Szatmár, 1906 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1906-07-28 / 31. szám
XXXII. évfolyam. 31-ik sz. Szatmár, 1906. július 28. SZATMáR. TÁRSADALMI ES SZÉPIRODALMI HETILAP. Megjelenik minden szombaton. ELŐFIZETÉSI ÁR : Egész évre 4 korona. Félévre 2 korona. Egyes szám ára 20 fillér. Az amerikai pénz. A pénz bárhonnan jó, ha az tisztességes munkával szereztetik becses és jó, az egészség után ebben rejlik az emberiség boldogsága. Sokkal nehezebb össze rakni megtakarítani, mint meg keresni.' Minden embernek vágya, a vagyon, a nyugodt biztos megélhetés nem csoda tehát hogy a pénzért annyira törődik mindenki. Évtizeddel ez előtt, mint mese lebegett a magyar e lőtt az újvilág; a hová : Amerikába, csak ezer veszélyen át lehet eljutni, ha oda ér az ember, a gyilkos betegségek közzé jut, hol megemészti az ember erejét a sárga láz, de az ezer bajok között, ott dorongét a sóvárgott pénz, a dollár fénye, a mely a boldogságot hozza. Régen az ment leginkább Amerikába a kit bűnös cselekmény, szökésre kényszeritett. A haza szeretetnek, marasztaló érzését nem volt könnyű leküzdeni, még az egyszerű paraszt ember sem tudott, megbarátkozni azon gondolattal, hogy esetleg idegen földben aludja örök álmát. Lassankint azonban már az egész ország megbarátkozott az amerikai kivándorlással csak olybá veszik, mintha a szomszéd városba mennének. A kivándorlást hazai közgazdaságunkra, a legkárosabbnak tartják ma is. Ijesztően magas számot közöl a statisztika és rettegünk tőle, hogy a földbirtokos a ki eddig csak pipaszó mellett sétálgatott a munkásai után, maga is kénytelen lesz az eke szarvát, a kasza nyelét megfogni. Pedig a kivándorlás tart és fokozódik napról napra, a búza még sem maradt a lábán a földes ^SZERKESZTŐSÉG ES KIADÓHIVATAL: Deák-tér 3. szám. Mindenn-mii dijük a kiadóhivatalbaii fizetendők. Szerkesztőségi telefon 27. szám. uraknak, csak is az arató sztrájk az ellensége, de az amerikai kivándorlás gondot nem okozhat. Az ország eddig, sem tudta, még ma sem képes, az összes munka képes embereket, munkával ellátni. Eléggé bizonyltja ezt az a körülmény, hogy az idei aratásra, az alföldre a hol lázitó izgatok munkája folytán kitört az aratási strájk, a felvidékről százezerekre menő munkást szállíthatott. Van a munkás népnek is, egy alsóbb szegényebb osztálya, a tulajdonképem szegény ember, és ilyen nagyon sok van, a busz milliónak több mint fele, a kinek nem volt, nem lesz soha 300 koronája hogy Amerikába kivándoroljon. Ezek az emberek: tehát a szegénység, lesz mindég minden biztosítók arra, hogy munkás marad elegendő ide haza. Azon ember a ki évekig Amerikában dolgozott, az már a munkaadóra ha haza jő is elveszett. Mert az itteni bérért dolgozni nem fog, azt annyira csekélynek tartja, de különben is megtakarított pénzéből, az önálló gazda szerepét tölti be. Az idő a biztos jóslásokra az amerikai kivándorlás következményeiben, alaposan mindent megczáfolt. Nem a közgazdasági viszonyok alá- hanvatlását, hanem azApar, kereskedelem fel lcndülésót, a birtokok árának határtálán soha nem remélt mórtókbeni felszökését eredményezte. Minden vállalatnál, minden nagyobb birtok eladásnál mint mozgató, biztató erő, ott rejtőzik az amerikai pénz. Nagy mérveket öltött a birtok forgalom de HIRDETÉSEK: Kóstpcnzíizfttéfj mellett a l<*gjutf*iiyo*abl> árba«.-3> Myilttór sora 10 fillér. csak azon vételnek van biztos alapja, a hol a községek földművesei, állanak össze és parczel- láztatják a nagybirtokokat. A hol egyes emberek vesznek nagybirtokot, azok hitelre dolgoznak, bank pénzen, oda fizetik kamatba a földtermését csak az az egy alapos reményük lehet hogy idővel, a midőn már nem tudják a kamatokat fizetni, majd az amerikai pénzeseknek tovább eladják. A viszonyok átalakulását, elmondhatjuk, hogy | amerikába vándorolt honfi társaink mozdították j elő. Evenkint pár száz milliónál többre tehető, a beküldött pénz, a mely itt kíván elhelyezést. Az amerikai pénz drágított inog mindent, az tette vagyonossá, az eladósodott birtokosokat, mert eddig az adósságot sem fedezte igen sok birtok ma pedig kétszer annyit ér. A mi boldog állapotunk tehát addig tart a mig amerika nagy keresettel ellátni tudja, a pénzért oda vágyó és menő embereket. Csak akkor fog vissza esés beállani, ha ott már a munkás feleslegessé válik. A kivándorlás miatt, tehát nincs mit aggódnunk, minél nagyobb a kivándorlók száma, annál több lesz nálunk a pénz. A munkaadók kötelességeiről gazdasági cselédeiknek az Országos Gazdasági Munkás- és Cselédsegélypénztárnál balosét ellen való biztosítása körül. Az Országos Gazdasági Munkás- és Cselédsegélypénztár létesítése folytán a törvények értelmében Magyarországon minden gazdasági cseléd balesetbiz- tositást élvez. A szerelmes Rusznyák. A ki nem is gazda, hanem üzér, nem is a maga, hanem a felesége pénzét osztogatja „tisztességes“ kamatokra kölcsön, és viszonzásul a kamatokon felül még hódolatot is követel. S aztán azon vették észre, hogy mind in- j kább többen vannak, a kik szó nélkül hallgat- j ják a veresnek vadász hazugságait, s a veres pedig fenhójázva beszól még a tiszttartóval is. Pedig hát nap-nap után baklövést csinál a gaz* dálkodásban. S aztán hiába nevezték maguk közt „vörös j gazembernek“, az már akkor felettük uralkodott! váltói s kötelezvényeivel. A tiszttartónak hosszas ! beteg volt a felesége, az is kénytelen volt az i újévi jutalomdijra kölcsönt venni fel tőle. Heliehc nevetett a vörös, „pénze ha van, mindene van.“ S már tűrhetetlen volt a helyzet, a midőn valami váratlan dolog történt. A vörös gazember | feltolta magát becsületbirónak. Leginkább a gazdásági gyakornokok ügyeit bizgatta, a kik pedig egyebet sem tettek, hogy a gazdatisztek nejeit a vasárnapi összejövetelek alkalmával szakadásig mulattatták és tánczoltatták. A mit pedig másként a férjeknek kellett volna megtenni, a kik a helyett a szomszéd teremben inkább a pagátot kergették. Brandeisz Ede gyakornok, egy helyre kis legény legjobban neheztelt rá. Egyes mulatságok után szemrehányást tett neki Rusznyák és kétségbe vonta, hogy Szabadkán az erény útjait keresné. Brandeisz pedig azt vette észre, hogy Rusz- nyákot a nyugalmazott tanító háza előtt gyakran és indokolatlanul látja megfordulni. Azaz, hogy a nyugalmazott tanító házában lakott az uj tanító is, vagy jobban mondva, ennek neje is, a ki pedig egy kissé kövéres, de mindamellett kivánni való asszonyka volt. Eszébe jutott Brandeisznak, hogy a midőn ő ezzel az ennivaló menyecskével tánczolt, mily tág szemeket meresztett rá olyankor a Rusznyák, a ki pipaszár- lábaival alig mert tánczolni a termetes menyecskével. A Rusznyák balszemei csak úgy rámeredtek az asszonyra, inig saját felesége mólabusan legyezte magát. A tanitó igen kedves, alkalmazkodó ember volt, de már egyizben Brandeisznak megmondta, hogy Rusznyák kezd alkalmatlan lenni. Feltűnően keresi az alkalmat, hogy ót meglátogassa s idétlen szellemességgel mulattatja feleségét s akadályozza a házi dolgok végzésében. Mindezeket összevetette Brandeisz, s rájött hogy a hires „erkölesbiró“ férfi kötelességeivé összeütközésbe szándékozik jönni. Brandeisz jegyese volt a tanitó egyik rokonának s többször megfordult házuknál, s igy egy alkalommal az asszony elpanaszolta, hogy immár odajutottak, hogy a veres Rusznyák nem átallott:! szerelmet vallani neki, s midőn az egyik ajtói bezárta előtte, képes volt a másikra kerülve behatolni. A férj tartozott Rusznyáknak száz forinttal, a mit pedig a tanitó uj év előtt képtelen volt megadni. Férjének aggodalmas helyzete tü= retemre kényszerűé a nőt, de végre mégis be kellett zárnia ajtaját a tolakodó előtt. De az bízott daliás, vagy legalább veres kiuózósében s folytatta a tolakodást, azzal fenyegette a nőtt, hogy férjét tönkre fogja tenni ha meg nem hallgatja ömlengéseit. Megtudta Rusznyák, hogy egy vasárnap a tanitóné, az öreg Lujza nénivel Szabadkára megy Alkalmat keresett az utezán sétáló két nő hoz közeledni s kézfogás ürügye alatt levőiké adott a tanitónő kezébe. (Folyt, köv.) jRoehe Kapá lté orvosi rendeletre a gr'gyaiertán*- bsn. — Ara üvegcnkiot 4.— koron. Siroiin Bbm9 ax étvágyat ét • teststijrt, mecwHirdeti • kBkSgést, váladékét, éjjeli Izzadist. Tüdőbetegségek,' hurti», szamár köhögés, skrofulozrs, Influenza elten számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva. Minthogy értéktelen utánzatokat is kínálnak, kérjen mindenk „Hoehe“ eredeti csoina(/olá*t> F. SSoíDmaism-Ii» Hoc he & Co. FSasel (Svájc).
