Szatmár, 1906 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1906-10-20 / 42. szám
XXXII. évfolyam. 42-ik sz. Szatmár, 1906. október 20 ZATMAR. TÁRSADALMI ES SZÉPIRODALMI HETILAP. Megjelenik minden szombaton. ELŐFIZETÉSI ÁR : Egész évre 4 korona. Félévre 2 korona. Egyes szám ára 20 fillér. jSzERKESZTOSEG ES KIADÓHIVATAL ; Deák-tér 3. szám. Mindeum-mti dijak a kiadóhivatalban fizetendők Szerkesztőségi telefon 27. szám. HIRDETÉSE K: Késspénzfiseté« mal'ett a legjntányosabb árban.-3> Nyilttér sora 16 fillér. <$Rákóci ünnepély. Irta: Dr. Veréczy Ernő. A „Szatmár és Vidéke“ laptársunk legutóbbi száma vezércikkében erős támadás intéztetett a törvényhatósági közgyűlés azon határozata ellen, hogy Szatmárnémeti szab. kir. város mint erkölcsi és jogi testület magához illően megfelelő módon és formában fogja magát képviseltetni a kassai orsz. Rákóci ünnepélyen. A jogos közérdek szempontjából erősen bírálat tárgyává teszi a vezércikk a város gazdasági politikáját a pénzzel való könnyen bánást s azt, hogy mig számos intézményünk a létfentartás irtóz- tató küzdelmével bajlódik, addig a város ezreket dobál ki fényűzésre, parádéra, csak azért, hogy megfelelő módon képviseltessék. E cikknek magam részéről is sok tekintetben igazat adok, s a midőn a törvényhatóság bizottsági közgyűlés határozatát mégis védelmembe ^veszem, távol áll tőlem minden egyéni érdek, pedig én is részt veszek a küldöttségben, teszem ezt azért, mert a közgyűlés határozata egészen érthető és indokolt csak nem kell azt olyan szemüvegen vizsgálni, amely az elfogultság fátyoléval van bevonva. Egyet értek a cikk írójának véleményével abban a tekintetben, hogy azok az ezrek, a melyeket a város közönsége a Rákóci-ünnepély alkalmával kidobál, sokkal jobban lettek volna fordíthatók társadalmi, gazdasági és humánus intézmények tökéletesítésére, avagy létesitésére, mert sajnos nagyon sok ily célú intézményünk hiányzik, avagy ha van olyan nivója, hogy egy pár ezer korona mindegyikre reá fért volna, mondom tehát a magam részéről is legjobban szerettem volna azt, ha a város egyáltalában | nem képviseltette volna magát az ünnepélyen. Hiszen egy oly óriási tömkelegben észre sem vevődött volna az, hogy Szatmár nem képviselteti magát és az a pénz a mely erre a célra lett vagy lesz felhasználva, kkal jobban, maradandóbban lett volna fordítandó helyi célok, intézmények betöltésére. De, ha már a városi törv. hatos, közgyűlés oly értelemben határozott, hogy az ünnepségen részt vesz, hogy az a részvétel a városhoz megfelelő legyen, az másképen mint az elfogadott módon és tetemes kiadások mellett elérhető nem volt. Nincs komikusabb, mint ha egy város oly módon képviselteti magát, mint tette ezt Szatmár; Pesten a millenium alkalmával, három tagú küldöttség képviselte a várost egy t. i. világra szóló ünnepélyen. Vagy részt vesz egy erkölcsi testület egy ünnepélyen s akkor megfelelő módon és formában kell részt vennie, vagy távol maradni. Felveti a cikk a részvétel elintézésének azt a módját, hogy a város polgárait fel kellett volna szólítani jelentkezésre s a küldöttséget ily módon összeállítani. Ja kérem, ez szép szóval, de kinem vihető. Talán Ly módon el is lehetne a dolgot intézni más nemzeteknél, de nem nálunk. Mi mindnyájan nagyok, hatalmasak vagyunk addig a mig kiabálni kell, de a hazaszeretetünk lankadni kezd mikor a megvalósítás közeledik és párává lesz mikor a tettre kerül a sor. így lett volna a jelen esetben is. Lett volna jelentkező bőven a felhívás idejében, apadt volna a létszám mikor az ünnepély közeledett volna és mikor indulásra került volna a sor, fiz indóháznál talán senki sem lett volna. Egyik betegség, a másik elfogultság, a harmadik családi körülmények miatt, a többi Isten tudja milyen okok folytán maradt volna el az ünnepélyről. Lehetett volna kissé mérsékelni a kiadásokat, de a jelen alkalommal igazán nem lett volna helye a krajcároskodásnak. Mert hiszen a Rákóci kultus csakugyan majdnem legjobban érdekli Szatmári, hiszen az a nagy szindarabb utolsó felvonása itt nálunk játszódott le. Igaza van a kormány azon felhívásának, hogy az ünnepély Kassát és Szatmári érdekli legjobban, tehát e két városnak kell kivenni részét az ünnepélyből legjobban. Hogy nézett volna ki, ha a többi városok kiket az egész Rákóci ünnepély csak annyiban érdekel, hogy az az esemény, amely a jelen ünnepség alapját képezi Magyarországon játszódott le és, hogy Rákóci Magyarországon elévülhetetlen érdemeket szerzett; fénynyel, pompával veszi ki részét az ünnepélyből, rója le háláját a haza nagy fia iránt, addig Szatmár városa, ki közvetlenül is érdekelve van, két- három tagú küldöttséggel szerényen húzódik meg az ünnepély valamelyik zugában.^ Legyen nyugodt tehát a cikkiró és csillapítsa le a közérdekért lázasan dobogó szivét, mert a cél másképen mint az elfogadott módon el nem lett volna érhető. il. Rákóci Ferenc temetési szertartása. A véglegesen megállapított sorrend. 1. A menetet megnyitja a lovasrendőrség egy lovas rendőr i vezetésével. 2. F- Mik János belügyi államtitkár, a menet lovas kap ya. 3. Négy kürtös lovon, ebneres zászlós harsonákkal A szép boszorkány. — Irta : Pataky István. — I. Az üdv 1706. évében került vissza Szántódra Szőrös. Szabó András, miután 14 hónapig a nagy Bercsényi mellett szolgálta a kuruezok igaz ügyét. Nem tudta senki úgy fújni a tárogatót, mint András legény, aki, a midőn a szájához vette a tárogatót, se látott, se hallott, hanem fújta, a mint az Isten engedte, s a bánatos hangok messze elszálltak azok gyönyörűségére, a kik hallhatták. S fújták a tárogató mellett a haza szabadságáért nélkülöző hadfiak a híressé vált „Repülj fecském ablakára“ és a „Zöld asztalon ég a gyertya“ nótáját. No meg a Czedron Imre „Rajta, rajta nótáját: ügy verd, a föld rengjen, Az ég vissza zengjen, A ki él meghallja, Sőt ki megvan halva, azt is felriassza, Rajta, rajta, rajta! Andrást megdicsérte nemcsak Czedron uram, hanem a később Rákóczyval Rodostóba bujdosott hires Czinka is. A csatákban pedig elől járt András, mintha teljesen elfeledte volna, hogy hűséges kedvesének. Bognár Annának megígérte, hogy haza megy és feleségül veszi. Bizonyára most is ott jár szegény Anna a Balaton partján s várja, mikor érkezik András csónakja, hogy kirakja belőle a fogott halakat. A tárogató hangja nem visz el a somogyi oldalra, de András úgy fújta, mintha hinné, hogy annak az édes, bánatos hangoknak oda is el kellene jutni, s Annának megnyugodni abban, hogy András még a haza dolgát nem intézte el s nem ér rá a maga, meg az Anna bánatával törődni. De majd ha az egész országból kitisztulnak a labanezok, akkor haza megy, hogy keblére ölelje az ő szépséges Annáját s elvigye a paphoz azzal a kéréssel : „uram, most már add reánk az Isten áldását, mert ezután már csak az ásó-kapa választhat el.“ De bizony nem várhatta meg a labanezok teljes elpusztulását, mert egy csetepatéban egy labonezgolyó a jobb lábában keresett fekhelyet. Hisz’ Andrásnak ez az egy golyó nem csinált volna bajt, de az már most baj volt, hogy lóra nem ülhetett. Nem tudott szorítani a lábával, nem tudta kormányozni a lovat, v Busan bicegett Bercsényihez 1706. március 16-án Keszthelyen András tárogatós s majdnem sirva beszélt. Végem van, kedves fővezérem. Vagy gyalogosnak kell lennem, vagy haza menni. Osztán én csak nem lehetek gyalogos. Mosolygott Bercsényi. — András fiam! Hiszen, ha hazamégy, akkor sem hagysz el bennünket ugy-e !? — Nem én soha! Ha meghallod a tárogatót majd úgy fújni, mint te is fújtad, vissza jössz ugye-e ? — Vissza én kedves fővezérem ! — Ha nem lehet másként, gyalogosnak is ? — Vissza én, ha hívnak, akár ágyúnak is 1 — No látod fiam. Nem hívtunk, mégis eljöttél magadtól. Ha el kell menned, elmégy, de ha meghallod, hogy szükség van a bátorra, vissza jösz ismét hívás nélkül. — Akár el se menjek. — De eredj András. Hej — sóhajtá a vezér — hátha nem is látjuk már egymást, harc se lesz, szabadság se lesz. — Kedves fővezérem, hadd maradjak én itt. — Nem, most csak eredj, ha megszólal ismét a tárogató, első leszesz tudom, a ki eljön. Most úgy is pihenünk, ki tudja meddig ............ .. .. El is jött András haza. Oda a Balaton partra, a hol gyermek éveit élte, a hol leikébe szívta a szabadság vágyát. És a hol szép Annája is várja. (Folyt, köv.) Tudábőtepségek, borútok, szamár- áíMges, akrofüiozte, influenza ellen számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva, 1 ■L-'.'LL-i'tó Minthogy értéktelen utánzatokat is Irináinak, kérjen mindenkor „Roch«“ eredeti Csomagolást, jfjf Roehe" ISoSfamtiw-Iaa Maciié & £5e>. Slasel (Svájc), Kapható orrot! rendeletre « ifjr<hnf8fcerHnfc>- ban. — Art Svegonldnt 4.— koron«. FERENCZ JÓZSEF keserüviz természetes hashajtószer
