Szatmár, 1906 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1906-03-10 / 11. szám
XXXII. ívfolyam. Il-ik sz Szatmár, 1906. márczius 10 Kairfntó orvosi renddel» * gy.'rysr.rrtára*ftar.. — Ár* ti récénk'r.t 4.— k ino* ELŐFIZETÉSI AR : Egész évre 4 korona. Félévre 2 korona. Egyes szám ára 20 fillér. jzerkesztoseg es kiadóhivatal : Deák-tér 3. szám. Miudsnm-inű dijak a kiadóhivatalban firetendók. Szerkesztőségi telefon 27. szám. HIRDETÉSEK: Késípénzfizetós mellett a Ingj Hiányosabb árban. —e> Nyiltter sora 16 fillér. <$SZEFfIRODAI jMI Megjelenik minden szombaton. m Emeli zz étvágyat é» a testsúlyt, megszü«- tetl a köhögést, váladékot, éjjeli izzadást. TOdúb.etogsóQsk, tmm$$i, szamár- tójhögós, skrofülozis, influenza ellen számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva. Minthogy értéktelen utánzatokat is kínálnak, kérjen mindenkor „Rodie“ eredeti csomagolást. F. ÜSoSTíHíasan-I^a lR®eí*<>> &■ Co. JSÍas«l (Sríjc), A szatmármegyei gazdák fogyasztási és értékesítő szövetkezete. (P.) Hat évvel ezelőtt indítottunk meg vármegyénkben mozgalmat egy a vármegyére kiterjedő keretű íogyasztási s értékesítő szövetkezet alakítása érdekében, mely — habár e terv hord- erejét gazdatársadalmunk teljes mértékben belátta és osztotta, — a tervezet széles keretei által feltételezett magas összegű tőkéhez kötött megvalósulás elmaradt, s habár e terv napirendről azóta sem lett levéve, mégis mindeddig késett a megalapítása. E késés azonban részben tervszerű volt, mert a körülményeket kellett elébb oda alakítani, hogy a szövetkezet megindítása mentül kevesebb nehézségbe ütközzék. E helyzet változását elő idézte azóta megalakított nehány vidéki fogyasztási szövetkezet, mely ma is Szatmáron szerezvén be szükségletét, jelentékeny forgalmával természetszerűen csatlakozik s igy egy központi szövetkezet megindulásának mindjárt első idejében biztosítja már annak forgalmát s igy nem kell kockáztatni azt, hogy a szerény kezelési-költségek se találnak mindjárt első időben fedezetet nyerni az első kis forgalom által biztosított mérsékelt haszonban. Ma már tényleg több ily szövetkezetünk van, melyekre számítani lehet; A Szatmáfhegyi fogyasztási szövetkezet évi 25000 korona forgalmát eddig is Szatmárról fedezte, úgy szintén a Turterebesi szövetkezet mintegy 40—45 ezer kor. forgalmát, a helyzet tehát az, hogy e két szövetkezet ellátása ma már magában véve lehetővé teszi a szerény üzleti költségekkel leendő megindítást, főként ha a tervezetek szerint ehhez az Ombod községben alakuló legkevesebb 25—30 ezer korona fogyasztásra becsülhető uj szövetkezet is hozzá járul e forgalomhoz, mely igy már a 100 ezer koronát körülbelül eléri, s átlag 2°/0 üzleti haszon mellett már 2000 koronával fedezi a költségeket. Már pedig, amint e szövetkezet megindul, a legrövidebb idő alatt meg lehet a vidéken még néhány hókot alakítani, s azonkívül hozzá számíthatók az egyes gazdák és uradalmak beszerzései, melyek már nemcsak a szövetkezet kiterjesztését teszik majd lehetővé, de a vidéki fiókok ellenőrzésére, vezetésére is fedezetet biztosítanak. A szövetkezet jelentőségét a jelen tervezetben emeli még az a körülmény is, hogy a vidéki legkülönfélébb szövetkezetek mint fiókok illeszkedhetnek bele, tehát nem válik azok külön bejegyzése szükségessé, az mind mint e vármegyei szövetkezet egy-egy helyi üzletköre szerepelhet. így aztán, amely községben a szövetkezetnek megfelelő számú részvényese van, kaphat pl. egy fogyasztási boltot, az avasban tervezett tejszözetkezetek tagjai tulajdonképen a vármegyei szövetkezet tagjai közül kialakuló csoportként működhetnek, a lázáriban tervezett vessző-fonó telep a szövetkezet vezetése alatt állhat stb. stb. E sok irányú terjeszkedés pedig mind a forgalom emelésére hat, tehát egy-egy üzlet„rajta“-riadallal, sok derék diadallal várad a Fejedelem uj hadi esztendeje, írnak ezerhétszázat, meg még felette hatott; nosza ellenségre buzdul a Rákóczi népe, nagy próbákon forog s a szerencse mostan nem vet néki vakot! A Dunának két partja vérrel boronáivá, benne a folyóban vértől híznak a halak, rajta visszafelé folyik, Becsig feltorlódik labancok szégyene. E'ut a tokos német, hullatja gombakalapját ebre hagyja muskatérját; harcot se áll, mégis poklul jár, — üz- tön-iizi trombitaszó, vékonyában a pántos kuruckard. De szalad véle a többi is: mordályégető rác, horvát, permi kajder, aki csak van huzó-vonó haramia ördögfia. Sok gyiilovész népség megannyi kolduskutya, kp magyar korpán tanult meg ugatni s most vicsorítja a fogát, feni azt a kicsirázott eb agyarát ... De eljött a végvasárnapjuk ! Vágja őket sereghajtó főgenerál Vak Bottyán, meg a kapitányai: Ebeczky, Bezerédy, serény Balogh Ádám. Eljáratják ők vén Heisterrel a láncát, de tudnak a nyelvén Starhembergnek is, szántanak a bőrin! Nyomják a dandárit, — mint seben a vadhús, rajta a labancon a kuruc . . . I. Szabad liát a labanc s mint karvaly a fürjjel, játszik a kuruc a menekülőkkel. Portyázó csapatok szanaszét száguldnak, körösként megejtik a németet s a császári várakból egymásután füstölik ki az őrségeket . . . Dacos Tarkő se kerülheti el a sorsát, — két nap óta immár fegyveres vendég ostroma állja körül. Furcsa kis vár, a hegyek alatt a sik közepén magányos sziklakup, aféle hirtelen duborodó szirto- rom, mely haragos meredeken ágaskodik ki az erdő M ............hoz. Mi hez hasonlítsam üdvöm boldogságom, Remegő harmathoz, nyitó rózsaszálhoz? Tündér mesebeli ragyogó kék szemű Rózsakehelyből nyílt szőke királylányhoz ? Szebb vagy ennél is Te, százszorta szebb nékem, Üdvöm, boldogságom, szép mennyei kincsem 1 Azur kék egekről ragyogó két szemed Talán bűvölni jött a földre le alá, Hogy egy tekintete, egyetlen mosolya, Szivemet, telkemet magához lánczolá; Oh! könnyű ez a láncz, gyönyörű e rabság, Bú és köny temető, örökös boldogság. Reményem, mely kezdett, mint a rózsa szirma, Elröppenni, szállni tova messzeségbe, lm visszatért újra, mint a vándor madár, Tavasz ébredéskor, elhagyott fészkére. Nem is hágy el többé, itt marad; és most már Üdvre, boldogságra, szerelemre talál. G érhet búgása, lombok zizegése, Hullámzó búza közt a pitypalaty szava, Az is szóljon róla, beszéljen felőle, Mert o a kék égnek lelopott angyala! Csak föl ne szállj, maradj, maradj itt énnekem, Almom, boldogságom, én édes mindenem. hnámba foglalom mindennap nevedet, Ha tudnád, érezned, hogy mily szívből fakad Remegő fohászom, amit ajkaimra Soha meg nem szűnő örök szerelmem ad. Soha meg nem szűnő, örök, véghetetlen, Ha tudnád, ereznéd éu édes mindenem! Te! csak te légy euyém, csak te maradj vélem. Mert nincs a világnak annyi gyöngye, kincse, Nincsen oly csillagja a ragyagó égnek Amiért a lelkem téged felcserélne. Szeretlek! éltemnek zengő csalogánya, Szeretlek, mert érted meghalni sem drága. Kiskolcs. Hajdú Árpád Vitézi lakodalom*. Irta : Pékár Gyula. „Patyolat az kuruc, „Gyöngy az felesége . , . „Hetes vászon az labanezság, „Köd az felesége . . . Zölditi úristen immár az erdőket, virággal vidá- mulnak a mezők, szépen tavaszodik, — hej nagy * Mutatvány az Almanach 1906. évi köteteiből. ugra ni.ma^^ésbbedik az üzleti költség, így ezek n4gy«bb nyereség kilátásában is könnyebben beállíthatók. E szövetkezet megindításánál is természetesen főszerepet játszik az, hogy eleinte lehető egyszerű keretekben, kevés költséggel induljon meg, s igy a szövetkezet vezetőségére is épp abban az időben, midőn még a kezdet nehézségeivel kell küzdeniük, mentül kevesebb teher nehezedjék. Erre nézve tervezetünk a közetkező. Minthogy a vármegyei szövetkezet első megindulása tulajdonképpen nehány vidéki szövetkezet forgalmára van alapitva, ami pedig leginkább az élelmi cikkek köréből kerül- ki, azért az első lépés minden esetre a csatlakozott s első időben csoportosuló szövetkezetek nagyrészt élelmi cikk szükségletük közvetítésére irányuljon. E cikkeket a szövetkezetek csatlakozni szándékozó része ma is Szatmáron vásárolja nagykereskedőktől úgynevezett nettó áron, tehát oly áron, amint azt általában a kis kereskedő a nagy kereskedőtől kapja; a meddig tehát egyes cikkekre nézve kedvezőbb beszerzési források nem nyílnak, ez az eljárás fent- tartható. Ez az eljárás nem csak rendkívül egyszerűsíti első időben a kezelést, de egyúttal Szatmár város iránti tekintetből méltányos is, mert igy ezzel Szatmár város kereskedelmi forgalmát nem, hogy rontanánk, de sőt emeljük. Ily eljárás az árak tekintetében nem hagy fenn aggodalmat, mert Szatmárnak vannak olyan nagy kereskedői, kik ma is oly tömegeket tor-
