Szatmár, 1906 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1906-03-31 / 14. szám
XXXII. évfolyam. 14-ik sz. Szatmár, 1903. márczius 31. SZ ATM A R. I ?06 & 0/ TA HSAI.)A IMI E8 SZEPIROiJALNII ME l II A I Megjelenik minden szombaton. ELŐFIZETÉSI ÁR : Egész évre 4 korona. Félévre 2 korona. Egyes szám ára 20 filler. (SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL : Deák-tér 3. szám. Miodemipuiu dijuk a KiadnhiTutalDun fizetnndők. Szerkesztőségi telefon 27. szám. HIRDE'TÉSEK: Készpénzfizetés mellett a legjatenyosabt» árban.-<S> Nyilttér sora 16 fillér. <$Az ev. ref. templom renoválása. A szatmári ev. ref. egyház nagy templomának alapkövét száz évvel ezolőtt tették le elődeink. A templom felett száz év repült el, mely megviselte az épület minden részeit. Az óriási imaház, molyben több ezcren dicsérik az istent, kívül belől egyaránt avulásnak indult. Elkorhadtak a vastag gerendák, meghajlott a tető, fakóvá vált színezete, mint egy koros görnyedező ember hirdeti a nagy időt. A legközelebbi egyház tanács ülésének a templom renoválása képezte a legfőbb tárgyát, az egyház tanács szívvel lélekkel karolta föl az elnökség indítványát, hogy templomunk száz éves múltját megünnepeljük, egyszersmint intézkedjünk az iránt, hogy ima házunk külső és belső képét kellő csínnal ellátva, úgy adjuk át a jövő nemzedéknek, hogy ujabbi száz éven át, lehessen ott hirdetni isten igéjét. Ma napság a vallás iránti érzékenység mesz- sze elmarad a világi gondok között Az emberek leikét, a politika az önzés, és a kenyér kereset munkája tölti el, de a hit habár egyesek szivét lelkét rövid időre elhagyja, még is vissza tér. Nincs hatalom a mely a krisztus erkölcsi magaslaton álló tanait, bár kinek szivéből is kitörülni tudná. Az imaház mindnyájunkká a hol bánat és fájdalomtól, mindenki meg könnyebbül, a hol feledi a hivő az élet ezer és ezer fájdalmas keserves perczeit, és biztatást reményt talál a jobb életre, erőt vigaszt a múlandóság törvényei szerint előbb utóbb bekövetkezendő halálra. Ne húzzátok . . . Ne húzzátok, hagyjátok el, Oly lehangolt, még a kebel. Ha a keblet bánat járja : Kevés a kedv a nótára, Egy pár pohár bort mégiszom, Borban és bennetek bizom, Lány, bor, czigány jó barátom : Bennetek kedvem találom I Ne menjetek, maradjatok, Várjátok be mit akarok, Hát ha egy kis kedvem támad S megóhajtom a nótámat! Majd ha szólok — szép csendesen Akkor húzzátok el nekem : „ Felleg borult az erdőre Nem átkozlak, ne félj tőle ! \ (Csenger.) BAKA ELEK. Vitézi Irta: lakodalom. Pékár Gyula. A nagy vita közepette a másik hadnagy, Keserű János is Bárczay mellett fogott állást. De másként érvelt: — E három nap nekünk is hasznunkra válhatik. A vallást nem lehet kiölni a szivekből s elődeink példáját követve, nekünk is azon az utón kell iiaJadtm.uk, hogy áldozatunkkal tanúbizonyságot legyünk vallásosságunkról, egyházunk pártolásáról. Hiszen éppen a mi felekezetűnk az; a melyet soha hatalom nem támogatót a mely mindég önerejéből tartotta fon magát. Egyházunk dicsősége és ékessége a hívőkre sugározza fényét, de elhanyagolása is oda veti árnyékát. A hívők áldozat készségében bízva, mely apáinkról hitünkkel maradt reánk, határozta el az egyház tanács, hogy még a folyó évben a templom építésének századik évében jókarba hozza az öreg imaházat, kivid belül díszessé, csinossá teszi, hogy emberi szemnek, szerény egyszerűséggel tetszetős legyen és bizonyságul szolgáljon utódainknak, hogy az egyházunk iránti kötelességünket nem hanyagoltuk ei. A szüksége^ áldozatnak forrása ezúttal is az ev. ref. vallásu egyház polgárok, a kikhez sikerrel folyamodhatik az egyház tanács. Hisszük és reméljük, hogy azok a kiket Isten tehetősebb móddal áldott meg nem fognak fukarkodni. Ozélunk ezúttal az hogy egymást buzdítsuk az adakozásra, ha majd eljő az idő legyünk készen, addig tegyük félre azt a mivel egyházunk felsegélyezósére fordíthatunk. Dr. Nagy Barna A gyümölcsfák tavaszi ápolása. Minden tavasz kezdetén megkapjuk a rövid utasítást, sőt hatóságaink is a fennálló törvény értelmében megrendelik, hogy ennyi, meg ennyi birság terhe alatt — Igaz ! dörögte Ádám — e három nap alatt ha a pokol fenekéről is, de ágyút szerzünk ! — De honnan — Özvegy leány, kis Szombathely, az a kurucok mátkája, — kapunk tőle ... No atyafi, szaladj fel staféta, mondja, hogy rendben van ! És ime alig hogy felért a legény a várban, puska- lövésnyire máris megjelent az erdő szélén a porfelleg. De a hadi állapot láttára nagy riadalom keletkezett ott az üveges hintó körül. Az a pár lovas ember: ur, csatlós vagy fullajtár, már vissza akart fordulni, mikor bátorításukra úgy a várbeliek, mint a kurucok fehér zászlót kezdtek lengetni feléjük. Nagy végre elértették a békés szándékot és csöndesen újból elindultak. Pántlikás csatlósok közt parádésan közeledett a négyes a várhegyhez. A sziklában vájt kígyózó utón ép ott kellett elhaladniok az előrelépő, kiváncsi kuruc-sor előtt. — Spalérba mindannyian! parancsolta Ádám, — kardot ránts, tisztelegj . . . III. Két hölgy ült a kocsiban csupán, — boldog Isten, majd halára váltak ez utolsó percek izgalmai alatt! Hej, nem hiába sejtették ők, hogy valami baj lehet Tarkő táján, — hiszen Márton ur nem küldötte el értük az Ígért hajdukiséretet. Hja háborús időben nem a leányos háznál, hanem ágyuk közt, erősségben szokott lakodalom esni, — nem a vőlegény, hanem a menyaszony utazik esküvre. kivált, ha az a menyasszony szegény, a vőlegény pedig várkapitány és nem mozdulhat a kommandójából .... No de hát ezt azostromos szorultságot még se gondolták volna; szent atyám, micsoda lakodalom lesz itt! a gyümölcsfákról a hernyó fészkeket szedessük le, de azután nem igen törődik senki azzal, vájjon megtörtént-e mindenütt és hogyan történt. Hát a hernyózás nagyon szükséges védekezés, de ezzel még nem sokat érünk el, mert a gyümölcsfák és gyümölcstermés legveszedelmesebb ^ellenségei nem csak a szemmel látható és ollóval levágható fészkekből támadnak, hanem oly állati és növényi parazitákból, melyek a fa törzsén, ágain, hajtásain, a kéreg alatt, sőt a fa elevenében élnek és pusztítanak. Tehát a hernyózás mindenesetre szükségesjteendő, de tapasztalásból tudjuk, hogy bármily pontosan végeztük a hernyózást tavasszal, minek folytán bizton várjuk a kedvező termést, még is, mint a múlt évben is tapasztaltuk, alig volt számbavehető, jól kifejlett, ép, nem inficiált gyümölcsünk ősszel fáinkon, dacára annak, hogy a hernyózáson kívül a permetezést is alkalmaztuk. Említettem, hogy a hernyószedés korántsem elegendő védekezés a férgek ellen. Ezzel még gyümölcsfáink és gyümölcstermésünk a gyüriihernyó, gyapjas pille hernyói, az araszolok, a kéreg- és púpos szú, a farágó hernyók, a levél, vér- és paizstetvek, az alma eszclény, almamoly, barackmoly, a külömböző gombák, mohosodás stb. ellen biztosítva nem lesznek. Mindezen ellenségek ellen célszerű lesz: a) a fák törzsének, vastagabb ágainak le vakarása, olyanforma eszközzel, mint a minőt kenyérsütéskor a tészta- levakarására szoktak használni, vagy drótkefével. Ez meglehetős fárasztó muuka, mert nem elég ám levakarni a fát, hanem a levakart elálló kéreghulladékot, melyben peték, bábok és kukacok vannak, meg is keli semmisíteni, azaz petroieumos vízbe, vagy tüzbe vetni, s végre szükséges a levakarás előtt a fatörzse körül ponyvát teríteni. b) Nagy haszna van a bemeszelésnekis, csakhogy a lágy vízben oltott meszet tiszta marhatrágyával, "kpvés homokkal és kénmájoldattal kell összekeverni s igy a napon nehány óráig erjedni hagyni. Ilyan keverékkel tavasszal és ősszel hasznos a fák törzsét, vastagabb ágait bemeszelni, mivel az ilyen beAz egyik hölgy, — már mint Kata néni — terjedelmes vénkisaszony volt. Alig fért rókamálprémes korco- ványába és kopott tarcolán szoknyájába — igen melege volt, olyannyira, hogy még bent a csukott batárba is negédesen felhúzva tartotta napernyőjét. Egész utón, annak a mellette ülő ostoba fruskának kellett eszet adnia, azt kellett szidni! Hogy ezek a leányok sose tudnak okosak lenni!... — C mis tota mater! Egy szegénysorsu árvalány örüljön, hogy ilyen gyönyörű szerencséje akad ! Tudod jói, hogy a jó rokonok már kinéztek a háztól, igaz-e ? — bizony Pölöskey uram nélkül ugyan fölkopna az állunk! Hej, hej szegény boldogult apád a hibás préda volt az isten adta, eláldomásozta volno még a Krisztus palástját is! Mindig mondtam neki : vigyázz sógor — az urak akkor szoktak koldussá lenni, mikor a jobbágyok tököt olvasnak... de hát sose nézet ő utána séminek! Te leány, azt mondom, ilyen szontyolodutt ábrázattal be ne állíts Tarkőre ! — Majd igyekezni fogok nénikém . .. — No nézze meg az ember, úgy ül itt, mint Mártír Szent Leokádia az olajba főzetés előtt ! Hát mit akarsz ? Vén leány akarsz maradni, mint Kata nénéd ? Hej én mondom : bizony bizony csak annak nincs bánatja, aki nevét tudja az ő férjének ! Ha pártában maradsz, lehetsz cseléd a jó rokonoknál, — a tü majd megsüti az oldalad, az orsó az ujjadat föltöri, a dagasztás a könyököd kieszi . . . úgy bizony! Mi kifogásod lehet neked Pölöskey uram ellenében ? — De mikor olyan öreg ! — tört ki Ágnes Sirolin Emeli n «vigyél (■ ft testsúlyt, mcgszOn- tett a MM*«**, vfflatlíVot. újjeti IncditM. Tüdőbetegségek, hurutok, szamár köhögés, skrofülozfs, Influenza ellen számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva. Minthogy értéktelen utánzatokat is kínálnak, kérjen mindenkor ttüoehe^ eredeti csomagolást* F. SSoflfmr.nM-f.a St Co, SSaso! Kapható orvosi rendeletre a gyógyszertárak- b4U. — Ál2 ÜvűgCbkiUt 4.« (Srifjc). jnv'viwi.aia ..uWMHNNMrMflKfc' ! * • ''.;t>r5AA $