Szatmár, 1907 (33. évfolyam, 1-50. szám)
1907-09-14 / 37. szám
XXXIII. évfolyam 37-ik sz. Szatmár, 1907. szept. 14. szatmAr. TÁRSADALMI ES SZÉPIRODALMI HETILAP. Megjelenik minden szombaton. ELŐFIZETÉSI ÁB : Egész évre 4 korona. Félévre 2 korona. Egyes szám ára 10 fillér. ———— Tir---------- -I. —. ■ I I. —mr* Bi zalom a főispánnak. Az avasi erdők eladása nagy port vert fel városunkban. Az ügy maga felé terelte a közfigyelmet, — népessé tette a városi közgyűlést. Nagyon fontos volt az ügy a városra, mert évtizedeken át a tűzifa kérdés volt vele megoldandó. De fontos volt ez ügy érték tekintetében is, mert hasonló nagyszabású eladás nem minden évben fordul elő. A mint az eredmény mutatja a város elég szerencsésen oldotta meg a kérdést. Tisztességes vagyont biztosított a közpénztárnak, e mellett a tűzifa kitermelésnek piaczává városunkat tette, a mindenkori fa árából polgáraink részére 17°/o engedményt eszközölt ki. Simán és hullámok nélkül azonban nem ment az ügy lebonyolítása, mert a vállalkozók megbízottai szorgosan látogatták nemcsak a bizottsági tagokat, hanem a vezető férfiakat is, az egyes emberekben levő gyarlóság utat tört magának, pusztán csak is gyanakodásból, hogy azok a kik az eladásnál közreműködnek, milyen nagy províziókat kaphatnak. A gyanúsításnak nemcsak a vezető férfiak, hanem az egygyes bizottsági tagok is kivoltak téve és pedig a szerint, hogy melyik ajánlattevő ajánlatát tartja az illető jobbnak. Az értékesítés teljesen a nyilvánosság előtt történt, verseny tárgyalással, az ajánlatok szabadon mérlegelíettek, egyetlen bizottsági tag sem volt, a ki a szólás szabadságban gátoltajSzERK ESZ TŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL I Deák-tér 3. szám. Mindennemű dijak a kiadóhivatalban fizetendő!;. Szerkesztőségi telefon 27. szám. HIRDETÉSEK: Készpénzfizetés mellett a lcgjntányosabb árban. Nyilttér sora S6 fillér. <§-_ tott volna, mindenki azon ajánlatra szavazott, amelyikre akart. A gyanúsítások tehát egyéni rossz indulatból származhattak, a melyeknek legkissebb alapja sem volt. Ezek azonban legkevésbbé érhették főispánunkat, a ki a saját részéről soha semmiféle indítványt sem tett, az ügy elintézésében jó akarattal vett részt és ő volt az, aki az árverésen elért eredményt kévéséi te és akinek ügybuzgó eljárása folytán a város mintegy 300.000 korona magassabb vételárhoz jutott. Mi már ezeket a minden alap nélküli pletykákat megszoktuk és megvagyunk nyugodva városi tisztviselőink korrekt és meg nem vesztegethető becsületes eljárásán, a kik kipróbált emberek, a kikhez a gyanú árnyéka sem fér. A főispán urat azonban méltán és mélyen sértheti a haszontalan fecsegés. Kezdeményezőjét kipuhatolni bajos lenne, annak gazdája nem akad. Kétszeresen bánthatja azért is, mert személyes ellenfele budapesti lapokban ezeket mint támadást használta fel ellene, bár nállunk az egész szóbeszéd felett csak mosolyogni lehetett. Városunk bizottsági tagjai sokkal értelmesebbek és függetlenebbek, minthogy pénz kérdésben bármely engedékenységet tennének ; és a mi közgyűlésünk mindig a saját lábán jár, a pletykára pedig még reflektálni sem szokott. Ha a gyanúsítás városunknál tovább nem terjed, mint minden jelentőség nélküli hitványság felett napi rendre térhettünk volna. Úgy de a fővárosi napi lapokban is közzétett és a főispán ellen felhasznált támadás folytán abba a helyzetbe jutottunk, hogy a közönséget felvilágosítani és a főispánunknak — a kinek a legnagyobb köszönettel tartozunk hosszas fáradságáért — a tőilünk telhető legnagyobb elégtételt nyújtsuk. A lefolyt közgyűlésen Csomay Imre bizottsági tag ismertette az avasi erdő kitermelése körüli eljárást amelyet a bizottság minden tagja helyeselt, és a főispánnak egyhangúlag bizalmat és köszönetét szavazott, s a rágalmakat pedig visSzautasitotta. Sajnos, hogy nincs más módunk az elégtétel szerzésre, ezért ennyivel meg kell elégednünk, de e mellett a fenforgó esetből levonhatjuk a tanúságot. Ha már magunk is megvagyunk győződve főispánunknak és polgármesterünknek a város iránti hűségéről és odaadó szeretetéről, hasonló esetben bármely önérzetes ember bármi pletykát hall utasítsa vissza és a pletykázót fedezze fel, hogy az csirájában elfojtható legyen, vagy pedig kilehessen puhatolni, honnan ered, vagy végső esetben, ha alapja lenne a szóbeszédnek, kerüljön a tény köztudomásra, mert hiszen gyávaság titokban gyanúsítani és bűn, ha a város kárára valaki pénzért törekedne elhallgatni. A bizottsági tagok pedig, ha házalnak nálla, utasítsa ki az ajánlkozót, ügyvéd bizottsági tag pedig szóba se álljon, mert bizony a TÁRCA. Nézz kék szemembe . . . Nézz kék szemembe s higyj igaz szavamnak: Te angyal vagy, — nem sejtelek csak annak ; Szeretlek forrón lángolón, imádlak, Mert szeplőtlen vagy, — nemcsak annak látlak ! Szeretlek, ah! . . . őrjöngve, önfeledten ; Szeretlek, mint ahogy sosem szerettem ! Tiéd vagyok tte napkeleti álom, Te éltetőm, te korai halálom j — Tiéd az elmúlás, tiéd a lét; Tiéd vagyok, örökre a tiéd! Tiéd vagyok, csak a tiéd, te drága ! Tiéd, te ódenkert csodavirága ; Tiéd agyamnak minden villanása, Tiéd szivemnek minden dobbanása — Teérted küzdve folyjon szivem vére. Senyém leszel ég és föld ellenére; Enyém leszel, korán vagy nagysokára : Legyen bár életem szerelmed ára ! — Előre hát, a küzdelemre fel! Tied vagyok s te az enyém leszel I Táncoljon csolnakoin forgó örvényén: Nem sülyéd el, fentartja szent reményem; Nem rémit engem szikla, zátony, orkán : Áthajtom csolnakoin a vészek torkán ; A rám szakadó égboltot kitartom, Ha érzem, hogy karodba vársz a parton ! . . . ... De tán, ha már enyém lesz majd a pálma, Ha éltem álma Inár valóra válna, A célnál tán halálomat lelem : Megölt a hosszú, gyilkos küzdelem! . . . Ferke Ágost. Egy menyasszonyhoz. Búcsúzóul rózsát adtál nékem, Rózsát, amely lassan hervadóit; Csillagtábor ragyogott az égen, Midőn felém nyujtá kis karod. Elvettem és szép szemedbe néztem, A hold fénye épen ránk esett; Felzokogtunk a szomorú éjben, S hullattuk a búcsu-könyeket. Óh ! azóta oly sivár az élet, Minden üdvöm sötét sirba száltt. — M’ért is kellett ide adniJ néked Az utolsó hervadt rózsaszált I Szatmár. sasi Nagy Lajos. A menyasszony regéje. Az a kis husdarab ott a menyasszony keblében újra feltolakodott: És te érezheted-e ezt ? lehetsz-e te boldog P szabad e neked mást szeretned, miut . . . Az a szép menyaszszony úgy megrázkódott annál, a mit ekkor gondolt ... a kik látták, azt hitték, a boldogság előérzetétől remeg teste-lelke. A pap befejezte beszédét s a vőlegényhez fordult. , — És te deli ifjam, akarod-e e hajadont egy életen át szeretni? A templom ajtaját robajjal szakították fell s a küszöbön egy ifjú hölgy állott szemében daemoui láDggal, karján nyöszörgő kisdeddel. — Megállj — kiáltá — ne mondd ki a kárhozatos szót, mely oly nővel kötne össze, kinek gyermekét tartom a karjaimon. — Gyermekem, drága gyermekem ! Síre fin-Emeli a» étvágyat és a testsúlyt, megszünteti a kflhSgést, váladékot, éjjeli Izzadást TUtírilisfepségak* hurutok, szamár- köhögés, skrofulozis. influenza eben számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva. Minthogy értéktelen utánzatokat is kínálnak, kérjen mindenkor „ RaűAe" eredeti eeomagelAaL. F. Hsffmana-La Rorhr A Ca. Basel (Ifije) 99 Roche“ Kaphatd orvosi rendeletre a gyógyszertárakban — Ara Ovegenkint 4.— korona.
