Szatmár, 1907 (33. évfolyam, 1-50. szám)

1907-09-07 / 36. szám

2

S Z A T M Á R

A pénz is integet. Mint egykor, mikor lehullottak erdeink fáinak koronái.

Koronázza meg a benne helyezett közbizalmat ami polggrmesterünk oly emlékkel, minőt e városban soha senki sem biztosított még magának.

Szatmári lóversenyek.

Folyó évben Szatmáron szeptember hó 29-én tartandó lóverseny feltételei jóváhagyva visszaérkeztek a Szatmárniegyei Léverseny Egyesület elnökségéhez.

Versenyfeltételek.

Szatmári versenyek 1907. vasárnap, szeptember 29-én

I. Mezőgazdák versenye,

Díj 150 korona. Ebből SO korona az első ; 40 kor. a második, 20 kor. a harmadik, 10 kor. a negyedik beérkező lónak. Táv. kb. 1000 ni. Futhat minden Szatmárnémeti szab. kir. városi és szatmárniegyei földművelő kisgazdának tulajdonát képező 3 éves és idősebb lova nyereg nélkül. Legalább 5 lónak kell indulni, hogy a dijak kiadasanak.

II. Sikverseny.

Általános határozatok.

1. Az I. sz. verseny kivételével az összes versenyekben a Magyar Lovaregylet szabályai mérvadók.

2 A II. — IV. sz. versenyekben csak a Szatmár- megyci Lóverseny egyleti tagok lovai indulhatnak.

3. Az I. sz verseny kivételével az öss zes versenyekben csak urlovasok s a Szatmárniegyei Lóverseny- egylet tagjai lovagolhatnak.

4 Minden készpénz nyereményből 5 százalék voaatik ie a versenypénztár javára,

5 Nevezési zárnap szebtember hó 14. este 8 órája. Nevezések Poszvók Nándor verseny titkárhoz intézeu- dők. (Szatmár, Verbőczi-u 5.)

6 Sürgöny i nevezések 24 ói a alatt írásban meg- erösitendők.

7. Nevezési pénzek a nevezési záridőn belül beküldendők.

8. Nevezési záridőn belül közlendők a programm- ban szükséges összes adatok.

9. Kiegyezés egy futamnál sincs megengedve.

10. Mázsálás előtt a behatási, illetve indulási dijak nyugtája felmutatandó.

Szalmármegyei Lóverseny Egylet:

Poszvék Nándor

versenytitkár.

Válasz.

szept. 7.

közi Lajot, városunk szülöttét, a debreceni theologia-akadémia esküdtfelügyelojévó választotta. — Gratulálunk a kiváló tehetségű, vasszorgalmú ifjúnak ez újabb kitüntetés alkalmából.

— Egyházi ünnepély. E hó 1-én díszes ünnepség folyt le Sárközujlakon a gör. kath. egyház kebelében. A templom tornyában elhelyezett uj toronyórát s az újonnan festett és javított templomot szentelték fel s adták át a közhasználatnak.

— Eljeyyzés. Kovács Sándor szatmári kir. törvényszéki bűnügyi kiadó eljegyezte Römer Frigyes nyug. kincstári erdőmester és neje Schuszter Adél kedves leányát Herminát Mára- marosszigetről.

— Typhus. A városunkban járvány szerüleg fellépő betegségekhez újabban a tiphus is hozzájárult, amenynyiben a napokban a Várdomb utcában 3 typhuszos beteget találtak, kiket bevittek a járványkórházba.

— Halálozás. Biró György szíjgyártó iparos múlt hó 31-én 75 éves korában városunkban elhunyt.

— "Városi közgyűlés. Az idei nyári közgyűlések nélkülözik a nyári látszatot. Fontos tárgyak, komoly kérdések, sok nehéz dió, aminek a feltörésébe télen is megizzadnának a városatyák, képzelhetni, hogy izzadnak nyáron. Ám azért megtelik a közgyűlési terem. A hétfőn f. hó 9- ón tartandó rendes közgyűlés tárgysorozata eddig a következőben van megállapítva :

1. Hitelesítő küldöttség kirendelése s a hitelesítés helyének s idejének megállapítása.

2. Polgármester havi jelentése, intézkedéseiről s a törvényhatóság állapotáról.

3. Belügyminiszter leiiata a szatmárniegyei feloszlott orvos és gyógyszerész egylet segély- alapitványa tárgyában.

4. Választás: a II. oszt. irnoki állás betöltése.

5. Az avasi erdő kitermelésére vonatkozó szerződés ismertetése.

6. A csererdőn erdőőri lak építése.

7. Vásárvám és helypénzszedési szabály- rendelet.

8. A szatmárhogyi gör. kath. Jelkészi állá.3 betöltése.

9. A faipari szál iskola felügyelő bizottságba két tag választása.

10. A pecegödör tisztítási vállalat kiadása.

11. Az 1908. évi köz és villamv. költségvetés.

12. Villamvil. igazgató fizetés emelés iránti kérelme.

13. Junius havi adó elő- és leírás.

14. Téli legeltetési dijak megállapítása.

15. özv. Szabó Lászlóim nyugdíj iránti kérelme.

16. Hatósági átiratok.

17. Dr. Lacheta Brúnó oklevelének kihirdetése.

18. Losoncy Károly és Dr. Osomav Aladár szabadság iránti kérelme.

Ferencz Ágoston tanácsjegyző, közgyűlési előadó szabadságon lévén, az öszes tárgyakat Dr. Papp Zoltán és Dr. Pirkler Ernő jegyzők referálják.

— Száj- és körömfájás. A járványokban bovölködő városunkban az állatok sincsenek kivéve a veszedelmek alól. Alig hogy megszűnt a lépfene, fellépett a ragadós száj- és körömfájás. A főkapitányi hivatal ennek folytán határzárlatot és vásárok beszüntetését rendelte el.

— Öngyilkosság. Folyó hó 5-én Hunyadi László gőzfürészgyári üzemvezető szive táján mellbe lőtte magát. Az első segélyt a mentők nyújtották s életveszélyes sebével a közkórházba szállították. A kezelése alatt álló pénztárt rendben találták. Tettének oka szerelmi bánat.

— Felakasztotta magát f. hó 5-ón Barazsu Károly 11 éves ev ref. vall. fiú. Amint mondják az iskolától való félelmében. A mentők azonnal ki vonultak de már nem tudták életre kelteni.

Dij 1150 korona ; ebből 800 kor. adva szatmár szab. kir. város által, 350 kor. a foidmivelésügyi m. kir. miniszter által pótlandó díjból. )-00 korona az elsőnek, 200 korona a második, 100 korona a harmadik, 50 kor. a negyedik beérkező lónak. 3 éves és id. lovak részére, melyek az 1906—19ü7. években 800 kor. értékű versenyt nem nyertek. Táv. kb. 1600 m. Teher : 3 é. 66 kg. 4 é. és id. 70 kg. Kanca és Imréitekre D/2 kg. kevesebb. Minden 400 kor. össznye- remény után 1 kg.-mal több halmozva, 3 é.-nél 7 kg.-ig. 4 é. és idősebbnél 5 kg.-ig. Fólvéreknek 3 kg. engedmény. Lovasok, kik 400 korona értékű versenyt nem nyertek, 5 kgr. sulyengedménDyel lovagolhatnak.

Beiratás 10 kor. További 10 kor. az indulóktól.

III. Hölgyek dija.

Vadászverseny. 200 K. értékű tiszteletdij 100 K. értékű tiszteletdij a második, 50 kor. tiszteletdij a harmadik beérkező lónak ; a 4-ik beiratási diját mentj, Táv. 4000 m. Szatmánnegyében,, vagy Szatmárnémeti szab. kir. város területén nevelt, valamint Szatmár szab. kir. város garnizonja tagjainak bona fide tulajdonában levő 4 é. és id. félver lovak számára. Teher 72 kg. Lovagolva 50 m.-el a master után. Dress nem kötelező.

Beiratási dij 10 korona.

IV. Akadályverseny.

1150 K. ebből 1000 kor. adva az urlovasok szövetkezete által, 150 korona a foidmivelésügyi magyar kir. miniszter által pótlandó segélyből. Ebből 80O kor. a győztesnek, 200 korona a második, 100 korona a harmadik, 50 kor. a negyedik beérkező lónak. 4 é. és id. lovak számára, melyek 1906—1907. években 760 kor. értékű akadályversenyt még nem nyertek. Táv kb. 4000 m. Teher 4 é. 68 kg. 5 é. 73 kg 6 é. és id.-re 75 kg. Lovasok, kik még 400 kor. értékű versenyt nem nyertek, 5 kg. súly engedménnyel lovagolhatnak.

Beiratás 10 kor. További 20 kor. moduloktól.

V. Tenyészverseny

Sikverseny. 1000 korona adja a foidmivelésügyi magy. kir. miniszter. Ebből 700 korona az elsőnek. 200 korona a második, 100 korona a harmadik beérkező lónak, 4-ik ló beiratási diját menti. Szatmár szabad királyi város, vagy Szatmánnegye területén tenyésztett (született és nevelt 3 é. és id. félvér mének és kancák számára. — 750 koronás versenyt nyert lovak kizárva. Távolság kb. 2000 méter. Teher 3 é. 66 kg. 4 éves 70 kg. ö é. és id. 73 kgr., kancákra lVa kgr. kevesebb,

Beiratási dij 10 kor. Legalább 4 különböző tulajdonos lovának kell a versenyt lefutni, hogy a dij kiadassák.

VI. Gátverseny.

750 K. adva a foidmivelésügyi ra. k. miniszter úrtól ebből 600 korona a győztesnek, 100 korona a második. 50 korona a harmadik beérkező lónak. 4 é. és id, lovaknak, melyek az 1906-1907. években 760 K. értékű akadály, vagy gátversenyt nem nyertek. Táv. kb. 2400 ni. Teher 4 é. 65 kg. 5 é. 69 V2 kg. 6 é. és id. 71 kg. Minden 400 kor. össznyeremény után 1 kg. több 5 kg.-ig, 5 é. és id. nyeretlen lovakra 3 kg. engedmény.

Beiratás 10 kor. további 10 kor. az indulóktól.

„Batiz és Batizvasvári boldog román atyafiak“ cim alatt a „Szatmár“ 27-ik számában megjelent közleményre a kuruzsolásba menő dolgokat terjesztő lelki atya a „Szatmár“ 29-ik számában próbálkozik ugyan tisztázkodni, de miután válaszában csak a tényt, de az alakot nem ismeri el, szíveskedjék nyilatkozni, hogy beismeri-e, hogy Rókabácsinak az ö saját házában, többek hallatára ezeket mondotta :

„Halottá ezen imát, ez egy olyan hatással bíró ima, hogy háromszori elolvasás után a legvadabb és j rugósabb tehenet megjámboritja, ha pediglen a fejős I tehenét valaki inegrontotta és attól a tejet elvette, ezen ima háromszori elolvasása után a másik telién, melynek átadták a tejet beteggé lesz, harmadszori elolvasás után, a tömjénnel való megfüstöiés és a szentelt vízzel való megfecskendezés után, azon tehén, melynél a maga tehenének a teje van, menthetlenül megdöglik, a maga tehene pedig felemelt farkkal egy nyújtózkodás után leereszti az egész tejet. Továbbá még azon is tudok segíteni, hogy ha valakitől valaki valamit ellop, ahhoz is van tudományom.“

Válaszában cinliti ugyan a lelki atya, hogy a rituális könyvekben vaunak olyan imák, melyek a beteg állatokra olvasandók, de Róka bácsinál nem a beteg állatokról, hanem ?>z egészséges fejős tehenekről a lopásról beszélt. Az különben, hogy a rituális könyvökben milyen imák vannak, ahhoz egyáltalán semmi közöm, mindazon által nem morém elhinni, hogy már ínég a szentek is foglalkoztak volna a tehenek megjámbositásival és a tehéntől elvett tejnek visszahozatalával, valamint a lopásokról is. Úgy veszem ugyan észre, hogy a lelki atya az ilyen kuruzs- lások által akarja a népszerűségét megnyerni. Ezzel pedig nagyon téved 1 mert Szatmár vidékén nem oly visszamaradt a nép, mint a boldog Tasnád vidékén, ahol kénye-kedve szerint forgathatta azt a szegény népet. De ugyan mit is, gondol a lelki atya, és hogy remélheti, hogy valaha ez életben a batizi nép szeretőiét megnyerje, mikor már állása elfoglalása után első dolga volt, hogy az iskolából a magyar nyelven előadott tantárgyakat kiküszöbölje és helyette román tantárgyakat vezessen be, holott ősidőktől fogva ezen batizi gör. kath. iskolák tiszta magyar tannyelvnek voltak.

Lám a lelki atya megboldogult szülői mily szépen megtanították gyermeküket magyarul beszélni, j Írni, olvasni, s már ők belátták, hogy ez országban a magyar nyelv tudása nélkül ember nem boldogulhat, de különben tisztelendőséged is beláthatja, hogy ha magyarul nem tudna beszélni, akkor ez országban ma nem lelki pásztor, hacsak nem valami teheti pásztor 1 helne.

A lelki atya által elmondott s már a „Szatmár“ 27-ik számában is megjelent közlemény t szükségesnek tartottam megismételni, hogy ha netán valaki ezen közlemény tartalmát nem tudná, megismerhesse, vagy ha valakinek ilyen bajba szenvedő tehene van, megtudhassa, kinél lehet annak orvoslást nyerni.

— x.

Hírek.

— Szatmár egyházmegye ev. ref. lelkészei lelkészi értekezletet tartatnak folyó hó 11 -ón az ev, ref. gyuin. tanács termében.

— Esküdtfeliigyelö választás. A reformátusok debreceni tőiskolájának tanárikara S á rE1 Vállal mindennrmü$JQ

pr papi munkák II

gyors pontos elkészítését. $ (emelet.)

APÓ LAJOS FÉRFI SZABÓ------ S Z A T M A 11, DEAK-TÉR 7. SZ.

É Legfinomabb szövet ok bői

||HT polgári ruhákat $a legjutanyosabb urakban.