Szatmár, 1906 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1906-02-17 / 8. szám

XXXII. évfolyam. 8-ik sz. Szatmár, 1906. február 17. Megjelenik minden szombaton. ELŐFIZETÉSI ÁR : Egész évre 4 korona. Félévre 2 korona. Egyes szám ára 20 fillér. A köz legeltetés czélszerüsége A folyó hó 12-ikén tartott városi közgyű­lésben, simán folyt le a tárgysorozat, egy kis vitát a legeltetési társulatnak megszüntetése okozott. A városi tanács, szemben a gazdasági szakosztály véleményével, azt javasolta, hogy várjunk még egy évet a házi kezeléssel, mert előkészületek, számítások, szükségesek, mig a gazdasági tanácsos, a szakosztály javaslatát védte, és vállalkozott hogy 8 nap alatt az egész munkálatot nyélbe üti. A közgyűlés a városi tanács javaslatát fo­gadván el egy évre tehát a legeltetési társaság fenn fog maradni. A kérdés azért fontos, mert közvetve a ! vám fogyasztó közönség érdekét is érinti más ! oldalról pedig a város egy nagy föld területét olyan minimális bér összeggel értékesíti, hogy első pilanatra a város vesztesége szembe ötiik. A vita csakis idő kérdés körül forogván lényegileg nem sok külömbség van az egy évi idő tartam alatt, sem a vám bevétel, sem a fo­gyasztó közönség érdekeire. A mi pedig e kér­dés tárgyalását illeti inkább azért kívánunk szót emelni, mert egy felette fontos, csak is a vám házi kezelésével megvalósítható ténykörül­ményt kívánunk a város hatóságának kimutatni. Az ügy minden felszólallóját a kétszer kettő vezette. Több bevételt biztosítani a városi közpénztárnak és ezzel lehetőleg össze egyez­tetni a gazdák privát érdekét is. Pedig ennél magassabb szempontok is vannak melyek fi­gyelmen kívül hagyattak. ^Szerkesztőség és kiadóhivatal: Deák-tér 3. szám. Miíidpnn.-inn a kiadóhivatalban fizetendők Szerkesztőségi telefon 27. szám. Ma már az úgy nevezett fehér magyar marha nevelés teljesén czélszerütlennek bizo­nyult, a tarka marhával szemben általában a földművelésnél mindenki arra törekszik, hogy jobb hustartó és jobban tejelő szimentáli vagy borzderes fajú szarvas marha állományt honosítsa meg, A szatmári vásáron évek óta keresik a faj marhákat és nem tudnak annyit felhajtani, hogy el ne keljen, Mig egy szép ökörnek való négy éves szőke tinóért már 200 korona ma is szép ár, ugyan annyit egy két éves piros fehér tarka tintáért, zsebre vághat az eladó. Ha egy vásárunkon végig nézünk, a faj marháknak állandó keresete van, mig a régi magyar fehér jószág Iáiig eladható. A tej haszonra jis sokkal rátermettebb a j tarka marha faj. A kbrmány évek óta milliókat i beruház, hogy mailünk is ezen faj tenyésztését j meg honosítsa, Egy év tizedes működése való­ban szép sikert tud felmutatni, de bármenyire | jó akarattal van állandóan kell a községek j csökönyösségeivel küzdeni a melyek a kedvez­ményeket vissza utasítják. Ha nálunk a város házilag kezelteti a le­geltetést, úgy elsősorban az képezi feladatát, hogy ezen inkább földművelő, mint ipari város­ban, a faj marha tenyésztésre fordítson gondot, ez által a marha állományt mintegy átalakítva ; a követelményeknek feleljenek meg. Nemzet gazdasági és szorossabban vett közérdek mint a kétszer kettő vezesse hát, az illető városi tisztviselőt, és hatáskörében igyekezzék oda hat­ni, hogy a földművelő osztály érdeke is ápol­H IRDE T ESEK: Késspéirzfizőtéa mel’ett a logjutányosabt) árban.-$< Nyilttér sósa 16 fillér. <g— tassék és lehetővé tétessék miszerint, a gazda­sági haladással faj marhára tehessenek szert egyesek, e czélból nemes apa állatokat szerez­vén be, és ne fukarkodjék. Egy nehány év alatt a város szarvas mar­ha állománya átalakítható, és ha e tekintetben a gazdasági tanácsos érdemeket fog tudni fel­mutatni, több és nagyobb szolgálatot tevén a városnak mintha, a legeltetési társaság meg szüntetésével nehány ezer koronát a városi pénz­tárnak évenként meg szerez, Egy évet, bár e tekintetben ennyi idő is' fontos ha veszítünk mind az által módjában fog állani, hogy jövőre azokat is pótolhassa és a házilag kezelendő legeltetésnek, ez lehet a legszebb haszna, amelyet a gazda közönség érdekében, tehát városi közérdekből is elképzel­ni lehet. » Bikavásár. Szatmáron. A Szatinármegyei Gazdasági Egyesület Szatmá­riéi, a városmajorban f. évi március hó 7-én délelőtt rendezi állaiuteuyészdijazással egybekötött IV-ik bi­kavásárát. Jelen lesz a m. kir. állattenyésztési felügyelő, vala­mint az apaállat vizsgáló bizottság, ennélfogva eladá­soknál az állami kedvezmények, valamint a tenyésZ- igazolványok, vagy esetleg szállítási igazolványok rövid utón kieszközölhetők lesznek. — A vásárolni szán­dékozó községeket épp ezért felhívjuk, hogy a községi pecsétet magukkal hozni ne mulasszák el. Felhajthatok magyar és pirostarka bikák. Ezek március 4-éig a várm. gazd. egyl. titkári hivatalában a tulajdonos, bika neve, faja, leszármazása, kora, szine, eladási ára, a behajtás idejének megjelölése és a térdij lefizetése mellett bcjelentendők. Olyan volt a lelkem . . Olyan volt a lelkem, milyen a természet Lombok hullásakor, szomorú őszi nap, A mely a virágból, verőfénybői, napból, Csalogány dalától legkevesebbet kap. Rideg és kietlen, mint milyen a puszta Melyen nincsen virág, nincsen lombfakadás, Nem volt benne élet, nem volt benne remény Csak fájdalom, sóhaj, bánat és . . . semmi más. S egy idő óta most, tudj’ Isten mit érzek — Nem tudom, hogy miért, mintha máskép lenne, Mint hogyha nem volna oly sok a bánatom, Lelkemben az élet, mint hogyha éledne. Tova szállnak tőlem mi’k eddig bántottak, Gond, bánat, fájdalom, mintha kerülnének, Érzem, hogy újonnan születik a lelkem, Kezdek hinni, bízni, örülök, remélek. Ne.m tudom, hogy miért, ? Talán a természet Megelégelte már néma szenvedésem, Vagy talán . . . úgy hiszem, hogy rokon lélekre Bánatosra, busra, talált rá a lelkem ; A mely mint az enyém zokogott, szenvedett A sors játszódásit némán szótlan tűrte, S fájdalmát, keservét, bánatát sóhaját, Fásult keblek előtt magába temette. ügy van arra lelkem, bánatos lélekre, A mely olyan mint a szomorú őszi nap, A mely a virágból veröfényből, napból, Csalogány dalából legkevesebbet kap. Elmondjuk egymásnak fájdalmunk, keservünk, Mikor ketten vagyunk s tudj’ Isten mit érzünk, Összetett fájdalom fél fájdalommá lesz, Feledjük a múltat . . . örülünk . . . remélünk. Kis-Kolcs. ^ H . . . . Á . . , . Haza jött Irta: G. Diószaghy Mór. Erős Ádám vagyonos gazda ember volt. Maga szerezte a vagyonát vasszorgalommal, hulló verejték­kel. Vele volt az Isten, megáldottá szorgalmát, meg­számlálta hulló verejtékét, megsegítette, ha lankado- zott, szóval vele volt mig idáig érkezett. De Erős Ádám, mikor idáig érkezett, mikor már ő maga is úgy gondolta, hogy elég van a földi jóból, hát ő maga kezdte elhagyni az Istent, úgy gondolta talán, hogy most már csak elboldogul magára is Gőgös és felfu- valkodott lett. Csqfk azokat nézte embernek, a kiknek egyformán volt ő vele. Ahonnan ő idáig jutott, vele csak kevélységgel tudott lenézni, felfelé szeretett volna nyújtózni, előtte ismeretlen világba. Ekkor mérte rá az Isten — akit ö kezdett el- hagyogatni — az első csapást. Elvette hűséges élet­társát, aki jobb keze volt neki, aki olyan szépen, hü­ségesen, gondosan takaritgatta meg azt, amit ő mun­kájával összeszerezgetett. Erős Ádám eltemette az ő hűséges társát a te­metőbe, csinált neki szép fejfát, a sirt is bekerittette, aztán nyugodott és aztán azt mondta . Jól van igy ! Jól. A Mózes fiú már házasulandó ember, egye­düli gyermek, szép legény, értelmes is, kap leányt, amilyet akar. A nótáriusnak is van egy, szép kisasszony, városon nevelődött. Megkapjuk. Erős Mózesre nagy vagyon néz. Ötven köblös föld, nagy porta, tenger lábas jószág. így van. Megházasitom a Mózest. Vasárnapi templom után hazajött Erős Mózes. Ádám, az apja, nem járt már oda régen, leültek mind­ketten az asztal mellé, és Erős Ádám hamarosan szóba kezdett: — Árván maradtunk fiam! — Úgy maradtűnk, édes apám. — így nem élhetünk. Asszony kell ide, a ki gondunkat viselje, Meg kell házasodnod, fiam. — Igen, édes apám megházasodom. — Magadhoz való asszonyt keresel. — Magamhoz valót, édes apám. — Én kinéztem már a nótárius leányát, inom kisasszonv. Ez való ilyen vagyonba. — En meg édes apám, kinéztem a Botár Julist, itt lakik a szomszédunkban, becsületes gazda ember az apja, tisztességes, jó erkölcsű a leány, ez való én hozzám. — Az a paraszt, az a koldus, az nem jön az Erős Ádám portájára még holtom után sem. Érted. ~ Akkor más sem, édes apám. emeli <z étvá»y«t t* a teítwllyt, mej'sefla- tefl a k6h#e<*t, vMeiiíkot. íjjell telist. iutiööötegsögek, cm agh:, szam&r- köhügás, skrofislozis, influenza ellen számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva. Minthogy értéktelen utánzatokat is kínálnak, kérjen mindenkof „Roche“ eredeti C’omogolást, “A fiBofísísmaa-iLa S5«ch« & Co. ÍSasei Cvíjc), jjP jHi TÁ HSA DA I Ml ES SZEPIRODA 1 ,M I HETI DA P. :

Next

/
Thumbnails
Contents