Szatmár, 1905 (31. évfolyam, 1-51. szám)
1905-06-17 / 25. szám
XXXI. évfolyam. 25-ik sz. Szatmár, 1905. junius 17 V ELŐFIZETÉSI ÁR : Egész évre 4 korona. Félévre 2 korona. Etiyos szám ára 20 fillér. jSzER KÉSZT ŐSÉG ES KIADÓHIVATAL: Deák-tér 3. szám. Mitidenn-mu dijuk a ki!i<|.ihir»h»llmii ftíetmdók Szerkesztőségi telefon ‘27. szám. k I R D E T É S E K: Ké>i|>én'ifi/.t:téi* melleit h legjutányosabli árban.-$> Nyilttér sora 16 fillér. <$— A tanév végén. Az iskolai év néhány nap múlva véget ér, a vizsgák már javában folynak, nemsokára tanár és tanítvány nyugodtan térhet pihenőre. Nyugodtan ? Csak az a ki hivatásának megfelelt az a tanuló, a ki szorgalma, tehetsége szerint megütötte a mértéket és vissza nem maradt. — Nagy idő egy óv is az emberi életben, az a tanuló a ki ezt olveszitotte egyszer Önmagát jóidőre elzárta az elöhaladástól, másodszor pedig szüleinek egy évi taníttatásra adott pénzét tóko- zolta el.No do az már a deák sorsa, hogy bukik és halad. Nem is ezzel kívánunk foglalkozni, hanem inkább a gyermeküket taníttató szülőket kívánjuk felvilágosítani, — hogy az ember boldogulásához megélhetéséhez képest nem feltétlenül szükséges az, hogy a liu gymnásiumot jogot stb. végezzen. A gyermekbe elsősorban az egyéni haladás ambícióját kell beleesopegtetni. Ezt még odahaza elemista korában csak a szülök tehetik, — mert erre igen kevés tanár tartja magát competensnek, a mennyiben van baja óránként 40 — 50 gyerekkel. Ha az ambíciót a gyermekben felkötötték, ha megtanították kötelességének teljesítésére, középszer tehetséggel is mindig haladni fog. Éppen azért azt látjuk, hogy azon úri fiuknál is, akik buknak, elmaradoznak, az eredeti okot mindég az elkényesztetett gyerekkori nevelésnek tulajdoníthatjuk. Ma már minálunk mindenki akónt gondolkozik, hogy diploma nélkül megélni bajos, ezért a gazdák, kisiparok, kiskereskedők általában a legszegényebb embereket kivéve mindenki arra törekedik, hogy a fiaikkal gyninasiurnot végeztessen. Az általános műveltség iránti érzék szempontjából minden esetre örvendetes jelenség, mert hiszen a múlt évben a két főgymnasium e'ső osztályaiban mintegy 200 _tanuló iratkozott be, — de a megélhetésre és a hivatalos pálya betöltésére még sem lehet megnyugtató, a tanult emberek túltermelése. Hiszen már is elérkezett az idő, hogy a végzett fiatal emberek nagy része állás nélkül töltik az időt, egyes hivatalokban két három évig díjtalanul foglalatoskodnak. Addig mig fiatal a gyermek, mig az alsó osztályokat nem hagyta el, — kell alaposan gondoskodni a gyermekről. Som ur, sem hivatalnok ne idegenkedjék attól, hogy gyermekét ipari, kereskedői pályára adja. Különösen most a tanév végén beláthatja és elbírálhatja a szülő, hogy a fiú hivatott-e különösebb szellemi foglalkozásra, és ha úgy találja, hogy osztályait erőlködve, vontatva végzi, idejében oda kell adni az iparra, vagy a kereskedésre. Ma már tudományos pályán vagyont gyüj- teni, meg az örökösöket is boldoggá tenni alig lehetséges, De mint más országok példái tanítják hirt, nevot, dicsőséget, gyári és ipari munkával is ellehet érni, .sőt sokkal nyugodtabb, függetlenebb élete van egy jól képzett intelligens iparos vagy kereskedő embernek, mint bármely hivatalnok embernek. Az utóbbi évtizedben iparunk nagyot lendült, de a Jgyári ipar még mindig nálunk is külföldi és nem magyar kezek által vezettetik. Általában magyar gyáros nagyon kevés van. Már pedig egy nemzetet kereskedelemmel és iparral lehet első sorban boldoggá hatalmássá tenni, úgy bogy a mellett a földművelés másodrendű állami élet fontartás. Helyesen fognak gondolkozni azok a szülők, a kik most a tanév végén már ugv választják meg gyermekük jövő kiképzését, hogy jövőre a gyermek j,hajlandóságának megfelelőleg gyári, ipari vagy kereskedői pálya felé terelik, — mert ma már a hivatali pálya túl van tömve, a hivatalnok ember egy jól öltözött szegény 'ember, a kinek a napi megélhetése is elég szűkén jkerül ki, emellett a társadalom tőle igen sok áldozatot követel. Haladása pedig a jelen körülmények között nagyon nehéz, a jelesebb tehetségűt is elnyomja a protekció. Ne legyen szerencsétlen tehát az a szüle, a kinek a gyermeke leszorul a felsőbb iskolák porondjairól, hanem keressen gyermekének olyan foglalkozást, — a hol a munka és szorgalom feltétlenül meghozza a tisztes megélhetést és biztosítja az egyéni függetlenséget. Városi közgyűlés. A város törvényhatósági bizottsága havi rendes közgyűlését f. hó 13-án délután tartotta meg, melyen az elnöki széket a főispán és polgármester távolléte folytán Kőrösmezei Antal főjegyző töltötte be. Tudomásul vétetett a polgármesteri havi jelentés, a mely leginkább a villamvilágitási vállalat re- konstruktiójának elöhaladásával foglalkozik. A közgyűlésnek legfontosabb tárgyát képezte a Gobi Ferencz és Beer Mór interpellátiója, a kik közegészség és tűzbiztonsági tekintetben nagy veszélyt látnak a petroleum fiuomitóra adott telep engedély következtében, E tárgyban többek felszólalása után a közgyűlés úgy határozott, hogy az iratokat további intézkedés tárgyában kiadja a városi tanácsnak. A felszólamlások indokoltak, azonban annak orvoslására a közgyűlés nem illetékes, éppen azért elhibázottnak tartjuk, hogy a kifogásolók az őket megT Á R C A. Eh mire ez a tettetés. A többiek nem ismertek fel de én igen. Én én ismerlek. Akarod talán hogy a faÉs utoljára teszem. Ha nem jösz, véged van; ha jösz akkor soha többénem hallasz felőlem, elfelejtelek. Parti rablók. Irta Pataky István. (folytatás.) Hosszán lecsüngő bajusza »harcsát juttatta eszünkbe, a mely minden percben áldozatot szeretne keríteni. János megismerte az embert de azt kellett hinnie, azt remélte, hogy az nem ismerheti őt. — Ki vagy földi ? — szólt hozzá. — Oh ! jól ismersz engem, noha nem ebből a faluból való vagyok, — Én nem ismerlek. — Ismersz. Mintegy két év előtt nekem és 4 társamnak azt mondtad, ha majd lesz. valami ismét szólok nektek. Plmlékezel-e szavaidra ? Oh! jól emlékezett, mert zavartan felkelt s tagadni kísérelt meg. De milyen tagadás volt ez. E tagadás maga beismerés. E hang nem az igazi tagadásé. — Én ily szavakat . .nem mondtam . . . nem emlékszem. — Te magad mondtad, ha nem akarsz vissza emlékezni hát végtére megmondhatom; én Kocsis Károlyt vagyok Villányból. — Én Villányba soha sem jártam. luba kikiáltsam, hogy miért nem akarsz megismerni. — őrült! sziszegett János — mi lelt mit akarsz : bor, pálinka ? — Semmi, nem koldulni jöttem. Ma éjjel egy tutaj jó szálitmány érkezik ezt kell elfoglalnunk. — Lopni, ismét. Azt nem teszem. — Mennyire irtózol te most ettől szótól. Mintha először hallanád. Ez nem is lopás ; a föld termi, a • föld adja, mi joga lehet azt tölünk valakinek eltiltani. — Nem a földből ásod. — De a .vízből ' veszem ki. De végtére is akár igy, akár úgy ezt meg kell tenni. — Soha. — Jó. ügy meglátod mi' fog történni. — Ember. Engedj becsületesnek maradnom. Gondold meg, hogy családom van. ■— Az enyém nagyobb, és épen azért kell. —- És mire kell a pénz neked, — 200 forintra van szükségem, hogy apámnak utolsó darab földjét is visszaváltsam. — Éu adok. — Azt vissza kell fizetni. — Nem, nem. — Mondtam alamizsna nem kell. Én attól akarok venni, aki azt meg nem érzi. Az nem bűn szerintem. — Nem tartod meg. — Esküszöm a magam és a gyermekeim boldogságára. — Miért, miért követelsz tőlem ilyet? — Mert nélküled mit sem tudunk. Oh voltam én a többieknél már. mind azt mondta, hogy most nem mernek semmit, mert te nem vagy ott. — Ne kívánd nem tehetem. — Ez az utolsó szavad. — Ez . . . nem . . . ! — ügy isten áldjon. S az ember megfordult s elindult az utcza ajtóhoz. A kis kutya elkezdte ugatni, mintha mondaná, — eredj, eredj, eredj, már. S az ember ment vissza sem nézett. Amint azonban a kilincsre tette a kezét a gazda rákiáltott: Károly ! Az ember megállóit és visszafordult. A hogy azonban amaz hallgatag marad lassan hozzá ment. — Miért hívtál vissza ? — Hát csak ... azt akarom mondani, hogy midőn nődre, gyermekeidre nézel, látod azok ártatlan boldogságát. Érzed, hogy miként bíznak azok benned, vakon hive el minden szavadat, nem jut-e eszedbe a bűn, a mit elkövettél . .. . nem őrzed-e a nehéz súlyt, a mi szivedet nyomja, nem szeretuél-e elmenni ártatA legkiválóbb tanárok és or- i 1 *1 ......ku'-l mint hathat,is ,.er: tUÜODetegSCgOIvliel, légzőszervek hurutos bajainál úgymint idült bronchitis szamár-hurut és különösen la bb adó/óknál iafluenzá után ajinltatik. -■—— Emeli az étvágyat és a testsúlyt, eltávolítja a köhögést és a köpetet és megszünteti az éjjeli izzadást. Kellemes szaga-és jó ize miatt a gyermekek is szeretik. A gyógyszertárakban üvegenkint 1 K-ért kapható. Figyeljünk, hogy minden üveg' alanti czéggel legyen ellátva: F. Hoffmann-L» Roche & Co vegyészeti gyár Basel Sváj. IMI7 ÁQ‘r r r cíARSADALMI ES SZÉPIRODALMI HETILAP. Megjelenik minden szombaton.
