Szatmár, 1907 (33. évfolyam, 1-50. szám)

1907-08-24 / 34. szám

XXXIII. évfolyam 34-ik sz. \ Szatmár, 1907. aug. 24. / 9Q?r>rr íW f S?ÍRSADALMI ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP. Megjelenik minden szombaton. SÄT>* * ‘SfZ'ű^ ELŐFIZETÉSI ÁR : Egész évre 4 korona. Félévre 2 korona. Egyes szám ára 10 fillér. jSzERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Deák-tér 3. szám. Mindennemű dijak a kiadóhivatalban fizetendők. Szerkesztőségi telefon 27. szám. HIRDETÉSEK: Készpénzfizetés mellett a legjutányosabb árban.--$> Nyiittór sora !6 fillér. Nehéz idők. Az aratás és cséplésen fordul meg az egész ország jó léte, ma a midőn a gazdasági évet bezártuk, szomorúan tgjpirtüßjfr a silány eredményre és aggódunk jövőnk felett. Rosszabb termés országunkban évtizedek óta nem volt, mint az idén, nem csak a búza, a mely főkereslet terményczikke gazdaközönsé­günknek, hanem a többi termesztmények sem hozták meg a közepes eredményt. Szomorú és rendkívüli időjárás lehetetlenné tette a boldogulást. Kora tavaszszal jég verte el az egyes határokat, mely csapás többször ismétlődött. A búza, gabona és tavaszi termé­nyeket megölte a rozsda, nincs gyümölcs ter­més sem. A bortermelő vidékeken óriási mér­tékben lépett föl a peronoszphora, ezer és ezer hold szőllőn szárazon, zöld levél nélkül álla­nak a szőllőtőkék. Nagyon mostoha sors következett a birto­kos osztályra, a melynek terhét nevelte a nap­szám drágasága, különösen még az is, hogy kellő munkaerő hiányában, a földbirtokok rend­szeres művelése mindenütt igen nagy nehéz­ségbe ütközött. Gazdáink legnagyobb részt el vannak adó­sodva, kamatos pénzzel dolgoznak, a kamatfi­zetést és tőke törlesztést mindenki aratás utánra Ígéri. —- Ma üres magtárral, üres zsebbel álla­nak és töprengenek a lejáró váltó sorja felett. A sok csapás között bekövetkezett — a legborzasztóbb. — Az aszály elvitte a termés felét, — most azonban váratlanul a kölcsönök kamata felszökött, a mely számításon kívül es­vén, a teher elviselése lehetetlenné vált. A pénz kamatlába folyton emelkedik, az a harcz, amely a tőke és munka között folyik, a gazdaközönségnek árt legjobban, mert a gyá­rosok és iparosok megfelelőleg emelik a mun­kabért, mig a gazdák tehetetlenül állanak. A kölcsönöket egymásután mondják föl a pénzintézetek, a fizetés kényszer hatása alatt dobra kerül igen sok embernek földje, a mely körülmény aztán igen természetes, hogy a földbirtok árának csökkenését is maga után fogja vonni. A pénzintézetek, honnan még legközelebb is, könnyű szerrel lehetett pénzt kölcsönözni, melylyel aztán igen sokan birtokot szereztek, nem hogy versenyeznének, hanem beszüntetik a további kihelyezést, a lehető legóvatosabbak, mert azt sejteni sem lehet, hogy hol áll meg a pénz kamatláb, a midőn tele van a levegő a pénz folytonos drágulásával. A nehéz viszonyok között aggódva várjuk a kormány gazdasági politikáját és azt a segit- ségi módozatokat, a melyben ' a kisgazdákat részesíteni fogja. Ha valamikor éppen most lett volna arra szükség, hogy olcsó pénzzel legalább időlege­sen segítsenek a gazda közönségen, ebben a kérdésben azonban tehetetlenül áll minden faktor. Várjuk a fejlendőket, adja Isten, hogy ezen T Á R_CA. Lajos napján. Légy üdvözölve, légy ezerszer áldott Oh várvavárt nap ! — csakhogy itt vagy, itt! Eljöttél újra, s fényes ragyogásod Betölti lelkünk honfi-álmait! Eljöttél újra, s varázs-szellemeddel Beragyogsz kunyhót, fényes palotát, S a barczi-tért, hol annyi hős esett el, Lángoló arczczal, némán járod át 1 Légy üdvözölve régi örömnapunk, Kossuth apánknak földi szelleme ! Megjöttél, s ime lelkesültek vagyunk, Pedig tán épen sírnunk kellene ! Sirni, . . . mert — sajnos — ma is zúgva zúg ott A honi tájon egy-egy szélroham, •—■ S a rabbilincs, mely egykor földre hullott, Kisért még most is, bárha titkosan ! A nemzet pedig nyugton nem virulhat, Tépdesik egyre őrült, gaz kezek, S az alkotásban dicső, gazdag múltat Letörni vágynak bitang vérebek ! A nemzetiség hitvány vegyüléke Hazánkban tervez külön uj hazát, S nem sejti egy sem, hogy a nép kezébe Ez őrült eszme újra kardot add Nem sejti egy sem, hogy ha szent neveddel Uj harczba kezdünk, dicső nagy Kossuth, E gyáva csorda mély, halálos sebbel Mint hajdan, most is újra szerte fut 1 A népnek egykor gyújtó, lángszavaddal Kezébe adtad rozsdás fegyverét, S előre vitted, mint egy őrző angyal, A három jelszót, hármas szent igét! Az ige győzött ... és a szabadságnak Kibontott szárnya fennen lebegett, S azok, kik ma már nyomdokidon állnak, Örökké áldják dicső szellemed ! Örökké áldunk, s neved szent ünnepén Imára borul árva nemzetünk, S csak egy esküt rebeg gazdag és szegény: „Követni fogunk, s ha kell, elveszünk!“ év vészterhes felhői elvonuljanak hazánk fölött nagyobb bajok nélkül, de félünk tőle, hogy messze jövőre kiható rombolásokat visz végbe. Kút és ivóvíz. Nem érdektelen éppen itt Szatmárvár- megyében, különösen Szatmár városban, hol jó ivóviz hiányában a ragályos megbetegedések sohasem szüneteltek, röviden avval foglalkozni, miként tarthatjuk el az ivóvizet; vagy miként kaphatunk rossz kutvizeinkből jó egészséges szűrt ivóvizet, mert az egészséges tiszta ivóviz, az egészség szempontjából nélkülözhetetlen. A víz —- legyen az akár esőviz, akár talajvíz, akár pedig folyó viz — mindig tisztátalan és az egész­ségre többó- kevésbbó hátrányos. Az esőviz sem mentes mindenféle keve­rékektől. A levegőből porrészeket, baktériumokat és gázokat vesz fel. Ha a viz a talajon áthatol, akkor állati és ásványi anyagokai jő érintkezésbe és azoktól felveszi az oldható alkatrészeket. Azért az ivóviz számára bizonyos szabályokat kell felál­lítanunk. Az ivóvíznek a következő tulajdon­ságokkal kell birnia : 1. szagmentesnek kell len­nie, 2. frissítő legyen, 30 C°-ra való felmelegités esetén nem szabad rajta savanyu szagnak érez­hetőnek lenni. 3. teljesen tisztának s színtelennek kell lenni. 4 nyáron hidegebbnek, télen melegebb­nek a levegőnél. A viznek nem szabad oly ta­lajból származnia, amelyet huladékanyagok tisztáta­lanná tettek. A viz ne legyen túlságos kemény, ne tartalmaz­zon mészsókat stb. Van azonban annak, egyszerű módja, hogy miként szabbaditsuk meg a vizet mósztarcalmától, azaz, hogy miként tehetjük puhává, ami a hüvelyes vetemónyek főzésénél fontos. Úgy történik az, hogy a vizhez adunk-------— Légy üdvözölve, légy ezerszer áldott Kossut h apánknak fénylő napja te ! Arany sugárral hintsd be azt az álmot, Amelyért rajong Árpád nemzete ! ! Szatmár. sasi Nagy Lajos. A múlt. Gondolataim a sötét múlt napjait tüntetik fel előttem. Azt az időt, mikor megfeszített erővei kellett küzdeni a létért. Ma már más idők, más csillagok jár­nak. A játszó gyermekkor eltűnt. Helyét az ifjú, komolyan gondolkozó idő váltotta fel. Ma már kar és megfeszített erő kell a munkához. Eltűnt boldog idők. Közületek csak egyet-kettőt idézek fel, melyek oly szépek, oly kedvesek voltak. Mint tündér álmok, úgy múltak el azok, melyek csak halvány nyomokat hagytak a képzeleten. Mint vad­regényes tájról a kopár mezőre érve, hol bogáncskóró üti fel fejét a. levegőbe, úgy áll emlékeim között a játszó gyermekkor. Hő szeretet, vonzalom az emberek iránt csak olyan ma, mint játszó délibáb, mely csalogat, mely eltűnik egy pillanat alatt. Ma más az élet. Önerejére támaszkodva minden a kitűnő minőségű ésj a m. t. Igazgató urak által 1907.- 1908.-ik tanévre előirt legolcsóbbnak. ...................... ... JL, valamin! .«in.lnnfóln nas.ii>. irn. Mit. óe leeMte-» Eg yes művek, elismert uj bekötéssel ellátott használt tan- és seplinpek Szép, tiszta állapotban, félárban, y Szatmáron, Deák-tér 22-ik szám, a „FEHÉR-HÁZ“ alatt. valamint ^ valamint mindenféle papír-, író-, rajz- és fesiöszerekí a lehető legolcsóbban kaphatók [egész könyvtárak Rajzeszköz egyedül nálam kapható. O é O könyv- és papirkereskedésében legmagasabb árban megvétetnek.

Next

/
Thumbnails
Contents