Szatmár, 1906 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1906-04-28 / 18. szám
2 S Z A T M i R április 28. Megfigyeltem a népet s rájöttem, hogy egészen másutt keresendő bűnének forrása. A ki ismeri a falusi élet viszonyait, az j tudni fogja, hogy midőn a szülők fiukat meg- házasitják, az nem válik ki a családból, nem alkot külön tűzhelyet, hanem otthon marad az édesanyjának, a ház asszonyának a munkaköre módosul. Addig, mig fiatal asszony nem jött a házhoz, neki is kijutott a része nem csak a háztartás gondjaiból, hanem a külső munkából is. Fiának megházasitása a külső munka terhe alól fölmenti őt. A fiatal asszony pótolja ott az ő helyét. Ő maga süt, főz, ellátja a házkörüli tennivalókat és — ha vannak — a gyermeke- i két. Hát ez bizony gond, ez bizony dolog, ve- ; sződség annak az asszonynak a vállán, a kit úgyis annyira elfoglal a háztartásnak, a falusi gazdaságnak házkörüli ezer gondja s akit már 40 -45 éves korára a sok nehéz munka úgyis annyira megtört, megerőtlenitett, hogy nem csoda ha szabadulni vágyik gondjaitól s az uj asszonyban segítséget keres, aki őt fölmenti legalább dolgai egy részétől. S mi történik ? A helyet, hogy dolga-gondja fogyatkoznék a fiatal asszony mellett, egyik év is, a másik év is meghozza a maga gyümölcsét s a gyermekek szaporodásával szaporodik a baj, a gond, a dolog is, éppen a ház asszonyának a vállán, aki azt remélte, hogy öregedő napjaira egy és más dologtól megmenti őt a fiatal. Bizony ő ezekben a játékos, gyügyögő, sokbeszédü sokszor csintalan gyermekekben, nem a nagyanyának örömét, szemefényét látja, hanem vesződségct, mint ez a mindég siró, mindig veszekedő, mindig roszra hajló gyermeksereg gondozása okoz. Midőn azért észreveszi a fiatal asszony áldott állapotát: sátáni gondolatok támadnak a lelkében. A paradicsomi kígyó sátán alakjában várja az aikalmat, hogy szólhasson a fiatal asszonynyal. Beszél is vele. Minden szava méz — és mégis méreg ; minden szavából a szeretet gyöngédsége áradoz, de szive mélyén gyilkos gondolatok ülnek. „Édes gyermekem ! — szól — te még fiatal vagy. Korodnál fogva öröm, vidámság, szórakozás illet meg. Nézz csak szét a veled egy korúak között. Mennyi idejük jut azoknak szépségük ápolására, hivalkodásra, tetszelgésre, szép ruháik mutogatására, a mulatságra. Ok igazán élvezik életük tavaszát ifjúságuk napjait. Te pedig mindettől meg vagy fosztva. Téged elrutit ez az állapot. Mig azok ajkán vidám nóta cseng, te egy alkalmatlan, siró kis jószágot ringatsz s kénytelen vagy annak dúdolni bölcsődalokat. Aztán, ha ezek a gyermekek növekednek kenyér is kell nekik. Minél több lesz, annál kevesebb jut neked. Hát nem jobb dolguk van a társaidnak ? Hja! van eszük; tudnak segíteni magukon. Talán segíthetnél te is ?“ . . . És ezt a gyerekasszonyt, a ki 16—17 éves korában ment férjhez, a ki tele van még életkedvvel hiúsággal, tetszeni vágyással, nagyon könnyű elcsábítani, nagyon könnyű rávenni a legrettenetesebb bűnre, A férj a legtöbb esetben nem tud erről semmit — egyelőre. Csak midőn a felesége betegeskedni kezd, akkor vesz tudomást a házban elkövetett bűnről. Meg nem történtté tenni a dolgot most már nem lehet. Mit tegyen ? Bűntársa lesz a feleségének. Titkolja, leplezi ő is a dolgot, nehogy nyilvánosságra kerülve, a büntetőtörvény megérdemelt büntetése sújtsa a feleségét és gyalázat érje a háza tájat. Látható ebből, hogy népünk lelkében az erkölcsialap rendült meg, a minden erkölcsi cselekedetnek forrását tevő mély vallásos érzelem elevensége lazult meg. Vallásos ez a nép — a maga módja szerint. Eljár a templomba él szorgalmasan az úrvacsorájával, meghozza a maga áldozatát minden évben az „Isten dicsőségére“; az ősöktől örökölt buzgósággal és nagy önmegtagadással föntartja az egyházat és iskolát. De. ez csak külsőség, ez csak megszokott- ság, de nem mély vallásosság. Mutatja az a végtelen czinizmus, (rosszakarat melylyel ezt a nemzetirtó bűnt minden lelkiismereti furdalás nélkül elkövetni képes. Helyes tehát, ha épp a papság veszi kezébe a baj gyógyítását, ez iszonyú bűn kiirtását. De a lelkészek erőfeszítése, legnagyobb buzgalma is csekély eredmériynyel fog járni, ha a társadalom többi hivatalos orgánuma segítő kezet nem nyújt e betegség orvoslásához. De az első feladat itt is az állam kormányáé. — Törvényhozásilag kell intézkedni, hogy a büntetőtörvény szigorúbban sújtsa azokat, a kik e bűnt elkövetik és adjon fölhatalmazást a falusi élet rendőrközegeinek : a jegyzőnek, a körorvosnak és a csendőrségnek arra, hogy e bűnt hivatalból üldözhessék, Az a félesztendő a mivel a bíróság eddig büntette a bűn elkövetőit, nem is büntetés. Hisz lopásért is kap a gonosztevő félesztendőt. Legyen csak egyszer valaki e bűn miat pár esztendőre elmarasztalva, majd látni fogja mindenki, hogy több lesz a sirógyermek a' házaknál s kevesebb lesz a gyermekgyilkos-asszony. Most a törvény enyhe büntetéséből azt olvassa ki, hogy hiszen az állam sem törődik sokat e bűnnel. Legfölebb a tiszteletes ur túlbuzgóságból ostorozza őket érte. Könnyen rájöhetnek erre az okoskodásra, midőn látják, hogy sem a jegyző, sem az orvos, sőt magok a csendőrök sem üldözik őket, hacsak valaki rosszakaratból fel nem jelenti. Följelentő pedig nem igen találkozik, mivel mindenkinek lelkét nyomja ugyanannak a bűnnek tudata. így történik aztán, hogy majdnem nyíltan követik el a bűnt. Mindnyájan tudjuk, melyik menyecske, mikor, kinek a segítségével szabadult meg terhétől. De nincs jogunk üldözni. Ezért kell első sorban a törvényhozást sürgetni meg arra, hogy e bűnt hivatalból üldözendő cselekménynek minősítse és az üldözésre már a jegyzőnek, az orvosnak és a csendőrnek jogot adjon. Sőt még többet is lehetne tenni az államnak, ha igazán leiken viselné a magyar faj fönnmaradásának érdekéi vz állami adók kirovásánál más elbánásban részesüljön az a család, mely 4—5 gyermeknek a nevelése által jár ul hozzá a magyar faj főn tartásához, mint az, melynek ezek a nevelési költségek megmaradnak saját egyéni czéljaikra, mivel hogy nem nevelnek gyermeket. így ha egyházi és világi részről kezet-kézbe téve, egész lelkiismeretességgel minden egyes tényező megteszi a maga kötelességét: akkor majd megszűnik e bűn folytatni nemzetirtó rettenetes munkáját; akkor a családi élet igaz boldogsága ismét beül a magyar családok tűzhelye mellé. Lesz talán gyermeksirás, de lesz gyermekkaczagás is; lesz talán gond a gyermekek nevelésével, de lesz öröm is, ha a gyerekek karja szeretettel fonódik az édes anyák nyaka köré és édes csókra nyújtják mosolygó, beszédes ajkaikat, Mert mit ér, ha örökös közjogi harczaink- ban a legfényesebb eredményeket érjük el; mit ér, ha alkotmányunk bástyái bármennyire megerősödnek is : de nem lesz magyar nép, mely hazája alkotmányos szabadságának örülhessen. A fentiekből a ki gondolkodik felette megértheti és nélkülözhetetlennek is tartja ezen bűnnek szigorú törvényáltali kiirtását. yA len trágyázása. A talaj tápanyagtartalma jelentékeny módon befolyásolja a len minőségét, ami megint jövedelmünket növeli, avagy csökkenti. A gazdának tehát első rendű érdeke, hogy a lent olyan talajokon termelje, melyek a lentermelés feltételeinek megfelelnek s olyan trágyázásban r észesítse, mely a len minőségére jó ha tással van. Általában megfelelőbbnek mondhatók a régi jó erőben lévő talajok, s ezért,jha ilyenekkel rendelke- kezünk, ne mulasszak el azokat lentermelésre felhasználni. Az ilyen talajnemeken a tápanyagok a legmegfelelőbb arányban és mennyiségen vannak elosztva, s ezért kitűnő minőségű lent termelnek. Azonban ma már a fentemlitett talajok igen ritkák, a forszírozott gabonatermelés és okszerűtlen gazdálkodás tönkretette azokat. így tehát trágyázással kell gondoskodnunk arról, hogy a talaj megfogyatkozott tápanyag-tartalmát pótoljuk. Az istálótrágya alkalmazása minden körülmények között kerülendő, mivel igy annak alkalmazásával a talajt nagyon elgyomosit- juk. Az istálótrágyában igen sok gyo nmag van; á mi részint a mesterséges takarmányok, részint a későn kaszált réti széna etetésével magyarázható meg. Ezen apró magvakat az állatok meg nem emésztik, s igy azok e tápcsatornát sértetlenül hagyván el, belekerülnek az istállótrágyába. A mondottakból eléggé megérthető az istállótrá- gya gyomositó hatása, a lennek pedig legnagyobb ellensége a gyom. Az istállótrágya alkalmazásának más rósz hatása is van, s ez az, hogy a lent könnyen megdönti s a rost minőségét nagyon rontja, mivel a lent erőteljesebb növekedésre készteti. A vastag, erős fejlő- désü len pedig durva rostot nevel s könnyén érthető, miért kell az istállótrágya alkalmazásától őrizkedni. A len előveteménye alá már adható, különösen ha az valamely gyomirtó növény s igy ki van zárva a talaj elgyomosodása. Teljesen érett szarvasmarhatrágyát alkalmazhatunk len alá is, mivel az már nem idézheti elő a fentmondottakat; teljesen el lévén rothadva. Ezt is azonban óvatosan és még Őszzel alászántva adjuk. A mesterséges trágyaféléknek a lentermelés terén nagy jelentősége van. Ezek közül különösen a szuper foszfát és kálitrágyasók érdemelnek figyelmet. Igen dicsérik a kettőnek együttes használatát. Kitűnő trágyaszernek bizonyult még a kénsavas-káli is. Jó hatása van továbbá a hamunak, csakhogy ebből kevés mennyiséggel rendelkezünk. A legmegfelelőbb tápanyag visszapótlása az lenne, ha vásárolt lenmagpogácsa etetésével, és az egyes visszamaradó lenhuladékok elégetésével, a hamunak kiszórásával igyekeznénk a kivitt növényi tápanyagoknak egy nagy részét talajainknak visszaadni. Hírek. — Tanári vizsga. Berky Lajos a helybeli ev. ref, főgymnasium helyettes tanára f. hó 26-án tette le a tanári vizsgát Budapesten kitűnő eredménynyel. — Áthelyezett ügyész. Az igazságügyiminiszter Dr. Várady Sándor dcbreczeni ügyészt, kit nem régen városunkból helyeztek Debre- czenbe, most Marosvásárhelyre helyezte át. — Kinevezés. A pénzügyminiszter Mát- ray Aladár mátészalkai adóhivatali gyakornokot a nagvszőllősi m. kir. adóhivatalhoz ideiglenes adótisztnek kinevezte. — Kinevezés. A debrcczoni kir. tábla elnöke dr. Szántó Gyula kisvárdai kir. járásbirósági joggyakornokot, a szatmári kir. törvényszékhez díjas joggyakornokká kinevezte. — Esküvő. Schmack István nagykárolyi járási számellcuőr, május hó 5-én esküszik örök hűséget Szat- máry László érkörtvélyesi cv. ref. tanító, kedves és müveit leányának Etelkának. — Eljegyzés Mandel Samu szatmári magán hivatalnok eljegyezte Friedmann Kornéliát Csengerben. — Lorántífy estély. A Szatmármegyei Lorántffy Zsuzsanna egyesület 1. hó 21-én, szombaton este, Hel- meczy Józsefné úrasszony elnöknő s a rendezőség fáradhatatlan tevékenysége mellett, egy minden tekintetben kitünően sikerült hangversenynyel egybekötött tánczmulatságot rendezett. A hangverseny a színházban folyt le szép számú közönség jelenlétében. A műsor első és utolsó számát a helybeli műkedvelői zenekarnak élvezetes játéka, a második számot pedig a dalárda énekszáma töltötte be. Majd Németh Jenöné úrnő művészi zongora-játéka következett, amelyet a közönség tetszésnyilvánítása folytán meg kellett ismételnie. Ezután dr. Pirkler Érnő szavalta el a tőle megszokott praecizitással Rudnyánszky: „Gyáva“ ez. monológját. Majd Naeter Elza urleány gyönyörködtette szép és iskolázott alt hangjával a közönséget, akit Dely Margit urleány kisért feltűnő szép zongora-játékával. Ezután került szinre ügyes műkedvelők előadásában „A miniszterelnök bálja“ cimü egy felvonásos vígjáték. Y. Nagy Ella (táncosnő) otthonossággal, kitünően játszotta meg szerepét. Varjú Ibolyka (szobaleány) szerepében mutatta be tehetséégt, kedves játéE i y a 11 a 1 m i n (1 e n n e m 1CSAPÓ L AJ O pr papi munkák gyors, pontos elkészítését. $ (EMELET.) = ILegfinomabb szövetekből FÉRFI SZABÓ polgári ruhákat S Z A T M ÁR, deak-TBB 7. SZ.|a legjutanyosabb árakban. készít,
