Szatmár, 1907 (33. évfolyam, 1-50. szám)
1907-07-06 / 27. szám
XXXIII. évfolyam 27-ik sz. Szatmár, 1907. julius 6. ‘**'s*ss*j £ AS®?* / ,^r$T Jr i f SZATMÁR. TÁRSADALMI ES SZÉPIRODALMI HETILAP. Megjelenik minden szombaton. ___ ELŐFIZETÉSI ÁR : Egész évre 4 korona. Félévre 2 korona. Egyes szám ára 10 fillér. pZERKESZTOSEG ES KIADÓHIVATAL : Deák-tér 3. szám. Mindenn.'iuii ihjak a hivatalban fizetendők. Szerkesztőségi telefon 27. szám. HIRDETÉS E K: Készpénzfizetés mellett a legjutányosabb árban.-<$> Nyiltiér sora 16 fillér. <§-_ Legyünk körültekintők. Ilyenkor mikor az iskolai év bezáródik, az összes társadalmi lapok, mondhatni az egész sajtó a pályaválasztás kérdésével foglalkozik. A sajtó vállvetett erővel dolgozik azon, hogy felvilágosítsa a szülőket, hogy a mai viszonyok között legyenek gyermekeik pályályának a megválasztásánál körültekintők. Kevés esetet találunk, ahol a sajtó ezen igazán közérdekű kérdését kellőkép latba vetnék a szülők és hallgatnának az okos szóra. Legtöbben el sem olvassák az ilyen cikkeket, sőt nevetnek rajta, hogy minden lap ilyesmivel foglalkozik. És legtöbbször a szülő bánja meg, hogy nem törődömségével olyan pályát választ gyermekének, a mely éppen nem annak egyéniségéhez való. Ma divatban van a tudományos pálya. Legtöbb szülő, legyen gyermeke tehetségtelen, legyen az hanyag, bármint is iszonyodjék is az a tanulástól, minden körülmények között tanult embert akar nevelni belőle. Nem képez ebben különbséget, még a paraszt ember sem. Beadja íiát a gimnáziumba, reá költi egész vagyonát, sokszor tönkre is megy a nagy költ= ségek fizetésében, de ez sem riasztja őt vissza attól, hogy fiából urat neveljen. És hány szülő siratja ezután ezt az urliat- námságot. A tehetségtelen gyermek elvégez keserves kínlódás közepette 4 5 esetleg 6 osztályt, de tovább nem bírja. Mint 16—17 éves ifjú nem mehet már el inasnak, tehát felcsap Írnoknak, — ha ugyan kap nagynehezen alkalmazást — és ebből tengeti végig életét. Az ilyenek között igen ritkán lehet megelégedett embert látni ; a szülők gyakran későn látják be, hogy sokkal boldogabbak lettek volna TÁRCA. Harcz az asszonyokért. — Irta: Pataky István. — Ezeket már csak úgy lehetett megérteni, hogy Magyar a legény ajkához tartotta a fülét. — Van még mondani valód, édes Lacim — kérdezte Magyar. A legény intett. Magyar odatartotta a fülét egészen a legény ajkához. — Még az éjjel menjetek uram egész Karád alá — suttogott a haldokló s ekkor érezte Magyar, hogy a legény gyengén megcsókolta fülét. S aztán leesett feje, meghalt, — Édes katonám — szólt Magyar s köny ragyogott szemébe megbosszullak téged is. Feljutsz oda, a hol helye van az ilyen jó katonának, meglásd, hogy bosszullak meg. Katona volt akkor mindenki. Készen volt mindig, hogy harcolni kell a törökkel. Még az éjjel harminc emberre egészítette ki lovas csapatát Magyar és gyermekeik, valamely ipari vagy kereskedelmi pályán. Akik pedig elvégzik a közép iskolákat kivétel nélkül a szellemi pályákra mennek. Általános a panasz, hogy az összes tudományos ágak túl vannak zsuffolva. A bírói pályára annyian vannak már, hogy igen lassú az előmenetel; hiába van valakinek bírói vizsgája, vagy néha bárminemű kiváló képessége, aránytalanul hosszú ideig kell marad- niok az aljegyzői vagy jegyzői állásban, mig kinevezik esetleg albirónak. A póstatiszti állásokra oly nagy az özönlés, hogy ez már igazán elszomorító képet nyújt. Ha megüresedik a postán nehánv gyakornokjelölti állás, mely egy forint napidijjal jár és két év után tesznek postatiszti vizsgát, százan és százan folyamodnak ezen állásokért. Pár óv előtt a temesvári postaigazgatóságnál pályázatot hirdettek 12 gyakornökjelölti állásra és ötszáznál több volt a pályázó, köztük olyanok is, akik mái megszerezték a jogi doktorátust. Hasonló panaszokat hallunk arról is, hogy sok az ügyvéd ; akik a technikát végzik, azok is nehezen boldogulnak, mert nálunk igen kevés a gyár, nincsenek még nagy vállalatok, melyeknél nagyobb számban vob szükség mérnökökre, építészekre. Szóval mindenütt csak az a panasz, hogy sokan vannak. Az előmenetel igen lassú, és ha ily mértékben mennek továbbra is a tudományos pályákra az ifjak, akkor csakugyan ki vagyunk téve a veszedelemnek, hogy ezen pályákon is be áll a túltermelés és szellemi téren is kialakul a munkanélküliek csoportja. Ezen ferde helyzetnek gyökerét pedig a mai társadalomban találjuk. Nálunk még ma is Begetey és el is indultak. Két szakállas ágyú volt velük, a miket magukkal vonszoltak. — Jól mondta a Laci — szólt Magyar — hogy egész Karád alá menjünk. Ott legkevésbbó gondolnak támadásra. Karád nem az erősebb várak közé tartozott saz őrsége ritkán ment felül a száz emberen. Hát a váron kivüi mindössze 54 volt. Még viradatt előtt a házaktól nem messze helyezkedett el a tabi csapat egy elhagyatott szőllőnél. Sem a faluban, annál kevésbbé a várban nem tudhattak az elhelyezkedésről, de nem is gondolhatták, hogy egy csapat az ágyukkal jól ellátott vár alá merészkedjen. Meg se láthatták őket. A két szakállos ágyú mindenféle vasdarabokkal megtöltve, egymás közelébe úgy volt elhelyezve, hogy a töltés az utón seperjen el. Alig világosodott, midőn a vár felől zaj hallatszott, majd a falun keresztül a lovak dobaja volt kivehető. Ekkor a faluból kiért 10 lovas, ezek előtt ment a két oldalról megvágott Musztafa ben Mohammed. Magyar a fogait csikorgatta. Gyanította, hogy Musztafa ma még elmenekül előle. A lovasok után kevés távolságra egy kocsi bukkant elő a faluból. A két ur megismerte, hogy feleségeik ülnek benne. A kocsi után ismét két lovas ment. E kettő után egy lovas. iszonyodnak az ipari és kereskedelmi pályától. Ha valaki iparosnak vagy kereskedőnek adja a gyermekét, már előre számolnia kell azon súlyos követelménnyel, hogy az nem lesz esetleg szalonképes egyén és nem fogadják be az úri társaságokba. És ez az, ami fáj a legtöbb szülőnek, ez az, ami visszariasztja őket attól, hogy gyermekeikből iparost vagy kereskedőt neveljenek, ez az ami szinte kényszeríti, hogy fiát a ma már nyomorúságosnak nevezehető tudományos pályára adja. De félre a kishitűséggel. Üssük el a már a XX. századba nem illő ferde felfogást. Ma a munka századát éljük és a munkáé a jövő is. Munka és munkás nélkül a tudományos világ is csak egy árnykép. Neveljünk tehát gyermekeinkből munkásokat úgy az ipari, mint a kereskedelmi téren. Ebben pedig az inteligens polgári osztálynak kell elől járnia a jó példával. Igaz, hogy napjainkig nagy anyagi háttere is volt annak, hogy annyira kerülték az ipari és kereskedelmi pályát. De ma már ezen a téren nagy változás állott be. Nem kell már öt-hat esztendeig inas- kodni, mint ezelőtt, nem hell már itt sem dolgozni napkeltétől éjfélig, a munkásnak is meg van már az a kellő fizetése,- amiből emberi módon megélhet és nálunk is kezdik már megbecsülni a munkás embert. A kereskedelmi pályán pláne igen szép fizetéseket lehet elérni. A fővárosban vannak cégek, ahol 200 — 300 sőt ötszáz koronát is fizetnek egy-egy alkalmazottnak havonként. Ha hozzávesszük még azt is, hogy az ipari és kereskedelmi pályán gyakran semmibe, esetleg igen kevésbe kerül a kitanittatás és egy ipari munkás vagy kereskedő alkalmazott már 20—22 éves korában nagy fizetést ér el; a tudományos pálya pedig ezerekbe kerül és egy Ez volt a fél fülii Dsafar Timur. Mindjárt utána jött négyesével vagy negyven arab (gyalogos). Dsafár néha visszajött az arabokhoz s azokat figyelemre intette. Most is ott van a gyalogosok mellett, a midőn a tömeg ágyú vonalába ért. — Tüzet — ordította ekkor Magyar — ide néz Laci, hogy mit csinálunk most. A két szakállos ágyú eldördült, utánna vagy 20 puska. A füst eloszlása után holt törökökkel volt fedve az ut. A harminc lovas pedig kiugrott a szőllőből s egyrésze apritoíta a még megmaradottakat, a másik része pedig száguldott a lovasok után. Elől Magyar Bálint. A mint a kocsihoz értek, Magyar Bálint csak intett a feleségének, de Begetey ott maradt mellettük. Dsafar megismerte Magyar Bálintot, gondolta, hogy itt élet-halálról van szó ütötte-verte a lovát s kiabált az elől vágtátokra s biztatta, hogy forduljanak vissza és üssék agyon a gyaur kutyákat. De az egyik gyaur kutyának a lova már közeibe ért hozzá. Dsafar sötéten nézett vissza. Látta, hogy Magyar 30—40 lépéssel megelőzte a többi lovast. Ha ezt Raktáron tartok mindennemű zseb-, inga-, fali- és ébresztő órákat uagy választékban 2 évi jótállás melleit. Szatmár, Kaufman ignacz (Berecz féle) házában Szemüvegek nagy választékban kaphatók! Valódi China ezüst árukhói nagy raktár. Elvállalok mindennemű óra, ékszer és H H szemüveg javításokat jótállás mellett. ÍsNsS **r, gyors és pontos kiszolgálás Szabó Gusztáv UJ órás és lát szerész üzlete
