Szatmár, 1907 (33. évfolyam, 1-50. szám)

1907-02-02 / 5. szám

XXXIII, évfolyam 5*ik sz. Szatmár, 1907. febr. 2. SZATMAR. TÁRSADALMI ES SZÉPIRODALMI HETILAP. Megjelenik minden szombaton. ELŐFIZETÉSI ÁH. : Egész évre 4 korona. Félévre 2 korona. Egyes szám ára 20 fillér. jSzERK ESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Deák-tár 3. szám. Műid «mit-mii dijak tt kiudnbiratalbau firntcndók. Szerkesztősági telefon 27. szám. HIRDETÉSEK: Késijiéniifizetéii mellstt a lrgjutányonabb áibsu.-€> Nyilttér sora 16 fillér. Változott viszonyok. Egy pár évvel ezelőtt országunk közgazda­sága, ipara, kereskedelme mintha mély álmából lett volna felköltve. Napirenden voltak az árve­rések, a bukások, nem volt értéke, kelendősége semminek. — Városunkban számtalan volt az eladó ház, üresen állottak a lakások, boltot is alig lehetett kiadni. A városon a szegénység tükröződött át. A felébredés ebből a tengődő életből orszá­gos jelleget öltött, és a falvak felől terjedt a nagyvárosok felé, a hova az amerikai pénz beozönlése megadta a lökést a földbirtok árá­nak felszökésére, a mely körülmény a közép­birtokos osztály sorsát erősen megjavitá, orszá­gunk közgazdaságilag szilárd alapra helyez­kedett Ehhez járultak a vidéki pénzintézetek meg- sokasodása, a melyek gomba módra szaporodtak minden kis mezővárosban nemcsak egy, de két pénzintézet is keletkezett. Mi szatmáriak aggódó szemmel néztük, hogy a bank alapítás valóságos divatba jött, féltettük meglevő pénzintézeteinket, féltettük az újakat, mert egy nagyobbszerü bukás a város polgárai között, kiszámíthatatlan anyagi romlást idézhetett volnaelő. Csalódásunk azonban felszínre jutván, mert a pénzintézeteknek múlt évi mérlegei szerint, a pénz forgalom, ennek jövedelme oly nagy volt városunkban, hogy valóban az újonnan létesített bankokról elmondhatjuk, — miszerint nem jól Ítéltük meg a helyzetet, mert azok közszükségletet képeznek. A bankok tulajdonképen a másik főténye­zői a földbirtok áremelkedésének, és a forgalom annyire megnövekedett, hogy a régiek talán a hitelviszonyokat kielégíteni, nem is lettek volna képesek. A bank üzlet mindenütt kitűnőnek bizo­nyult, helyes vezetés mellett több pénzintézet nyugodtan alakulhat és prosperálhat, mert hi­szen a forgalom oly nagy, annyira emelkedőben van, hogy kétségtelen miszerint két-három részvénytársaság még megélhet. Városi szempontból is igen előnyös a hi­telviszonyoknak teljes kielégítése. Ma már nem megyen el árverésen potom pénzért a ház és földbirtok, — mert hiszen a pénz szerzés mó­dozata megkönnyebbülvén a birtok a hitelemel­kedésével, — szabadkézböli értékesítéssel az árveréstől megmenthető. A pénzintézetek tetemes községi pótadót fizetnek a városi pénztárba, a legutóbb alakult három uj pénzintézet községi adója 5 “/„-kai csökkenti a polgárok községi terheit. Városunk, ha nem is megye székhely, - de központja a vármegyében minden kulturális intézménynek, iparnak, kereskedelemnek az egész vármegye minden községének, ide fűző­dik az érdeke igazságszolgáltatás czéljából, igy pénzintézeteinknek bőtere nyilik arra, hogy pénzt kamatra elhelyezzen, gyümölcsöztetéste elfogadjon. Városunk átalakulásinak nagymérvű hala­dásainak alapját, a pénzintézetek képezték, ezek szolgáltatták a közterhek legnagyobb részét és ma a kilencz pénzintézet oly tetemes összeget biztosit a városnak, hogy a községi pótadót már a jövő évre 5ü/„-kal le lehet számtani. — Ez pedig éppen a közvélemény által elitéit ujabbi bank alakulások következménye. Egy pénzintézetből több haszna van a vá­rosnak, mint valamelyes kisebb állami hivatal fölállításából, mert hiszen, a vidéki egyének nagy tömege éppen pénz szerzés végett keresi föl városunkat és azt itt el is költi, a törlesz­tések alkalmával is szereznek be egyet-niásti Nyissunk hát teret a szabad versenynek, hiszen a bank oly biztos jövedelmező üzlet mint a patika. A sok pénzintézetek között kell, hogy egy tisztességes és hasznos verseny a kamatok ol­csóságával kifejlődjék, ez lesz azután állandó aiapja városunk tovább fejlődésének. Abból a 400000 korona tiszta nyereségből a melyet pénzintézeteink besepernek, bőven jutni fog az ezután keletkezendőknek is. Hírek. — Tisztelgés a polgármesternél vasárnap dól- I előtt az önálló iparosok 30 tagi küldöttsége tisztel­gett dr. Vaj aj Károly polgármesternél. A küldöttséget Bölöuyi László vezette s meleg szavakban üdvözölte a polgármestert, aki biztosította a küldöttséget, hogy az iparosok érdekeit mindenkor szeretettel karolja fel s általában a város ipari érdekei állandó gondos­kodásának tárgyát fogják képezni. — Igazságügyi előléptetés. Dr, Matolay Gábor kir törvényszéki bírót a Vilik fizetési osztályba elő­léptette. — Egyházi ügyész választás, A németi ev. ref. egyház január hó 27-én töltötte be a Vajay Károly távozásával megürült egyházi ügyészi állást, amely alkalommal ugyanis dr, Veréczy Ernő fiatal törekvő- ügyvéd egyhangúlag ügyészszé választatott meg. — Eljegyzés, ősz József krassói gőzmalom és géptulajdonos, holnap tartja eljegyzését Bereczky Ist­ván tekintélyes polgártársunk kedves és szép leányával Juliskával. — Igazságügyi kinevezés. A m, kir. igazságügy­miniszter Fekete Sándor szatmárnémeti kir. tvszóki aljegyzőt ugyanide jegyzővé nevezte ki. — Uj megyebizottsági tagok. Újabban a kö­vetkező választásokról kaptunk értesítést. Megválasz­TÁRCA. Tűnődés. Szeretek egy szép lányt. De ő azt nem tudja; Hogy az én szivemet A bánat hogy dúlja. De mért is szeretem ? — Csapodár a szive ; Pedig boldogságom ö általa lenne. Bár tudnám feledni Örökkön örökre, Az én boldogságom így vissza költözne. Ragyogó két szeme Mért is tekint másra ? Mért nem hallgat reám ? A lelke mására. KÁROLYI J* A siketnémák. A hetvenes évek elején Kapós vidékén az apróbb rablások igen gyakoriak voltak. A kivitel minden egyesnél oly hasonló, hogy önkényteleniil kellett arra gondolni, hogy az összes rablásokat egy ember vezeti. Aczél János vizsgálóbíró lázas buzgalommal vezette a vizsgálatokat, de az illetők oly ravaszságokkal jártak el, hogy a legcsekélyebb kiinduló pontot sem tudta megszerezni. Kapóson, valamint vidékén azon időben több siketnéma fordult meg, rendes bizonyítványokkal el­látva, kéregetve intézetük és saját czéljaikra. Külö­nösen egy kinek neve Braun Jakabnak volt kitüntetve legtöbbnyire Kapóson tartózkodott s mindig hangoz­tatta a maga módja szerint, hogy mennyire kedveli Kapos jószivü adakozó népét. Semmi körülmény nem mutatta azonban, hogy életveszélyes, merész rablások­kal biztositgatná jövő sorsát, Eddig még mindig a vidéken történtek a rablá­sok, azonban egy szép reggelre Kapos egy jómódú gazdáját rabolták ki. A gazda egyedül volt otthon. Éjféltájban az ab­lakok betörését hallja s a kinyitott ablakon egymás­után négy bekormozott arczu ember jött be s mielőtt a különben is gyenge ember meglepetéséből magához tért volna, megkötözték és kínzások közt pénzének átadására kónyszeritették. A gazdának két felnőtt fia volt, kik esténkint a lovakat a mezőre hajtották. Azon éjjel az egyik fiú rosszul lett és haza indult. Midőn a faluhoz ért, úgy éjfél utáni egy órakor, a faluból két emberi alakot látott közeledni s halottá, hogy beszélgetnek. A két alak lejebb tért és észre­véve a közeledő alakot a beszélgetést abbahagyták. Hanem a fiú határozottan felismerte a faluba sokat tartózko ló s házuknál is többször étkező Braun siket­némát. Milyen különös.— gondolá— hogy ez a néma beszélni is tud. Bizonyosan tévedtem, — a másik be­szélgetett. S a mint visszafordult, látta is, hagy az egyik alak be is tért abba a házba, a hol a néma tartózko­dott, mig a másik sietve ment ki a faluból. Midőn hazaért, még elég korán érkezett arra, hogy apját a megfulladástól megmentse, — mert szája be volt tömve. Reggel a rablást feljelentették. A vizsgálóbírónak azonban a kirabolt öreg semmi útbaigazítást nem tudott adni. Minden nyomozás ered­ménytelen veit. Pár nappal később Aczél egy magán társaság­ban azt hallotta, hogy valaki Braun némát beszélni hallotta. Megtudván, hogy a kirabolt gazda fia volt, feihivatta. Sirofín ■ Emelt u étvágyai is s testsúlyt, megtiltó, tett t kühOgést, váladékot, ijjetl átadást. Tüdőbetegségek, hurutok, szamár* köhögés, skrofulozis, influenza eilen számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva. Minthogy értéktelen utánzatokat is kínálnak, kérjen mindenkor ,, Roeke“ eredett eeemaffoldet. P. Hsímaaa-La Rsrhv A Ce. Basel (Svijí} ßß Rcehe“ Kapható orvost rendeletre s gyógyszertárad ban - árs üvegtoktól 4 — korona.

Next

/
Thumbnails
Contents