Szatmár, 1906 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1906-08-11 / 33. szám
XXXII. évfolyam. 33^-ik sz. Szatmár, 1906. augusztus l(. SZATMAR \ fL ELŐFIZETÉSI ÁR ; Egész évre 4 korona. Félévre 2 korona. Egyes szám ára 20 fillér. ^Szerkesztőség és kiadóhivatal : Deák-tér 3. szám. Mindennemű dijak a kisdokiTatalfean fixetendők. Szerkesztőségi telefon 27. szám. HIRDETÉSEK: Készpénafiaetés mellett a legjutánvosabb érben.-3> Nyllttér sora 16 fillér. A gazdaközőnség figyelmébe! Az uj vámtarifa szerint Magyarország és Ausztria területére a búza méter mázsáját csak 7 korona 39 filléres vámmal lehet behozni, tehát a 15 koronás román búza abban a pillanatban, & mint átlép a monarchia határán, fuvardíj nélkül, 21 korona 30 fillérbe kerül. Egyenesen lehetetlenség azonban argentiniai, orosz, vagy egyéb búzát is behozni huszonkét korona alatt, mert a hat koronás buzavám, mint valami kínai fal húzódik végig az országhatárán. Húsz koronán alul tehát senki so adja el a búzáját. Ezt gondolja meg mindenki. A budapesti börzére nem szabad hallgatni. A budapesti tőzsde tudja, hogy az idegen búza húsz korona alatt át nem léphet a vámvonalon és mégis kisebb búzaárat jegyez, mint a berlini, vagy new-yorki tőzsde. Száz meg százezer métermázsa papirosbuzát dob a piaczra, csakhogy a magyar gazdát megrövidíthesse. Egy mákszemnyi oka sincs erre. És az egész világon mégis Budapest jegyez legolcsóbb búzaárakat. A tőzsde ismét ráfekszik a szegény parasztra és a pénztelen földbirtokosra, hogy azután deczemberben nagyra csavart áron adhassa tovább a búzát és megokolhassa a drága kenyeret. Ebből látszik, hogy a tőzsde nemcsak, hogy igazságtalan, hanem egyenesen veszedelmes intézmény. Ez csak arra való, hogy a szegény földmives népet megsarczolja. Tessék megnézni a tőzsde állandó alakjainak a névsorát. Micsoda lehetetlenség az, hogy ezek az emberek Írják ki a hivatalos búzaárakat. Hiszen ennek valamennyinek összeférhetetlen a Az átiándi malom. Tahy Ferencz uram, tihanyi várparancsnok is olyan ember volt, a ki szívesebben elvette ugyan a mit az útjába akadt törököknél talált, de azért ha épen el nem kerülhette, elvette bizony a magyarét is. j A kárvallottat aztán azzal biztatta, hogy úgyis elvette volna a török, mégis csak jobb, ha keresztyén ember használja fel. Orosztonyi Péter szinyéri tiszttartó uram bizony sok emberét akasztotta fel Tahy uramnak, a kiket roszban találva elcsíptek, Magyar Bálint fonyódi várparancsnok emberei közül nemkülönben többen járnak eképen. Mert, a mint már valahol megmondtam, Magyar Bálint uram sem volt valami válogatós ember. Sokszor magyart rövidített meg tévedésből. Neki meg az volt a szokásos védekezése, hogy tévedésben volt. Ebből azonban nem következett, hogy tévedésének beismerése után visszaadta volna az elrabolt holmit, hanem e helyett rendes tanúi megakadályozták, hogy az ugyanazonosság bizonyítható legyen. Az erélyes Orosztonyi Péter aztán ha Fonyódig nem tudta elcsípni a rablókat, nem is háborgatta Magyar Bálintot, hanem beizente neki, hogy küldje meg a tanuk vallomásait, mely szerint várában ilyen és ilyen, eddig Szenyérben látott ökrök nem láthatók, hogy ö azzal beszámolhasson. Magyar Bálint pedig hűségesen megküldte neki a bizonyítványt. Ez időben, valamint később is a vizi malmok tisztességes jövedelmet hajtottak, a mint azt Orosz- tonyi Péter több leveléből megolvadhatni és az urasáfoglalkozása. Érdekeltek, mint buzakereskedők, meg malom részvényesek és rokonságban vannak a legnagyobb buzavásárlókkal. Ezek az emberek egyenesen abból élnek, hogy a búzát olcsón veszik meg és drágán adják el. A magyar földbirtokosnak nem szabad a budapesti tőzsdeárjegyzésre semmit sem adni. A budapesti tőzsde szervezete egyszerűen rossz és a gazdát senki sem biztosíthatja a tőzsde- ügynök túlkapásai ellen. A mezőgazdasági terménytőzsde csak akkor fog igazságos alapon nyugodni, ha a hivatalos tőzsdei gabonaárakat több kis és nagybirtokosból alakult bizottság Írja elő, nem pedig a közvetítő kereskedelem alkalmazottai. Nem a bankár és a kereskedő, hanem a gazda hivatott arra, hogy a gabonaárat megszabja Akkor aztán megvédi a tőzsde a gazda érdekeit. Akkor aztán adhat és vehet a közvetítő kereskedő papirosbuzát akár millió mázsa számra; a gazda-bizottság nem feledkezik meg arról, hogy az ármegállapításban első a gazda érdeke. És akkor az árakat igazán a tényleges kínálat és kereslet fogja szabályozni, mert a közgazdaság örök törvénye szerint a termelő megadja a kínálat árát, a kereskedő megalkuszik ra. A budapesti tőzsde mostani eljárása egyenesen vérlázitó. Minden megokolás nélkül, tisztán papirosbuza révén, Budapesten legolcsóbb a búza a világ minden városa közt. Más országban a közvélemény nyomása alatt a kormány vetné magát közbe. De a magyar gazda se tűrje ezt a gyalázatosságot összetet kézzel. Ne adjon a hivatalos börzejegyzésre semmit. Bécsben, Párisban és Berlinben nincsen papirosbuza. Ezekben a városokban nem lehet spekulálni és Berlinben ma tobt?, mint húsz koronán áll a búza. Induljon elí hát a magyar gazda a berlini árak után és hirsz' koronán alul ne adjon búzát. Igazmondó. ■ ticnsmaaGBKU «MmBMHBm gok nagyon szívesen kerestek okot egy-egy malom elfoglalására. Az okokban podig nem nagyon váltogattak, annál inkább, mert Midőn az okot kitalálták, a kérdéses malmot nyomban el is foglalták. Az 1559-ik évben az ádándi malom igen látogatott volt. Pompás jövedelmet hajtőit tulajdonosának. Igen ám, hanem elismert tulajdonosa nem volt ám. Tahy Ferencz 2 év óta tartotta magáénak, nemkülönben ugyanannyi idő óta tartotta magáénak Kürth Vajda, koppáim spahi is. Pl két év alatt állandó veszekedés volt a malom körül, A mig a malom vígan örölgette a lisztet, addig kívül nagyon gyakran szólt a fegyver, csattogott a kard, folyt a vér. Molnárt is erővel krliett beletenni, mert a malom folyton fegyveresektől lévén megszállva, a molnárnak annyi alkalma s«m volt, kogy nehezebb időkre elrejthessen valamit, vagy az uraság előleges jóváhagyása nélkül pénzzé tegyen egyes árukat s a beszámolást elfelejtse. Ezen szerzési módozatok helyett a szerint, a mint a Kürth emberei szorították el a malomtól a Tahy embereit, vagy a Tahy emberei kergették el a kontyosokat, a bent volt molnárt vagy Tahy uram dobatta ki, hogy a lába se érte a földet, vagy pedig a spahi emberei kergették el. De egyik sem feledte ei akként levetkőztetni a molnárt, hogy még egy ku- koricza szemet se vihessen el. Viszont a győzők rögtön fogtak ós beültettek egy molnárt a malomba, megparancsolva neki, hogy csak azt ismerje urának, a ki őt e pompás helyre betette és csak annak számoljon be. Szatmári versenyek. 1906, szeptember 23-án vasárnap. I. Mezei gazdák versenye. Kezdető fél 3 órakor. II. Sikverseny. 1150 korona; ebből 800 korona adva Szatmár szab. kir. város által, 350 kor. az Urlovasok Szövetkezete által. 800 kor. az elsőnek, 200 kor. a második, 100 kor. a harmadik, 50 kor. a negyediknek beérkező lónak, 3 é. és id. lovak részére, melyek az 1905 —1906. években 760 kor. értékű versenyt nem nyertek. Táv. kb. 1600 m. Teher 3 é. 66. 4 é. 70. 5 é. és id. 73 kg. Kanca és heréitekre 1 Va kg. kevesebb. Minden 400 kor. össznyeremény után 1 kg. több, halmozva 3 é.-nél 7 kg.-ig, 4 é. és id.-nél 5 kg.-ig. Félvéreknek 3 kg. engedmény. Lovasok, kik még 400 K. értékű versenyt nem nyertek, 5 kg. súly engedménynyel lovagolhatnak. Beiratás 10 kor., további 10 kor. az indulóktól. III. Hölgyek dija. Vadászverseny ; 200 kor. értékű tiszteletdij az elsőnek, 100 kor. értékű tisztelet- dij a második, 50 kor. ért. tiszteletdij a harmadik beérkező lónak, 4-ik beiratási diját menti. Táv. kb. 4000 m. Szatmármegyében vagy Szatmár-németi szab. kir. város garnizonjának tagjai bona fide tulajdonában levő 4 é. és id. félvér lovak számára. Teher kiegyenlítés nélkül. Lovagolva 50 m.-el a master után. Dress nem kötelező. Beiratási dij 10 kor, IV. Akadályverseny. 1150 kor. adva az Urlovasok Szövetkezete által. Ébből 800 kor. a győztesnek, 200 kor. a második, 100 kor. a harmadik, 50 kor. a negyedik beérkező lónak. 4 é. és id. lovak számára, melyek 1905—1906. években 760 kor. értékű akadály versenyt nem nyertek. Táv. kb. 4000 m. Teher 4. Vagy 10—12 török táborzott állandóan a malomnál, vagy ugyanannyi magyar legény. Természetesen a szegény molnár nem tndott annyit keresni, hogy a változékony sáskahadat eltartsa azok aztán hol rabolgattak egyetmást, vagy behelyező uraságuknak üzengettük élelmezés után. Egy hónapnál tovább nem volt ott egyik sem ur. Minden holdváltozásnál változott az ádándi malom gazdája is. Megesett azonban, hogy e gazdaváltozás túl is tett a hold változáson, mert egy hónapra gazda- változás kettő is esett. Megegyezni pedig nem tudtak ; egyik sem egyezett bele a másik molnárjába. Egy júliusi meleg éjjel aztán az történt, hogy a törökök, a kik a malom tulajdonában voltak, a tiltott ital mértéktelen élvezete folytán elaludtak. Még csak egy őr sem maradt ébren. Ha most jönnének a Tahy uram emberei, mind úgy levághatnák a törököt, hogy még olyan sem maradna meg, a ki Koppányban hírül adná, hogy ismét magyaré ám a hires malom. És ime aasendes éjben a malom közélében léptek hallatszanak. Óvatosan közelednek léptek a malom felé. Hirtelen egy magas alak emelkedik fel az alvó törökök közt. Egy jói megtermett magyar. A mint látta, hogy itt ugyan ébren lévő embert nem találhat, halkan elkacagta magát. A kezében tartott kést elrejtette s óvatosan lépkedve át a részeg törököket, bement a malomba. A törökök mély, mámoros horkolása behallatszott a malomba. Sirolin dl tt étvágyat és S testsőlyt, necTClU»- * USMcést, váladékét, éjjeli ixzfidAetr Tüdöbatecségek, to-utiá, szamár- ÉiöfiiJgés, fekrofülozis, influenza ellen számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva. Minthogy értéktelen utánzatokat is Irináinak, kérjen mindenkor „Roche“ eredeti csomagolást. F. IJoífíuaiuH-1,» M««he & C«. SSasel (Svájc). % w v>.. f ff \ V1 TÁRSADALMI ES SZÉPIRODALMI HETILAPÉ Megjelenik minden szombaton.
