Szatmár, 1906 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1906-06-30 / 27. szám
XXXII. évfolyam. 27-ik sz. Szatmár, 1906. junius 30. SZATMáR. TÁRSADALMI ES SZÉPIRODALMI HETILAP. Megjelenik minden szombaton. ÖOd'VU 2 \ Áüi v5*,. . íVfcV ELŐFIZETÉSI ÁB : Egész évre 4 korona. Félévre 2 korona. Egyes szám ára 20 fillér. ^zkrkksztöseg es kiadóhivatal: Deák-tár 3. szám. Mtudenii.-mn dijuk n kindnbivutalüaii fir.etrndák. Szerkesztőségi telefon 27. szám. HIRDETÉSEK: Készpénzfizetés mellett a li gjutányosabb árban.-3> Nyilttér sora 16 fillér. <$Sztrájk minden kicsinységért Bár merre megyünk városon és falun, mindenütt azt látjuk, hogy szerényen folynak az építkezések. Az ország minden részében oly nagymérvű építkezés folyik, melyre még eddig nem volt példa. Kitűnő jó dolga van minden iparosnak, megbecsülik, magas munka bért kap, megélhet tisztességesen — sőt még félre tehet keresetéből a jövőre. Mégis azt látjuk mindenfele, hogy az ipa* ros segédek és munkások, a sztrájk fegyverét tovább használják. Elvétve került ugyan az okok közzé a munka-bér felemelése iránti követelés, de akad más egyéb ürügy. Elegendő ha a szak- egyletök egy kiküldötte sztrájkot parancsol, ha egy segéd társukat a mester, meg pirongat. Sőt az utóbbi időben odáig jutottunk, hogy nálunk és Debrcczenben azért sztrájkoltak az összes iparos segédek, mert az igazságszolgáltatás egyeseket felelőségre vont. Vajon a munkás érdeke és a közrend ösz- szefüggésben van-e, az ilyen czélu intézkedések* kel, nem következik-e ebből idővel azon sajnálatos körülmény, hogy az iparos segédekkel j szemben a munkaadó mesterek és a társada- j lom és az állam hatalom szövetkeznek, mert hasonló körülmények ismétlődéséből, az következnék, hogy az iparos segédek és munkások szalcegyletének vezetősége törvényen felül áll és büntető eljárás alá nem vonható. Az a szövetkezés, a melyet fentebb említettünk már némileg készen van. Megérett önmagától a mesterekben, az épittetőkben és hasonló sztrájkkal fognak élni, bezárják a munkát, nem fogadják föl a másfele sztrájkoló segédet. A mester egyedül is fog tudni anyit keresni, melyből huzamosabb ideig megél, az építkezések is szünetelhetnek ha kell évekig, kész árukat külföldről is lehet beszerezni, kenyeret minden háznál tudnak sütni, milesz akkor azzal a millió segéddel és munkással, a kiket munkából, a keresetből kizárnak a sztrájk alap három napig sem bírja ki, a kenyér pedig a nincs, a leghatalmasabb fegyver mely miatt, uralkodni győzni lehet. Isten mentse meg hazánkat az ilyen állapot bekövetkezésétől. Elkeli kerülni mind addig, a inig csak lehet, éppen azért nagyon veszélyes fegyver a segédek kezében a sztrájk, — nagyon helytelen elve a szak egyleteknek, hogy a sztrájkot már egyes emberekért bonniból hozzák felszínre, és azzal már nem a tagok össze* geinek jogos érdekeit védelmezik. A mai rózsás viszonyok között, a megélhetésről, — melynek eddig jajju; folyton végig hangzott az országban - nincs panasz. Egy iparos segédnek jobb megélhetési viszonya van, mint egy IX. fizetési osztályban levő tisztviselőnek. Csodálatos tehát, hogy a mikor másmunkás nemzetek példásaira, éppen most kellene lázasan cleV gőzei, gyűjteni a tökét, kicsinységért sztrájk keletkezik, a melynek káros következményei beíát- hatatlanok. A kézműves segédek és munkások szövetsége, össze tartása, minaddig mig jogos közérdekűket szolgálja, helyes intézmény; társadalmi szempontból sem lehet ellene kifogást tenni. Éppen ezért a hatóság, a melynek a vezetők ugyan sok bajt szereznek, mégis a mindenkit megillető humanizmussal tartozik hivatalos ügykörében eljárni, Ha nincs ok, — kicsinyléssel, oknélküli letartóztatásokkal, kitoloncolással a mint láttuk, nem lehet boldogulni. — Ott van a független magyar biróság, — a vizsgáló biró annak áll hatáskörében hogy igazságot szolgáltasson, — a ki a büntető törvénybe ütköző cselekményt követ el oda kell állítani. Ez lehet csak feladata a közigazgatási hatóságnak Ha olyan a cselekmény a melyre a törvény előzetes letartóztatást rendel, meg teszi a vizsgáló biró. A legközelebbi példa ezekre jó tanúságokat szolgáltatott. No de ne az ellentétet a mi szét választ, hanem az egyetértést keressük. Azok az inteli- gens iparosok és inteligens segódok és társadalom igyekezzék meg értetni, minden munkással azt, hogy kölcsönös jó akarattal lehet békésen tisztességesen megélni. Az iparos segédek pedig gondolják meg hogy mikor van ok sztrájkra, és ne dobják magokat oda oly könyen egyesek érdekéért, mert ez esetben, elvesztik öná'lóságokat, csak eszkö- ökké válnak mások kezében és ha az ily könyel- iuü sztrájkok ismétlődnek. — az isten tudja minő b; jnak lesznek szerzői a mit pedig elkerülni, közös érdeke mindnyájunknak. Végső strófák A mécs már a hamváig égett Egyet lobban s oda az élet. Bizony, bizony ideje éppen, Hiszen már olyan sokat éltem. Nem az idő sok, nem az évek Hanem a fájó szenvedések. II. A lelkemen ott ég az önvád, Hogy nem szereztem kincseket, Hát bizony alig hogy ha lesz Amiből eltemessenek. Egy szál deszka mégis csak kerül Valahonnan koporsóra, Majd csak akad egy jó ember is Aki ingyen összerójja. A harangszót nem adják pénzért Aki megsirat lesz elég . . . Egy ilyen hánvt-vetett embernek Ugyan mi kéne még egyébb? III. Ha majd a számadást lezárjuk, Akad majd ember úgy — lehet, Ki az újságban reám rakja Az egész csillagos eget. Pedig de kár a fáradtságért — Hisz’ én nem voltam semmi más: Hol egy jajgató utcza-koldus Hol vásári komédiás. G. Diószeghy Mór, A meltóságos ur ! A méltóságos ur nyaranta lerándult A nagy városból, a kis faluba. Tetszett neki nagyon a szépen megsárgult Búza kalásza, a csirke, liba. Egy-egy értelmesebb falusi gyermeket Magához hivott, s elsétált vele, — Amin a meleg nyár már nem segíthetett, Ettől felhevült hideg kebele. A méltóságosnak az volt a szokása, | Hogy a gyermekhez kérdést intézett, Ezzel a gyermeknek szivét mintegy ásva, Ültetett bele, szépet, nemeset. Szerette is nagyon mind az egész falu A méltóságost, a tudós urat, Midőn megérkezett a szép négy fogatú Hintó, mindenki örömre gyuladt. A béresnek fia, a nyolez éves István Sétált most vele a mezőre ki Kérdezgette ; és az bizalmasan, tisztán Kérdéseire megfelelt neki. Egyszer csak a Pista mosolygó szemekkel Mosolygó arczczal ily szókra fakad: „Egy nagy szívességre kérem én mostan fel Kegyelmes Uram ! méltóságodat!“ „ Mondaná meg nekem, hogy mikor még nem volt Sem világ, sem ég: hol volt az Isten ?“ — A méltóságos egy, szépet, nagyot gondolt, S szólt: „Fiam! az 0 dicsősségében!“ Pótor Elemér. Sirolin Esdi U éhrlcr*t fi ■ Yertedlyt, megntha- m a UUiScétt, váladékot, éjjeli izzadást Tüdöfastegségek, fonnátok, szamár- köhögés, skroüílosis, influenza ellen számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva. Minthogy értéktelen utánzatokat Is kínálnak, kérjen mindenkor „Koche“ eredeti csomagolást. F. ISoüSniann-La ftoche A C«. Säasel (Svájc), 'mmmm 9f Tioehe Kapható «rvesi rendeletre a i hun. — Ara tlvejonklnt 4.—korona.
