Szatmár, 1906 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1906-06-07 / 28. szám
XXXII. évfolyam. 28-ik sz. Szatmár, 1906. julius 7. SZ ATM AR, TÁRSADALMI ES SZÉPIRODALMI HETILAP. Megjelenik minden szombaton. • • •, , V ' ^ V .-. S 'f-. ■- & s '"■'wL K ELŐFIZETÉSI ÁB : Egész évre 4 korona. Félévre 2 korona. Egyes szám ára 20 fillér. ^Szerkesztőség es kiadóhivatal : ' ' "" Deák-tér 3. szám. Mindemirraä dijuk a kiadóhivatalban fizetendők. Szerkesztőségi telefon 27. szám. HIRDETÉSEK: Készpénzfizetés mellett 'ir legjntányosabb árban.-^> Nyilttér sora 16 fillér. <$Szabályrendelet az uszodákról. A Szamos folyó minden évben kiszedi a maga ember áldozatát, úgy történik ez minden olyan helyen, a hol folyó szeli át a határt. Ember azt megátolni képtelen, de védekezni ellene, az áldozatok számát kevesbíteni lehet. A nagy meleg az ember gondolkozására is nyomasztóan hat, ilyenkor boldog az, a ki hűsítő fürdővel a test melegét csilapitani tudja, mintegy osztönszertien vágyik mindenki a viz után. A Szamos is szeszélyes folyó, sebes folyásával folyton mélyíti medrét, ott a hol pár nap előtt egyenlő viz állás mellett csekély volt a meder, a viz kihordja a puha iszapot, az ember, ki azt hiszi, hogy oda nyugodtan mehet, könnyen válhatik a viz áldozatává. Egy-egy vízbe fulási eset a közönséget izgatottá teszi, ilyenkor aztán vádolnak mindenkit, a városi bizottsági tagok fogadják, hogy a fürdő kérdést most már alaposan rendezni fogják. Nehány nap múlva azonban napi rendre tér az eset lelett mindenki, és marad a régi állapot. Így tart ez azóta a mióta a Szamos itt íolyik. A Szatmári Erzsiké sensátiós vizbe fulása, azonban méltán aggodalomba ejthette közönségünket, mert a közkedvelt katonai uszodában történt a szomorú eset. A mint a lefolyt vizsgálat kiderítette az uszodai felügyelet hiányos, az alkalmazott felügyelő katonák nagy része úszni sem tudott, veszély elhárítására képtele- j nek voltak. — Az eset bárkivel is megtörténhetett. volna eppen úgy, mint az ezuttali áldozattal, a ki egyik legjobb úszója volt a fürdő- zőknek. Mentségére szolgál azonban a közönség magaviseleté is. Látjuk és tudjuk nagyon jól, hogy a hölgyek közzül is igen sokan vannak, a kin az uszodából gyermekes bravúrral ugrálnak be a folyóba, úsznak a közepéig és vissza, erről őket lebeszélni is képtelenség. A Szatmári Erzsiké esete hasonló módon következett be, és ezen esetből úri hölgyeink nemhogy okultak volna, hanem még nagyobb számmal úsznak a szabad vizben, úgy hogy előre láthatólag ujabbi áldozata lesz a merészségnek. Hiszen egy izom györcs, vagy vizkavar, a legjobb úszót is megbénítja, egy véletlen eset, amely a vizben oly gyakori, képes az embert életétől megfosztani. Igaz, hogy a katonai uszodában a felügyeleten javítottak, a mentő készülékeket helyrehozták, úszni tudó katonát állítottak be szolgálatra, de ez még maga nem elégséges. Ha a közönség nem engedelmeskedik, a legszebb intézkedésnek sincs meg a kellő hatása. Eppen azért az uszodába is szigorú rendet kell behozni és reá kell szoktatni a közönséget. Első sorban is nem szabad megengedni nőknek és gyermekeknek a szabadban való úszást, a deszkákról való ugrálásokat. Ott van az úszóknak a bekerített tükör, és a kik úszni nem tudnak, azoknak a kosár. Azok a kik ezen tilalom ellen vétenek megbüntetendők, vagy kitiltandók. De minthogy a katona uszoda is privát vállalat, a hol pénzért tanítanak úszni és a kereset a fő, nem igen lehet reményünk arra, hogy a közönséget a megrendszabályozás- sal elhidegitsék, tehát magának a városi hatóságnak szabályrendelettel kell megállapítani azon rendet, amelynek betartására minden uszoda tulajdonos kötelezendő. ' A hatóságnak eísc> sorban kötelessége a rend megállapítása és betartásának az ellenőrzése, és ennek dacára az uszodai kérdésben még másat nem tett, minthogy engedélyt adott. Több oldalról hallottuk, hogy az uszodai épület faanyagai is igen régiek, tákoltak, — ezek is minden ellenőrzés nélkül állíttatnak fel, ... legalább hatósági közeg az épület összeállítását eddig soha sem ellenőrizte, időközben pedig meg nem vizsgálta. Va n nállünk szabályrendelet, bőven van I felesleges is olyan, amely csekélyebb fontosságú, miért hiányzik éppen ezen fontos tárgyban, a melynek intézkedésével sok emberéletet menthetünk meg. Helyes dolog lenne tehát, ha a városi hatóság ilyen szabály rendelet készítését határozná el, erre egy bizottságot küldene ki. Ha javaslatunkat az illetékes forum elíogadja azt ajánljuk, siessen a munkával, és ha majd az őszi napok bekövetkeznek ne tegyenek úgy, mint minden évben, hogy aludni hagyják az ügyet a következő év nyaráig, a midőn az álomból a vizbe faltak hozzátartozóinak jajjai keltik fel. Az aratógép-ügy. A szocialista lapok révén nyilvánosságra került, hogy a föidmivelési minisztérium a fenyegető arató-sztrájkra való tekintettel két külföldi gépgyáros cégnek megbízást adott, hogy az esetleg szerződésszegő aratómunkások pótolhatása végett I t MMűdBMMHVRHWBHI Hozzá . . . Nem kivánok tőled gazdagságot, Csak szorgalmas, picziny két kezet, Földi pályánk úgy is lehet áldott, Ha az érdek rajta nem vezet. Bár szegénynek mond a vi'ág téged, Mégis gazdag a te tünde lényed ! Gazdag vagy, mert oly tiszta a lelked, Mint a harmat, mely a fűre hull, Boldog az, ki ilyen nőre lelhet. Kinek arcza soha nem pirul! Jó szivednek nines a földön párja, Lelked is a jóság útját járja. Nincs annyi kincs, mely felérne azzal, A mi benned oly szép, oly nemes, — — — Ne törődj te a világi zajjal. . . Az ón szivem úgy is felkeres, Te leszel a menyországom fénye, Te, a világ arany-szivü lénye ! Szatmár. sasi Nagy Lajos. Tarka képek. Ma reggel beállított hozzám az iker kiadók barnábbika, s reám nézett azokkal a pillantásokkal, amilyen pillantásokat csak egy lap-kiadó szokott vetni - - ha nincsen kézirata. A jelzett pillantások után minden bevezetés nélkül kijelentette, hogy — tényleg — a mai lapba nincs kellő töltelék és ha én nem irok legalább három, vagy négy kutya nyelvre valót, kénytelen a vonal alatt hófehéren megjelenni. Ha a kiadók azt mondják, hogy hófehéren jelennek meg, az annyit jelent, hogy abban a számban a „Tárcza“ rovat üresen marad. De minthogy ez nem lehetséges, egyenesen reám fogta, hogy tőlem várja a mentő kéziratot. . . Kezdtem kitérni a kérése elől, azzal argumentálva, hogy a kéziratokat nem szombat reggel kell kérni. 0 azonban erősebb volt és meg kellett neki Ígérnem a kéziratokat. Ezzel elrohant egy másik „impenzionált“ segédmunkatárs gyakornok jelölt helyetteshez, (egy jól szervezett lapnál ilyenek is vannak) gondolva azt, ha talán felültetem, legyen egy másik - mentő kézirat. Megígértem; tehát lenni kell. Témám semmi. Gondoltam, hogy jó lesz előbb kissé lehűteni magam s aztán munkához látni. Megindultam tehát a „Császári és Királyi, Katonai és Polgári uszoda“-felé. Nem sokáig mehettem, mivel egy pár ismerősömmel találkoztam, akik onngn jöttek és nagy rémülettel mondották el, hogy éppen most fuladt a Szamosba a katonai polgári fürdő fő-uszómestere. Ez elvette a kedvemet a fürdéstől, de hogy mindenképpen le- hüseni magam, betértem a „Honvéd“ sörcsarnokba, hogy 4—5 pohár, öt krajcáros sörtől lehűtve magam, az Ígért kézirathoz anyagot keressek. Amint az asztalhoz ültem, a pinezér három darab óriás kovászos ugorkát hozott felém. Fellélegzettem. Tehát itt vagy én édes meg- mentőm és kovászosán állsz előttem, (nem a pinezér) megmenteni jöttél engem Ígéretem teljesítésétől. Mert hisz ki kívánhatja, hogy az ember ugorka saisonban, is írjon ?! Amint azonban ott szürcsölgettem az öt krajezáros nedűt, eszembe jutott, hogy épp e helyen gyönyörködtem ma egy hete Kóczé Antal czigány primás gyönyörű játékában. Ott tartotta hangversenyét az a művész czigány, akit a Népszínház által rendezett czigány verseny alkalmából az első dijjal tüntette ki a jury s akit ez alkalomból az egész magyar sajtó igaz művészetéért osztatlan lelkesedéssel elismerésben részesített. A sörcsarnok kerthelyiElvállal mindennemű^ CSAPÓ LAJOS ■»-papi munkák FÉRFI SZABÓ gyors, pontos elkészítését. | (emelet.) —— 8 Z A T M A it, deak-ték 7. sz. \ É Legfinomabb szőve fékből "_ ______ késeit.__ ~ a po Igári ruhákat legjutányosabb árakban.
