Szatmár, 1905 (31. évfolyam, 1-51. szám)
1905-04-08 / 15. szám
XXXI. évf lyam. 15-ik sz. Szatmár, 1905. ápril. 8, SZATMAR TÁRSADALMI RS SZÉPIRODALMI HETILAP. Megjelenik minden szombaton. ELŐFIZETÉSI AR : Egész évre 4 korona. Félévre 2 korona. Egyes szám ára 20 fillér. jSZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL : Deák-tér 3. szám. Mindennemű dijak a kiadóhivatalban fizetendők. Szerkesztőségi telefon 27. szám. HIRDETÉSEK: Kész pénz fi «ötén mellett a legjutányosabb árban.-«> Nyilttór sora 16 fillér. <$Az ev. ref. tanítónői képezde segélyezése. A legközelebbi városi rendes közgyűlés idejének legnagyobb részét az ev. ref. felsőbb leányiskolái tanítónő képezde segély iránti kérelme vette igénybe. Számosán szóllaltak fel. A közhangulat az volt, hogy az intézet a segélyre érdemes, annak felállítása a város közérdeke, mint culturális intézet hézagpótló. Közvetve pedig bőven behozza azt a 12.000 koronát a városnak, amelyet egyszersrnindenkorra kérnek. Voltak azonban olyanok is a kik a népiskolai törvényre hivatkoztak, mely szerint a város minden felekezetet egyenlő arányban köteles segélyezni, attól tartanak, hogy hasonló czimen öt felekezet kór majd hasonló segélyt és az ahhoz való jogot bírói utón érvényesíthetik. Ezen okoskodás miatt a jogügyi bizottsághoz kerül vissza az ügy vélemény adás végett, hogy a közgyűlés jogász tagjai együttesen nyilatkozzanak. A kérelem tehát még nincs elutasítva, sem teljesítve és a mint a közhangulat megnyilvánult, igen valószínűvé vált, hogy a város közönsége lehetővé teszi, hogy a tanítónő képezde, mely ez időszerűit csak két osztályból áll, alkalmas tantermekhez jutva fokozatosan mind a négy osztályra kiegészíttessék. Mi magunk is elteldntve minden felekezetisógtől a kérelmet a város és polgárságának érdekében magunkévá tettük, erre pedig a következő okok folytán jutottunk. A városi polgár társadalmi állása legyen az iparos földmivelő, egészen külön osztályú a vidék lakosaitól. Magasabb műveltséget ad a városi társadalom, a szegényebb sorsú iparosok gyermekei is küzdenek az önállóságért. Polgáraink helyzete pedig nem az a rózsás szinü, hogy gyermekűknek az önként is rá ragadt műveltséghez viszonylagos hozományt tudjanak adni, igy módot kell adni annak a törekvő leánynak is a ki a lót fentartás tisztességes eszközeit tanulással és tanítással akarja megszerezni. Ma különben a tanítónői pálya, közös a szegényebb sorsú és rangosabb polgárok gyermekei között. Mert bizony arra a városi tanácsos, törvényszéki biró ügyvéd stb. leányai éppen úgy reá lehet szorulva, mint az asztalos, tímár, vagy a földmivelő emberé. Ha fontos és áldozatot érdemel az ipari szakiskola, a gazdasági ismétlő, — vincellér iskola melyek felállításáért nagy kiadásokat megterhéltetéseket áldoztunk, a hol a fiú gyerekek szak oktatást, ennek folytán megélhetést találnak, éppen olyan fontos, hogy egy tanitónőképző felállításának lehetővé tételével a leány gyermekekről is gondoskodjunk. Számtalan nyomós érvet tudnánk felhozni még annak kimutatására, hogy menyire nélkülözhetetlen a tanítónő képezde felállítása, és hogy, mily sok előnynyel jár városunkra, mint erkölcsi testületre, az egygyes városi polgárok családi körülményeire, de a menyiben ezek köztudomású dolgok, inkább arra szorítkozunk, hogy a szőnyegen volt ügynek mumusként felállított jogi oldalával foglalkozzunk. Mindenek előtt kétségtelen az, hogy a kórt hozzá járulási összeggel nem a ref. egyház se- gólyeztetik, mert a tanítónő képző intézetbe bármely felekezeti leányt föl kell venni és ezt a város, a 12.000 korona adomány vissza követelésének feltételéhez kötheti. A midőn a képez- désznők, mint a jelenben a nagyrószben más felekezetekhez tartozókból áll, tehát már maga ezen tény kizárja, hogy felekezeti segélyről volna szó. Jól lehet, hogy a rom. kath. zárda hasonló intézettel bir. még sem követelhetné ugyanazon segélyt, mert a 12.000 korona létesítéshez és nem a fentartáshoz kell. — A zárda épület már százados, bizonyára hozzá járult a város is; — Azért mert a szüksében szenvedő ev. ref. címet viselő tanítónő képezde, építkezéseire segélyben részesült, mert arra közérdekből is szükség volt, — a rom. kath. zárda melynek fentartási alapja megvan, bizonyárra nem fog sem segélyt kérni, sem e miatt pert indítani. — Úgy a róm. kath. mint minden más felekezet hasonló igényét kizárja a már fentebb említett kikötés, — mely szerint a segély éppen azért adatik, hogy más felekezetiek felvétele is biztosittasék. A népiskolai törvény alapján hasonló esetre bizonyára még per nem indíttatott, nélkülözhető és felesleges iskolák felállítására segélyezésére a törvény a községet sehol sem kényszeríti, igy bár mely hasonló iskola tervbe vételénél, e visz- sza utasitó okot gyakorolhatjuk. Ha pedig hasonló iskolára a jövőben szükség leend, a közérdek megóvása céljából úgyis erkölcsi kötelesség a segélyezés, mert legyen az felekezet, vagy társadalom, mely közhasznú intézményt létesít, a városnak teszen szolgálatot. A polgármester ur volt az egyedüli, a ki a felekezetisóg és a népiskolai törvényhez kötött hátulütőül eltekintett. Mint kijelentette inkább azért aggodalmaskodik, mert a községi pótadó emelkedését vonná maga után, azért kell alkalmas módot találni, hogy ezt elkerülhessük. Jóllehet a takarékosság érzete örömmel tölt el bennünket, de ezen álláspontot egész valójában helyesnek elfogadhatónak még sem vallhatjuk. — Példa erre az, hogy elkerülhettük volna a múlt évi tisztviselői fizetés felemelését is, még sem tettük, mert méltányosnak találtuk, pedig 20000 koronaóvi járulék 400.000 korona évi tőke játanúm m&KxVii» eem TÁRCA. K. B.-né emlékének. Meghalt tehát a jó Juszti néni! Pedig milyen hőn szeretett élni! Volt is oka: Szép birtoka, Munkás, okos férje, Szemeinek lénye, Boldogságnak magva, Hat kedves magzatja. Eu hiszek a boldogabb életbe, De most kétlem, hogy ő mehetet-e Boldogabba ? . . . Szerette a Faluban mindenki. Akárhova ment ki Messzebbre a falunak határán, Csak jót hozott róla a hir szárnyán. Megtestesült szelidség és jóság, Jó egészség festett arcán rózsát. E rózsában En nem láttam A kigyót, a mérgett, Mások sem hitték ezt. Hogy ily hamar bevégezi útját, A mi mostan minnyájunknak úgy fáj. De van mégis a sok gyászoló közt, A kit a bu vízivel sem föröszt. A kis fia — A Lacika, Még három éves. ö but nem érez. Nem sejtő szívvel ezt mondogatja „Ne menjenek be! felébred anyja!“ Igazad van ártatlan gyermek. Engem is csak ez vigasztal meg, Nagy bánatom így altatom : Juszti néni alszik. Ha majd egykor hallszik, Jézus szava a sirhalmok felett. Felkél, ’s minket ismét nagyon szeret. Csenger 1905. Pótor Elemér. Kedves Micim I December 31-én. Most bizonyára te is azt teszed, a mit én, t. i. várod az éjfélt. Várod mint eddig is mig együtt voltunk, vártuk babonás félelemmel, vegyes reménnyel és aztán kacagva vígan nyitottunk neki ablakot, hogy vidáman bocsássuk be. Most vissza emlékezve várakozásomban eszembe jutnak kívánságaink, melyeket a beengedett uj évnek elmondtunk. És nevetek e bohóságokon. Emlékszel mikor szegény Méry madmaiselle részére kértél, hosszantartó rekedtséget, hogy ne konverzálhasson mindenről ? Majd mikor táncosokat kértél a farsangra. Mindez oly messze tűnik fel előttem. Most én is magamba várom itt az uj évet és gondolkozom. Váljon mit hoz ? Mit is kérjek tőle ha eljön ? Talán azt, hogy a szilvoster estével bevég- ződő év maradjon a múltba és a feledés siirü fátyo- lát borítsa rá ? Ez most legliőbb vágyam ! Elfeledni mindent, még azt is, hogy valaha ismertem. Oh te oly keveset tudsz erről Miczi, Te boldog vagy, a te regényed jól végződött. S ma szegény, talán nem is tudja, hogy mi az én veszteségem. De minek mondjam, minek szomoritsam. Elég az én bánatom. fosok"’,vanlint hathatos'«zer: tüdőbetegségeknél, légzőszervek hurutos bajainál úgymint idült bronchitis szamár-hurut és különösen labbadozóknál in“ fluenza után ajánl tátik. Emeli az étvágyat és a testsúlyt, eltávolítja a köhögést és a köpetet és megszünteti az éjjeli izzadást. Kellemes szaga és jó ize miatt a gyermekek is szeretik. A gyógyszertárakbau üvegenkint 1 K-ért kapható. Figyeljünk, hogy minden üveg alanti czéggel legyen ellátva: F. floffmann-La Boche & Co vegyészeti gyár Basel Svájc.
