Szatmár, 1907 (33. évfolyam, 1-50. szám)
1907-06-29 / 26. szám
4XXXIII. évfolyam 26-ik sz. Szatmár, 1907. junius 29. SZATMAR TÁRSADALMI ES SZÉPIRODALMI HETILAP. Megjelenik minden szombaton. ELŐFIZETÉSI ÁR ; Egész évre 4 korona. Félévre 2 korona. Egyes szám ára 10 filler. ^SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL : Deák-tér 3. szám. Miadeunr.iiiü dijak a kiadóhivatalban fiíetemiők. Szerkesztőségi telefon 27. szám. HIRDETÉSEK: Készpénzfizetés mellett a legjutányosabb árban.-^> Nyilttór sora 16 filier. <$A polgári iskola. Ez a szerény, de tisztes nevű iskola, bár a mai kornak legszükségesebb iskolája, bizonyos emberek és körök előtt még mindig kicsinylő lenézésben részesül. Pedig ez az iskola ép oly hasznos, alapvető tagozata közoktatás- ügyünk rendszerének, mint a minő hasznos és alapvető tagozata a polgárság, a társadalomnak és az államnak. És valamint a polgárság nem érdemli' meg a lenézést és kicsinylést azért, mert existentiáját nem a protekcióra és szemérmetlen kapaszkodásra, nem a léha kedvtelésekre, hanem a komoly, produktiv munkára alapítja, ép úgy nem érdemli meg a kicsinylést és lenézést a polgári iskola sem azért, mert ezen müveit munkára, alkotásokra és vagyonszerzésre képes polgári osztály nevelésén fáradozik. A magyar fajnak nehéz helyzete, anyagi pusztulása a fennebb említett hibájából a produktiv életpályáktól való idegenkedéséből ered. Alig akad ma szülő, a ki a gyermekét abból a czélból iskoláztatná, hogy szivét, eszét kiművelje és hajlamainak megfelelő pályán boldogulni is tudjon. A boldogulás mellékes, fő az uraság. Mintha bizony nem volna eléggé ur az a gyáros, keressedő, kézi iparos vagy gazdálkodó, a ki keresetéből gond nélkül, tisztességesen megél, vagyont szerez és függetlenséget biztosit magának. Az a hentes, aki foglalkozásával szép vagyont szerzett, minden áron arra törekszik, hogy a fiát keresztülerőltesse a gimnáziumon. Legyen ur belőle. A sarki hordár a leányát „felsőbb“ iskolába járatja, kisasszonynak neveli. Ebben pedig a legszomorubb az-a körülmény, hogy a szülőnek és a gyermeknek urhatnámságból eredő hibás gondolkozását a műveltebbek felfogása és társadalmi berendezkedésünk mozgatja, mondhatnám beteges áramlattá növeli. A demokrácia uralmának korszakában, j ime, igy fest a mi demokratizmusunk ! Az is nagyon téves felfogás, hogy azt hiszik, hogy a gyereket akkor kell inasnak adni, ha nem tanul jól. Fz a hibás felfogás végzetes átka a magyar iparnak. A józan ész valamint gyermekünk boldogsága egyaránt azt kívánnák, hogy iskoláztassuk és aztán adjuk őt arra a gyakorlati életpályára, melyre a legtöbb hajlandósága mutatkozik. A polgári iskola az a tanintézet, mely az összes iskolák között leghivatottabb arra, hogy a beteges felfogások terjedését feltartóztassa és a társadalom zömének az iparos, kereskedő és gazdálkodó polgárságnak praktikus irányú nevelésével tért hódítson az egészségesebb felfogásnak. A magyar polgári iskolát azonban nem kell összetéveszteni az idegenben levő polgári iskolákkal, mert a magyar polgári iskolának csak a neve egyezik meg a más országokban levő polgári iskolákkal. Szerkezete, a mi viszonyainknak felel meg, rangja egyenlő a gimnáziumok és reáliskolák megfelelő osztályainak a rangjával, szelleme a szaDadságra és függetlenségre törekvő magyar nemzet szellem. Tanárait a törvény hol tanárnak, hol polgári iskolai tanítónak nevezi. Ha külömbséget kell tenni az elemi és polgári iskolai tanító kvalifikácziója között, akkor a tanár czim illeti meg, mert a mellett, hogy a gimnáziumi tanárral egyenlő munkakörben mozog, csak jeles érettségivel, vagy elemi tanítói oklevéllel léphet be abba az intézetbe, a hol a polgári iskolai tanítókat 3 éven át képezik egy-egy tudománykörre, A polgári iskolai tanító működésének nagy fontossága és nevelő ereje legjobban kitűnik az oly városokban, a hol a polgári iskolán kívül más középfokú (gimnázium, reáliskola) tanintézetek is vannak. Ilyen hegeken gyakran előfordul, hogy oly tanulók, kikkel a gimnázium I. osztályában nem tudtak boldogulni, mint bukott diákok belépnek a polgári iskolába, ahol jó tanulókká lesznek. Ezek aztán a IV. osztály végeztével belépnek megint a gimnáziumba (az V. osztályba) és jelesen be is fejezik azt. A gimnáziumi professorok büszkén hivatkoznak ezen tanítványaiknak „élelmességére; a polgári iskola alapvető munkájáról azonban, — a minek az illetők értelmessége és haladása köszönhető — mélyen hallgatnak. És hálaadás helyett hallgat róla a szülő is ... De nincs is szükség a hálaadásra, az elismerésre, mert a polgári iskolai tanár nem ezekért, hanem tanítói hivatása szeretetéből dolgozik és ebből szármázó önérzetében keresi és találja meg a más részről elmaradt elismerés és hála jutalmát. Az Egyetértés 1894. évi 195. és a Magyar- ország 1898. évi október 6-án megjelent számában kimutattam volt, hogy a gimnáziumok és reáliskolák I. osztályába beiratkozott minden 1639 tanuló közül csak 429 megy fel a VIII. osztály'.«;, ebből 300 tesz érettségit és csak 200. lép be a főiskolákba, tudományos pályákra. Ezek a számok világosan beszélnek. Kétségbe- vonhatatlanul kitűnik belőlük az, hogy ezekbe az iskolákba rossz divatból nagy részben oly tanulók járnak, a kik nem a tudományos, hanem inkább a gyakorlati életpályákra lépnek. A gyakorlati életpályák előkészítő iskolája a polgári iskola lévén, nagyon természetes, hogy mihelyt alább száll a hóloortos divat áradata, mihelyt kellően tudják méltányolni ezen iskola TÁRCA. Szép szemed. Minek nézzek föl az égre? Bele nézek szép szemedbe : Oly szelíd a tekinteted, Szebbnek tudom, mint az eget. Csillag fénylik a szemedben, Benne lakik üdvösségem ; Csakúgy renget boldogságom Szép szemedet hogyha látom. Nem cserélem e pár szemet, Adnának is érte mennyet; Nincs a mennyben annyi gyönyör, Mint a mennyit adsz szemedből. Szép szemednek éjszakája Ragyogóbb, mint nap világa S elfeledem, hogy én élek, Szép szemedbe hogyha nézek. (Kaakszentmárton) Bozga Miklós Harcz az asszonyokért Irta : Pataky István. — — Hej az én Laczim — szólt Magyar — nem hal meg olyan könnyen. Ezt küldtem a feleségem mellé. Ha ez egyedül jött, akkor baja van az asszonyoknak. Aztán odalépett a sebesülthöz. A borbély tisztította a sebeket, kötözgette. Magyar tusolta a fejét és miütha saját fia volna, tőle nem várt érzékenységgel szólingatta. — Laczi fiam ! Katona dolog, nem halsz te meg, ugy-e ? Na nézz rám jó katonám. Azért voltál velem annyiszor csatába, hogy most ilyen kirándulás ártson meg? Laczi fiam, édes fiam! Begetey és Trombitás sápadtan nézték ; egyiknek a felesége ott van, a hol a másiké, törököknél talán. Trombitás pedig úgy szerette a parancsnoka feleségét, mintha testvére volt volna. Remegett mind. — Laczi fiam, édes fiam — szólt ismét Magyar — hát még azt sem mondod meg, hol van asszon; od ? a ki anyádat a haláltól mentette meg. A sebesült kinyitotta üvegesedé szemeit, szaggatottan, halkan beszélt, látszott, hogy mily óriási erőt fejt ki, hogy némileg összefüggően beszéljen. — ADdocstól igy jöttem lóháton — vágtatva. A ló is csupa vér. Andocs alatt vettük észre, hogy 40— 50 főnyi török csapat jön velünk szembe Karád felől. Koszrem bin Abdullalitól jöttek Karúdról, fáklyákkal. Megismertem Musztafa bin Mohamedet, nem hegedt még be az arca a vágástól, a mit te adtál neki. Megismertem Dsafar Timurt, a kinek négy év előtt én vágtam — le az egyik fülét. Csupa ulufedzsők (lovasok) voltak. Megtámadtak bennünket, mi közre fogtuk a kocsit, úgy harcoltunk. Mind elesett, csak ón tudtam elvágtatni, hogy hirt adjak, pedig ott szerettem volna meghalni az asszonyom védelmében, de eszembe jutott, hogy akkor nem tuded meg, hol vannak. — Megismerték az asszonyokat ? — Minket ismertek meg, arról az asszonyokat is. Még láttam, hogy Dsafar Timur kivette az összetört kecsiból a mi asszonyunkat s magához emelte a nyeregbe s mondta, hogy jó lesz Ibrahim basának. Magyar és Begetey felhördültek. — Koppányba mentek ? A haldokló elmosolyodott. Diadalmas mosoly jelent meg ajkán. — Nem mentek, Musztafának én adtam egy vágást a másik pofájára, Dsafarnak pedig Bögöly Jóska vágott az állába. Azonkívül még 10 emberük maradt, azok is talán sebesültek, mind levágtuk a többit, de minket is, visszamentek Kúrádra. (Folyt, köv.) Szabó Gusztáv UJ »ék a A UV Raktáron tartok mindennemű zseb-, inga-, fali- és ébresztő órákat uagy választékban 2 évi jótállás mellett. Szatmár, Kaufman Icjnácz (Berecz féle) házában Szemüvegek nagy választékban kaphatók! Valódi China ezüst árukból nagy raktár. rész Elvállalok mindennemű óra, ékszer és szemüveg javításokat jótállás mellett. Szolid ár, gyors és pontos kiszolgálás
