Szatmár, 1907 (33. évfolyam, 1-50. szám)
1907-07-13 / 28. szám
XXXIII. évfolyam 28-ik sz. Szatmár, 1907. julius 13. SZATMÁR. TÁRSADALMI ES SZÉPIRODALMI HETILAP. Megjelenik minden szombaton. ELŐFIZETÉSI ÁR : Egész évre 4 korona. Félévre 2 korona. Eyyes szám ára IG fillér. j3z er ic észt őség és kiadóhivatal : Deák-tér 3. szám. Miadennptnü dijak a kiadóhivatalban fizetendők. Szerkesztőségi telefon 27. szám. H iTfcJD É.J>é SEK: Készpénzfizetés mellett a legjutányosabh árban. ~<S> Nyilttór sora 16 filler. Sorompót északra. Alig négy hónap lefolyása alatt két zsidó embert itólt halálra az esküdtszék. Mindkét elitéit felől be lett bizonyítva, hogy aljas és kőkemény szavakkal eléggé ki nem fejezhető bűnüket a pénz, a vagyon után való kapzsiságból követték el. Mindkét gyilkosság itt történt a mi szomszédságunkban Máramarosban és Ugocsá- ban, tehát a bevándorolt zsidóság metropolisában és úgy Húsz Ábrahárn, mint Dávid Márton igazi típusai a Galíciából bevándorolt zsidóknak. Kenyériírigy ; kapzsi; gyűlölködő minden más faj iránt; barbár, műveletlen, aki a galiciából hozott félig zsidó félig lengyel nyelvnél másat eltanulni nem is akar; aki a saját érdekén kívül más emberrel csak annyiban törődik, hogy mindig annak vagyonára áhítozik ; felhasználva a vidéken lakó oláh népség tudatlanságát azt mindenéből kifosztja; a fiát katonának sohasem küldi, mert jóformán el sem anyakönyvelteti; gyermekeit kizárólag héberül taníttatja ; uzsorás ; telhetetlen ; a törvényt nem tiszteli és szinte iszonyattal viseltetik minden iránt, ami igazságos és tisztességes. És bizony a Máramarosban, Ugocsában és a környéken nem kevés ilyen díszpéldányát találjuk ezen kiváló férfiaknak. Mondhatni ellepik az összes északkeleti vármegyéket. Azonban itt is csak a községekben húzódnak meg, mert a városokban nincs talaja az ó foglalkozásuknak. Minden községnek meg van a maga Húsz Ábrahámja, vagy Dávid Mártona. Ezek azután annyira kiszipolyozzák a szegény népet, annyira hatalmukba keritik, hogy az nem is tud szabadulni tőlük és végre gaz teteik céljaira használják fel az ők amúgy is nyers, műveletlen voltukat. így rántják .be magukkal a veszedelembe a Mihálykákat és az ilyen módon keletkezett viszonyokból keletkeznek ezután a pet- rovai és ezekhez hasonló esetek. Igaz ugyan hogy nem mindegyik vetemedik köztük olyan tettre, mint pl. Húsz, de azért legtöbbje megérdemelné, hogy Vácon egye az állam kenyerét. Hogy azonban inóg sem éri utói őket az igazságszolgáltatás keze, ezt főleg ravaszságuknak köszönhetik. Húszról el volt terjedve az egész Márama- roaban, hogy rendkívül gonosz ember és fölülmúlja e tekintetben összes ilyen zsánerű hitsor- sosait. Volt alkalmam a petrovai gyikosság tárgyalásának folyama alatt egy máramarosszigeti zsidó emberrel Húszról beszélgetni. Tudvalevő, hogy Húsz mindent tagadott. Kérdésemre, hogy mit tart annak ártatlansága felől, válaszul a következőket nyertem : „Ha Húsz Ábrahám olyan ártatlan is volna ebben az ügyben, mint egy ma született bárány, akkor is már régen fel kellett volna akasztani Mert nem volt a vidéken ember, akit tönkre nem tett volna; nem volt ember, a kit bűnbe ne sodort volna és ő mindég ki tudott bújni a felelősség alól minden baj nélkül. így vélekedett felőle egy ember, aki őt igazán ismerte és megjegyezte azt is hogy nem Húsz az egyedüli, ki iyen sorsra volna érdemes. Különben a már* intelligensebb zsidók között általános az elkeseredettség az ilyenek ellen. Ha valami oka van annak, hogy a zsidókat nem jó szemmel nézik, úgy ezt bizonyára a Huszok és Dávid Mártonok dolgaiban kell keresnünk. Nem találunk egy nagyobb bünpert, egy nagyobb betörést, egy sikkasztást vagy egy pénzhamisitó bandát, ahol ne szerepelne egy néhány ilyen bevándorolt galíciai hitsorsos, mint activ szereplő hol mint orgazda, hol mint tettes. A nagykárolyi és zilahi adóhivatali betörések szereplői kizárólag galíciai vagy galiciából bevándorolt zsidók voltak. Most folyik a debreceni ügyészségnél egy óriási pénzhamisitási per, melynek főszereplői a most rablógyilkosságért halálra itólt Húsz Ábrahám és Dávid Márton. Ilyen körülmények között azután nem is kell csodálkoznunk, hogy olyan nagy propagandát fejtenek ki egyes lapok a galíciai bevándorlás ellen. Mert hogy ezek a Huszok nem nálunk szerezték a tudományukat az kétségtelen. És hogy az a sok bűn, amit ezek elkövetnek, az egész magyar zsidóság rovására megy az is kétségtelen. Ilyen körülmények között magának a zsidóságnak kellene actióba lépnie, hogy megszűnjék ez a nagy bevándorlás galicia felől. Ezek a be- vándorlottak kivétel nélkül kereskedésből élnek, ebben pedig azt a módszert követik, amelyik csak nekiek hasznos, de más ember fiára nézve minden körülmények között káros. És ezzel a tisztességtelen foglalkozással teljesen aláásák a magyar zsidóság értékét. Ezáltal adnak állandóan alkalmat arra, hogy az egész zsidóságot heves támadásokkal illessék. A magyar zsidóságnak áll tehát leginkább érdekében, hogy a bevándorlás megakadályozására lépéseket tegyen, nehogy az ezen nagy méretekben való bevándorlás fotytán letelepedett hitsorsosainak bűnös tetteiért állandóan neki kelljen pirulnia. Városi közgyűlés. A városi törvényhatósági bizottság hétfőn délután tartotta havi rendes közgyűlését dr. Vajay TÁRCA. "■ késit. A komor és elhagyott családi fészek egyszerre vigabb lett. így éltek aztán boldogan, megelégedetten. De a verőfényes nap elé csakhamar sötét fellegek húzódtak. A családi öröm megszűnt a boldogság feldúlt lett. Könnyelműen széttépték a még kevéssel ezelőtt virággal gazdag életet. Könnyelműen dobták el azt a sokat Ígérő, de keveset adó életet. Az asszony ott hagyta szerető férjét, ki önfel- áldozóan tett meg mindent boldogságukért, elhagyta még neveletlen magzatait s eltávozott szerettei köréből oda, hová annyian mennek rózsás álmokkal, de gyakori csalódásokkal, az aranyok hazájába, hol any- nyian vannak már, hogy a megélhetés alig lehetséges. S a férj s az itthagyott gyermekek aggódva néztek a nagy semmiségbe, mely még kevéssel ezelőtt oly szép oly ragyogó volt s ma már csak össze tépett foszlányait látják boldogságuknak. Telt az idő. Várták az anyát, — de hiába. Ö boldogan élt ott az idegenek között s — talán — keveset gondolva öveivel. Jött a levél ment a levél. Minden vonásában az elválás keserűsége volt fekete vonásokban rajzolva, de mind hiába hasztalan. A sok vajúdás s a nagy csalatkozás végre mégis elhozta azt a régen várt időt, hogy azt kiért re- begő ajakkal imádkoztak, visszajött s az árván maradtak ismét láthatták azt, kit szerettek, kiért oly isokat, de oly sokat szenvedtek. ' Anyai kebelére szorította kicsike magzatait össze csókolva halvány orcáikat s oly boldogok voltak, hogy ismét együtt vannak, hogy együtt munkálkodjanak az életért, a létért, a boldogságért. Elmúlt a zord tél. A nap melengető szárnya is kiterjesztette s áldó sugarával eloszlatta a jég kemény rétegét s kihajtottak a fák. Rügyeket s abból fejlődő virágokat hoztak, hogy látva a zöldelő lombokat, minden uj életre ébredjen. Á madarak bűbájos dalt zengtek a ringó galagonya bokrok árnyat adó kedves ölén s vidám lett újra minden. A nyár égető heve forróvá tette a levegőt s bár a természet melengető szárnya eloszlatott minden hideget, annál fagyosabb lett a kebel, mely még ezelőtt kevéssel hő, oly forró érzelmekkel volt telve. A családi boldogság ismét eltűnt a helyett hideg kevélység váltották fel egymást. Most az anya maradt itthon öveivel s a mostoha apa távozott el némán, szótlanul még el se búcsúzva öveitől, hogy vájjon felkeresheti ,e öveit valaha s keblére ölelve őket elmondhassa : „Életem mindenei!“ Azóta sivár lett minden, csak az összotépeít fészek foszlányai látszanak s kihalt szivükből a szeretett s olyanok lettek mint a letarolt mező, mely csak gazt terem. Egyik itt, másik amott keresi a fekete kenyeret szomorúan gondolva vissza a múltra, mely oly sokat ígért de keveset adott számukra. Károlyi J. A boldogtalan család. Nagy pelyhekben hullott a hó. A lovak csengős- bongós felszerelése hallatszott az utakon. Sebessen siklott tova a megfagyott utón a szánkó, melyen beburkolt alakok űzték kedves szórakozásukat. Kint a természetben komor fagy uralkodott, de sokkal foi- rób volt az az érzés, mely szivében honolt az ifjú párnak, kik esküvőre készen voltak, hogy megkössék a szent frigyet s igy boldogan induljanak annak a nagy útnak megkezdésére, mely rózsaszínben tünteti fel az életet; mely tele van tövissel s oly sok göröngy van rajta. A férj egy ifjú, kinek szemeiből a jóság sugárzik, kinek egész valója megtestesült erény s a nő egy bus özvegységet letett asszony, ki szereti az életet, ki elfeledve a múltak gyászos emlékeit, szive suga- latát követve férjhez megy, hogy két árván maradt gyermeke apát ismerjen, ki megkeresi számukra az élet javát, boldogságát és virágzó jó létet biztosítson számukra. A szertartás véget ért. Tiszta szívvel eleget téve kötelességüknek, most már két testet egy lélek lel-1 Raktáron tartok mindennemű zseb-, inga-, fali- és ébresztő órákat uagy választékban 2 évi jótállás mellett. Szatmár, Kaufman ígnacz (Berecz féle) házában Szemüvegek nagy választékban kaphatók! Valódi Cilim ezüst árukból nagy raktár. Elvállalók mindennemű óra, ékszer és szemüveg javításokat jótállás mellett. Szolid ár, gyors és pontos kiszolgálás
