Szatmár, 1906 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1906-01-03 / 6. szám
2 S Z A T M Á R február 3. dominálnak, s hatalmuk erejét a legutóbbi kereskedelmi szerződéseknél már nemcsak nekünk, de egész Európának is érezni kellett! Semmi más, mint a nemzeti együttérzés, a nemzeti erő felébredése s öntudata annak, hogy valamely nép nagyságának és hatalmának fokmérője mindig a gazdasági gyarapodás ! Németország az utóbbi évtizedek alatt óriási összegeket fordított a közgazdaság gyarapítására s szövetkezeteivel megakadályozta, hogy terményei a spekuláció tárgyát képezzék, fokozta földjének termőképességét, s első sorban oda működött, hogy gazdasági terményei fedezzék a közfogyasztás szükségleteit, és különös gondja volt arra, hogy terményei a belföldi fogyasztók közt találjanak elhelyezést; s miután maga az államhatalom is átlátta e célnak helyességét: természetes, hogy az állami tényezők is e mellett segédkeztek, ami aztán lehetővé tette, hogy a külföldi bevitel agyon terhelt vámjaival a belföldi versenyt többé ki nem bírhatja! Németországnak tehát legfőbb törekvése az, hogy gazdasági terményeit első sorban saját piacán helyezze el, s csak aztán gondoljon kivitelre. Tudta ő nagyon jól, hogy e célt csakis akkor érheti el, ha gyáriparát megteremti és hatalmassá teszi, mert fogyasztás gyáripar nélkül el sem képzelhető ! ha pedig ez is megvan : úgy a tőkének, a pénznek kivándorlása is megakadályozva van, s miután az az országban bent marad : természetes, hogy az uj és uj alakban, de folyton nemzeti gyarapodást idéz elő. Mily siralmas Magyarország képe e tekintetben is ! pedig hát itt is meg vannak a gazdasági érdekeket támogatni hivatott tényezők. S mit érünk mind ezzel? azt, hogy a gazdaközönség megtanul a gyűléseken pompásan szónokolni, egyik másik reá mutat az orvoslandó sebekre, — ezt j elismerjük s meg is dicsérjük —de eredményt, tényeket, — olyanokat, melyek a közbajt gyakorlatilag megváltoztassák: olyat felmutatni nem tudunk ! Lehet, hogy e szomorú ténynek egyik oka abban rejlik, hogy az államszervek a gazdaközönség létérdekeivel ellentétes politikát folytatnak s a gazda közönséget az üzérkedésnek átengedik, azonban a legfőbb ok itt is az marad, hogy a gazdaközönség mindezt tétlenül tűri, s nem emeli fel tiltó szavát, nem érvényesíti erejét ennek meggátlására, megvál- tozhatlannak tekinti s bizonyos keleti apathiával sorsába belenyugszik ! A mi kedvünkért pedig ma már csodák nem történnek ! Ha nem igyekszünk helyzetünket megváltoztatni, menthetetlenül el kell vesznünk a nemzetek gazdasági versenyében ! Gyarapodásra, jó módra kell szert tennünk, meg keli az önálló magyar ipart teremtenünk, hogy ez által ne csak a fogyasztást emeljük, hanem egyúttal a vagyonosodás alapját is megteremtsük: E kérdést többé a napirendről levennünk nem szabad ! Minden igyekezetünket a magyar gyáripar megteremtésére kell fordítanunk! A magyar gazdasági egyleteknek e téren kell most már mozogniok. Első sorban figyelmünket fordítsuk a gazdasági szeszgyárakra, melyeknek terméke az egész világ piacán értékesíthető! ki kell venni e termelési ágat a finánc spekuláció kezéből és szabaddá tenni a gazdaközönség részére, hogy fölös terményeit ily módon feldolgozva kellőleg értékesíthesse ! fejlesztenünk kell a malom ipart, hogy a kiváltságos nagy malmok üzérkedése megszüntettessék! Minden gazdasági termék gyári feldolgozására egyesek, vagy kisebb gazdaszövetkezetek utján kell törekednünk ! fel kell ráznunk a nagybirtokost, a papi uradalmakat lethargikus nyugalmukból, hogy megértsék, hogy első sorban a vezérszerep itt is őket illeti! Lássák ezek be és értsék meg, hogy ma már a gyárak felállítása és a gyári ipar megteremtése nem szégyen, s hogy a külföldi uralkodó családok közül igen sokan maguk is gyárosok, s ez éppen nem von le semmit elfoglalt pozíciójukból ! A magyargazda közönségnek tömörülni, együttérezni kell az ily nemes célok elérésére, mert csakis ez utón teremthetjük meg gyarapodásunkat, gyarapodásunk pedig megterem- tendi előbb gazdasági s utóbb nemzeti önállóságunkat is! E felett nincs időnk sokáig gondolkozni, s e fontos kérdésről már a képviselőválasztáskor nem lesz szabad megfeledkeznünk. Rusticus. Színház, Érdeklődéssel tekintettünk a szombati és vasárnap esti előadások elé, mikorra ugyanis Tesztori Júliának a Kiralyszinház tagjának vendégfellépte volt jelezve. Szombaton „Vörös talár“-ban Janette szerepében, vasárnap pedig a „Kaméliás hölgy“-benfGauthier Margit szerepében mutatkozott be. A közönség, mely mindkét este megtöltötte a színházat, nem csalódott várakozásában, mert a művésznő mindkét este kitűnő alakítást nyújtott. Nem akarunk a vendég művésznőnek — aki különben szerződés céljából lépett fel — üres szavakban dicshimnuszt zengeni, csak annyit jegyzünk meg, hogy örömünkre szolgálna, ha az igazgató egy ilyen kiváló taggal egészítené ki — az amúgy is hiányos társulatot. Elismeréssel kell megemlékeznünk Kiss Miklósról, aki vasárnap este páratlan alakítást nyújtott és valóban meglepett bennünket helyes és művészi játékával. Igyekezzék ezentúl is. Rajz is dicséretet érdemel szombat esti alakításáért. Hétfőn este „Huszárvért“ adták zsúfolt ház előtt, jó előadásban. Kedden Dumas Sándor világhírű vigjátéka ,Don Caesar De Basan“ került színre szépszámú közönség előtt jó előadásban. A szereplők közül Jászai Olgát és Rajz Ödönt (Don Caesar) emelhetjük ki, akik sikerült alakításokat mutattak be. Szerdán „János vitéz“ szép zenéjében gyönyörködött a közönség. Jók voltak Harkányi (Kitkoricza János) és Váradi [Bagó). Csütörtökön, Tihanyi Vilmos jutalomjátékául „A kis szökevény“ cimü operettet adták elő zsúfolt előtt. Tihanyi a tehetségének megfelelő szerepét teljes odaadással és sikerültén játszotta, s a közönség meg- megujuló tapssal honorálta az ügyes szereplőt. Természetesen a babér sem hiányzott. Tisztelői babérkoszorúval és pecsétes levéllel lepték meg. Jól játszották szerepüket: Harkányi, Radnay, Tisztái (Famarind), ki ügyes alakításával derültségben tartotta a közönséget. Hírek. Áthelyezések a honvédségnél. Őfelsége a király Fodor Pál alezredest a szatmári U-ik honvéd gyalogezredtől a munkácsi 11 -ik gyalogezredhez, továbbá Foglár József őrnagyot a kolozsvári 21 gyalogezredtől és Faragó Lajos őrnagyot a munkácsi 11 honvéd gyalogezredtől a szatmári 12-ik honvéd gyalogezredhez áthelyezte. — Szerződtetés. Krémer Sándor színigazgató, Tesztori Júliát, a Király színház tagját, társulata számára szerződtette. Tesztori e hó 15-én jön Szatmárra és a drámai hősnői szerepkört fogja betölteni. Uj színigazgató. A szatmári szinkerü- letből kivált Eperjes város a napokban megtartott szinügyi választmányi ülésén Micsey F. György székesfehérvári színigazgatónak adta ki színházát egy évi próba időre. Uj ügyvéd. Dr. Schik Elemér á legközelebbi napokban Budapesten az ügyvédi vizsgát letette, ügyvédi irodáját városunkban nyitja meg. Hymen. Ócsvár Rezső, a helybeli leír. kath. főgymnazium tanára a napokban jegyezte el Nyulászy Ilonka urleányt Kassán Gyászhir. Özvegy Szerdahelyi Lászlóné szül. Saska Blanka úrnő 53 éves korában január hó 28-án hosszas betegeskedés után elhunyt. Temetése múlt hó 30-án ment végbe nagy részvét mellett. ~ Egy főorvos tragédiája. Dr. Sárváry Gyula dedreceni városi főorvos, akinek felesége pár héttel ezelőtt meghalt, múlt hó 28-án bánatában szublimáttal megmérgezte magát. Csak az orvosok hosszas rábeszélésére vett be ellenszert, de már nem lehetett megmenteni. A népszerű orvos iránt általános a részvét. — Jutalomjáték. Csütörtökön lesz Radnai Zsuzs- kának színtársulatunk naivájának jutalomjátéka, mely alkalomból „A két tacskó“ című vígjáték kerül színre. Reméljük, hogy közönségünk minél nagyobb számmal való megjelenésével fog tüntetni e kedves színésznő jutalóm estélyén. Tanítónői kinevezés. A vallás és köz- oktatásügyi miniszter Nagy Margitot a kapnik- bányai áll. elemi iskola h. tanítónőjévé nevezte ki. — Protestáns-bá!. Szatmár város, Szat- mármegye és a szomszéd vármegyék előkelő fiatalsága, a szatmári ev. ref. egyház orgonaalapja javára február hó 17-én, a Pannónia szálló termében protestáns bált rendez. A bálrendező bizottság buzgón fáradozik azon, hogy az idei protestáns bál a farsang legelőkelőbb s leglátogatottabb mulatsága legyen s méltóan sorakozzék az előző évek protestáns báljaihoz. A meghívók már nyomás alatt vannak s a jövő hét elején szétküldetnek. — Meghívó. Az erdődi ipartostulet 1906. évi február hó 10-én övz. Norm Jézsefnó vendéglője nagytermében az egyesületi pénztár javára zártkörű nagy állarczos bált rendez.-— Az „Iparos Ifjak“ fényesnek mutatkozó ko- tilion bálja holnap este lesz megtartva, a Pannóniában. — Az iparos ifjak köre évi rendes közgyűlését holnap d. u. 4 órakor tartja, saját helyiségében. A szövetkezeti Baípárt arckép "csarnoka. Ez a könyv, mely a magyar typografiának minden tekintetben becsületére valló külső dísszel jelent meg s magában foglalja a mostani szövetkezett ellenzék összes tagjainak ponpásan sikerült arcképét. Bár röviden, de gondosan megirt életrajza érdekes most, de bizonyára még érdekesebb lesz a jövőben. Mert nevezetes adalékul fog szolgálni mindenkor a magyar nemzet politikai életének egy csodálatosan érdekes és a nemzet fejlődési történetében fordulat jelentő korszakához. A magyar parlament ellenzéki pártjainak szövetkezését nagy események előzték meg, nagy események teremtették s ez a szövetkezés nagy eseményeket teremt. A nemzeties gondolatok és törekvések megvalósítására irányzott fenséges küzdelemnek, a nemzeti jogokért lángoló hazafiaság vórnélküíi alkotmányos harcainak sorompói közt egyesítette, ez a szövetkezés úgyszólván az egész magyar nemzeti társadalmat. Mikor jött létre ez a szövetkezés ? mi ^teremtette meg ? Létrejött 1904 novenber 18-án este ott a képviselő házban, mikor a politikai elvakultság forma sértésnek deklarált alakban elkövette a magyar alkotmány ellen azt az, ismeretes rettenetességet. És létrehozta a retenetesség hatása alatt a lelkekben rögtönösen feltámad azaz erős hazafias elhatározás, hogy a magyar alkotmányt meg kell védelmezni. Ott és nyomban jött létre a parlament összes ellenzéki pártjainak szövetkezése. Létrejött mert létre kellet jönnie. Otl és nyomban leoinlotak az ellenzéki pártokat cikülönitő válaszfalak. Egy érzés izzott, lobogott a lelkekben; egy gondolat tüzelte fel az elméket, a nemzet alkotmány közvetlenül fenyegető veszedelem kétségbeejtő érzése és a nemzeti alkotmány megvédel- mezésének lelkesítő, szentséges gondolata. A mi azután történt csak szentesítette a szövetkezet belső hatalmát. Szemére vetették ennek a szövetkezetnek, hogy nem volt egységes elvi alapja. Már hogyne lett volna! Még pedig eszmenyiesen tiszta elvi alapja volt és van most is. Azután jött deczember 13-ika, majd az elnapolások sora és végül házfeloszlatás. Valamenyi egy-egy kegyetlen ütés az alkotmányra, valamennyi egy-egy retenetes kalapács ütés, mely alatt az ellenzéki pártok szövetkezésének ereje mindjobban megaczélosodott. Novenber 18-dika egy csapásai megtörte a régi rendszert és parlamenti többséggé tette a szövetkezett ellenzéket. A szövetkezett ellenzéknek tehát még mindig az a feladata, hogy megoltalmazza az alkotmányt. Ezt a nagy feladatot végzi is. A nemzet akaratából immáron erős parlamenti többséggé lett a szövetkezetnek vezéreit és összes tagjait mutatja be ez a könyv írásban és képben. Városunkban most jelent meg a Szövetkezett Balpárt arcképcsarnokának szerkesztője szentesi Németh István és Bellinger Vincze szerkesztő .bizottsági munka társa, kik személyesen gyűjtenek megrendeléseket. Már is számosán rendelték meg e remek müvet Megfagyott ember. Elchlinger Pál gazdálkodó, nagymajtényi lakos V múlt hó 22-én berúgott állapotban egy hideg istállóban lefeküdt és ott megfagyott. A nyomozat folyamatba tétetvén, minthogy a hullán külerőszak nyomai nem találtattak: a hullafeltemettetett, Elvű Hal ni i n d e n n e m ü É ' APÓ LA FÉRFI SZABÓ * gyors, pontos el készítését. | (EMELET.) S Z A T M A R, deak-tér 7. sz. \ Legfinomabb®s z ö v e t e k b ői készít polgári ruhákat a iegiutányosabb arakban.
