értéktelen hulladékot, annak idejében szépen beraktároz­nak a föld alá, a szép kpffer pedig itt marad. Sokkal, sokkal tovább fogja élvezni a napot és a levegőt, mint én. Irigykedem a nyomorult és biztosan öreg yorkshirei sertés bőréből készült tárgyra, amely se el nem ázhat, se el nem éghet, alakját meg nem változtathatják, szo­lidabb és biztosabb, mint a vas. Utánam megmarad, mint a monumentumom. Talán az egyetlenegy, ami belőlem és tőlem megmarad. Utálatos egy alkotás, rá­ülök, mindhiába, a papirosok, amelyek az én monog- rammommal vannak ellátva, nem állhatják ki vele a versenyt. Nem masszívak, a pillanat szülte őket, gya­korta csak a pillanatnyi szükség. Az örökévalóságra gondoltam és a mának Írtam. Törekvésem tied volt, halhatatlanság, de meghaltam volna éhen, ha hű mara­dok hozzád. Pont tiz ives regényeket és egy százezer forintos kritát kellett összeírnom a ~ kiadóimnak. Nem panaszkodom itt a koffer ; a szép, az elő­kelő- Mintha valami mágnásos allüje is volna. Mintha valami föld — a megingathatatlan, a biztos föld —- járna vele. Néhány hold csak, ahol a végén kertészked­hessen!. Javíthatatlan optimisták és könnyelmű pazarlók vagyunk mi magyar írok, ilyen nem nekünk való tár­gyakat Vásárolunk és hitelbe vacsorálunk kávéházakban. Ha csak egy kicsit takarékoskodnánk —- adóssá­gainkkal. De ki hiszi el rólam, ha a vasúton lát — „ezzel 1 ?“ És ki fogja elhinni ziláltságomat, amikor fölveszik nálam a hagyatéki leltárt és a rubrikákon keresztül Írják : .......... , ho gy a Groedel testvérek fenti cim alatt egy nagyszabású s pár millió tőkével rendelkező fakereskedelmi részvénytársaságot alapítottak. — Felolvasó estély. Október 31-én délután 6 órakor tartotta a Lorántffy Zsuzsanna egyesület első felolvasó estélyét. Először a szatmári iparos dalárda énekelt. Majd Domakidy István tartotta meg lelkes megnyitóját. Mátray Lajos főgymu. tanár pedig nagy­hatású szabad előadást tartott az „Öreg graduál“-ról. Utánna Derzsi Irén énekelt; behizelgő, szép, csengő hangjával gyönyörködtette a közönséget. Gachal Já­nos ügyes szavalata és Drágos Kornélia precis zon­gora játéka elhangzása után az estély véget ért. — Vaggonhiány. A „Szatmári Gőzmalom Társu­lat“ kocsihiány miatt üzemét beakarja szüntetni. 50 kocsi őrlemény vár elszállításra és dacára annak, hogy az igazgatóság minden lehetőt elkövetett ezen baj or­voslására, már hetek óta egyetlen kocsit sem kapott. A vásárolt termények állomások raktáraiban hevernek kitéve az időjárás viszontagságainak, várva az elszál- litásra. Polgármesterünk a kerereskedelmi miniszterhez sürgönyzött és hisszük, hogy ennek meg is lesz a kellő eredméhye és nem .kell városunk ezen egyedüli nagy ipartelepének üzemét beszüntetni és ezáltal a munkásokat kenyérkeresetétől elvenni. — Szövetkezeti tejcsarnok Szatmáron. A Szat- mármegyei Gazdasági Egyesület a Szatmáron létesí­tendő tejcsaruok ügyében október hó 30-án megbeszé­lésre hívta össze az érdeklődőket. Az értekezlet után mondhatjuk, hogy a tejcsarnok létesítése biztosítva van. — A gazdasági egyesület elnöke különben fel­hívta a tehéntanó gazdákat a tehenek bejelentésére s egyszersmind folyó hó 13-ára az érdeklődőket gyű­lésre hívta össZe, mely ülésen valószínűleg az alaku­lás iránt is megtörténnek az intézkedések. — Kereszt felavatás. A múlt vasárnap igen szép lélekemelő ünnepség keretében, nagy számú közönség jelenlétében avatta fel Gönczy Antal németi-i magyar gör.kath. esperes lelkész a Matécsa János költségén felá!Iktatott kő keresztet. A kőkereszt Matécsa János telkén van, a járvány kórház közelében felállítva. — A Damjanics és Mátyáskirály utczaiak kér­vénnyel akarnak a városi tanácshoz járulni, melyben egy furott kút létesítését kérik, az uj kutat Mátyáski- rály-utcza és Damjanics-utcza végén kérik felállítani. — Féláru vasutijegy váltására jogosító arczképes igazolványok tulajdonosait figyelmeztetjük az állam­vasutak rendeletére, mely szerint az igazolványok október 15-től kezdve kiállíttatnak. A régi arczképeket névaláírással kell ellátni. Az 1 korona kezelési idetéket a m. kir. államvasutak főpénztára czimére (Budapest. Andrássy-ut 65) kell beküldeni. — Levelező-lapok uj rendje A kereskedelmi mi­niszter rendelete szerint a levelező-lapokon a föladó a címoldalnak balfelét levelezésre használhatja s a „Leve­lező lap“ felírás nem kötelező. A karácsonyi és újévi kártyára írni is szabad, legföllebb öt szóból álló üdvöz­lést s ezenkívül feljegyezhető a küldőnek cime és társa­dalmi állása. A köszönetét, szerencsekivánatot, részvét­nyilatkozatot kézírással kifejező névjegyek szintén mint egyszerű nyomtatványok küldhetők. — Felhívás. A Szatmar-Néineti szocialdemokra párt szervezet, holnap d. u, 3 órakor a Kossuth-ker ti régi Lj/eide előtti téren nyilvános nópgyülést tart. „Egy angol bőrönd.“ Vájjon kire marad ? Kire hagyjam ? E pillanatban még rendelkezem vele. Azaz hogy nincs jogom, ter­mészetszerűit az örököseimé, az öt fiamé. Remélem, nem vesznek össze rajta és átadják a legnagyobbnak, mint fidei komikumot, mint latifundiumot, mint mindent. És a fiú utazni fog vele, nászúira is ezzel megy amikor én már nem leszek. És akkor már nem lehet megvesz­tegetni a konduktorokat, mint az én boldog időmben, az új pár nem csókolódzhatik egyelőre, talán nem is igen tud többé. A fiam nézelődni és bölcselkedni fog, tárgyat keres, megtalálja a koffert : — Az öregé volt. Maga már nem ismerte. Nem vesztett vele sokat, az öregben sok volt az originalitás, de a tartalom kevés. Nem tudott megtartani semmit. Milliókat szerezhetett volna, ha ilyen kutfereket csinál vagy elad. E helyett azonban prózában dalolt és — kutfert vett. — És a munkáinak tulajdonjoga ? — Azt eladta egy koffertakaróért. Nem sokkal többért. De nem is sokkal többet ért. — És hol van a takáró? — Azt kiszolgáltattuk a kedvesének, egy nagy színésznőnek. . . . Derék, komoly kuffer, nem is méttó hozzád, hogy ilyen betegesen izgatod a fantáziámat. Megpróbálok a hatásod alatt, józanúl gondolkozni rólad és sok más egyébről. Nem volna-e jó új életet kez­deni. hozzád idomulni, még van vagy tiz esztendőm, meghalhatnék mint szatócs és áldanának a gyerekeim, nem átkozna meg az egy szál szoknyában itt hagyott feleségem. Bródy Sándor. E1 v á 11 a 1 mi 11 d e n nemül pr papi munkák gyors pontos elkészítését ifi (emelet.) , , ív.» : CSAPÓ LAJOS |Legfinomabb szövetekből FÉRFI SZABÓ készít polgári ruhákat SZ ATMAE, DEAK-TÉB 7. sz.|a legjutauyosabb árakban.

Next

/
Thumbnails
Contents