Szatmár, 1905 (31. évfolyam, 1-51. szám)

1905-04-01 / 14. szám

XXXI. évfolyam. 14-ik sz. Szatmár, 1905. ápril. I, 1 SZATMÁR TÁRSADALMI ES SZÉPIRODALMI HETILAEfe, Megjelenik minden szombaton. / S»; íW ’ * X ll£ - N r‘ SS i ;■ 'r'y"r ( \ 1" 3Í2 ■ i • I** ELŐFIZETÉSI ÁR : Egész évre 4 korona. Félévre 2 korona. Egyes szám ára 20 fillér. ^Szerkesztőség és kiadóhivatal : Deáktér 3. szám. Miudennnniu dijak a kiadóhivatalban fizetendők. HIRDETÉSEK: Készpénzfizetés mellett a legjutányosabb árban.-<$> Nyilttér sora 16 fillér. <^­zésével lehetővé tette, hogy kisebb birtokosok aránylag nagyobb összegű megteriieltetés nélkül közösen, szövetkezeti utón szerezhessenek be gőzekét, melynek árát a szántott terület holdja után évről évre fizetendő bérrel törlesztessék, s igy aránylag rövid, nehány évi idő tartani alatt a gépek árát kifizethessék, amely időtől kezdve aztán saját gőzekéjükkel természetesen sokkal jutányosabb áron fognak szánthatni. Ily formán a kombinációk, sőt már egyes működő ilyen szövetkezet bevált eredménye is azt mutatják, hogy a bér-szántás árainak meg­felelő egység árak mellett 5 év alatt a gőzeke egész vételára letörleszthető, s már a 6-odik évtől kezdve fél árban mélyíthetünk. E számítás a következő : Egy gözeke garnitúra ára 70,000 korona, mely összeg felét a földm. miniszter 5 évi tör­lesztés mellett kamatmentesen előlegezi; fizetendő tehát a földm. miniszter részére évenként 7000 korona, melyből 2000 magy. hold évi munkát számítva esik 1 m. hold szántására 3.50 kor. A vételár másik részét képező 35000 ko­rona 5°/0-os 5 évi amortizációja 7357 korona, melyből 1 holdra esik 3’94 K. A borsodmegyei gőzeke szövetkezet számadá­sai szerint az évi üzem költség : 1 főgépész járandósága 3300 K 2 fütő ,.. . 1200 K 3 ekevezető fizetése 1020 K egész évi olaj szükséglet 1000 K a gép javítási költsége 4000 K a gép téli tanyájáért helybér 500 K gópészsegéd fizetése téli gépjavításnál 400 K első évi szerelési költség fuvardijak egyéb kiadások 500 K 400 K 400 K Összesen 12720 K, melyből eszerint esik 1 holdra 6 K 36 f Esik tehát 1 hold szántására 13 K 80 f, tehát nem több, mint a bérszántás átlag ára, s 5 óv múlva 7’44 k-ával már kevesebb, tehát csak 6'34 fillér. Tekintve pedig a gózekék szilárd kosntruk- cióját, ami biztosítékot nyújt az iránt, hogy hosszú időn át, igy legkevesebb 30—40 éven át is munka képes marad, oly anyagi előny ér­hető el a gőzeke szövetkezeti utón való beszer­zésével a bér-szántás fölött, hogy ez alkalmat meg nem ragadni könnyelműség számba menne. A szántandó területek sorrendjének megállapí­tási módja ugyanaz, ami bérszántás mellett, cellát a birtok távolsága szerinti sorrendben történik, mi itt akadályt azért nem képez, mert a mólyitő szántásnál a talaj beéredósi állapota tekintetbe nem jön. A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület e tárgyban Szatmárra, a városháza tanácstermébe 5-ón 1 i órára értekezletet liivott össze. Nem akar­juk hinni, hogy vármegyénk gazdái annyira érdekte­leneknek bizonyítják magukat, hogy egy ily elő­nyös mozgalom elől elzárkóznak, különösen akkor, amidőn az országos viszonyok alakulása arra nyújt kilátást, hogy gazdaosztályunk létkér­dését gazdálkodási rendszerünk gyökeres meg­változtatásának lehetősége képezi abban az irány­ban, hogy a kenyórmagnak termelését redukálva, a mélyebb művelést feltételező iparnövények termelésére térjünk át. Poszvék Nándor. Mégis a múlt tavasz egyik kora reggelén Márton pedellus azzal a rémhírrel verte fel Morpheus karjai közül a derék igazgatót, hogy a Neptun elveszet ellop­ták. A rémület általános volt. A város híressége el­tűnt és pedig amint a buzgó rendőrség megállapította akként hogy a tolvaj a gimnázium kőkerítésén keresz­tül bemászott az iskola udvarára s onnan a leghosszabb létrát kiválasztva átvitette az utczára s ott neki tá­masztotta az emeltnek, pontosan a muzeum ablakánál, felkuszott, az ablakot kivágta, kinyitotta, a szobába bemászott, a kettős zárral ellátott szekrényt kinyitotta s a Neptunt zsebrevágta, elvitte, valószínűleg azért, hogy a főiskolának soha vissza ne adja. A létrát vissza­dobta ugyan az udvarba, de azért a szemes rendőrséget nem vezethette félre, mert kinyomozta, hogy a létra előtte való estén nem azon a helyen volt, mint a hol találták, de kimutatta az utczán is, ahol végig húzták ; a létra a kövezet mellett nyomot hagyva, e nyom meg­szűnt az épület azon részénél, a hol az emeleten a hires Nedtun vala kettős zár allatt elrejtve. Ellenben arra hogy a tolvaj miként nyithatta ki a mondva csinált két zárt, a rendőrség feleletet adni nem tudott és a zárakra csak azt állapította meg, mint tényt, hogy azokat nem törték fel s hogy a tolvaj a lopás után nem zárta el a zárakat. A rendőrség meghívta a szekrényt zárogató két tanárt is, akik a kulcsokat magukkal hordták s az elzárt kulcsok segélyével megállapították, hogy a zárak nincsenek elromolva, mert pompásan csukódnak. Mindezen, bár el kell ismerni fontos eredmények azonban az igazgatót nem elégítették ki. Mit bánja ő hogy és miként lopták el Neptunt, az ő kívánsága az, hogy a redörség élve, vagy halva kerítse elő, lio gy újra a szekrénybe zárhassák, magában erős fogadást tévén hogy ezután az utczára szolgáló ablakokat is zárral fagja elláttatni. A rendőrség alázattal kérte a felingerült igazga­tót, hogy mondja meg gyanúját, kit vagy kiket gya­núsít. — Mindenkit — kiáltott az igazgató — aki él és a főgimnázium névre halgat, mert meg vagyok győződve, hogy irigységből lopták el. A rengőrség majd hanyatt esett a rettenetes gyanúra : Mit csináljon ő azzal a sok főiskolával, ho­gyan halgassa ki és hol keresse azt az ügyes gépészt, aki oly mestericsen tudta megcsinálni a hamis kul­csokat. Az u—i rendőrségnek még ily hatalmas ügye nem volt s mert megfejtésében egy cseppet sem bízott, nem is örült neki. Az ördögnek kell, nem az u—i ren­dőrségnek az ilyen országos liirü ügy. Micsoda lármát fog csinálni a vallás- és közok­tatásügyi miniszter, vagy talán még az összkormány is, de talán még a király is, aki bizonyára nem sze­reti, ha iskoláiból valamit anélkül ellophatnak, hogy a rendőrség meg ne találja. — Istenem mi lesz ebből — sóhajtott a ren­dőrfőkapitány . Majd kísérletet tett kisebb térre szorítani az igazgató gyanúját. — Hát a testületből nem lehet valakire gyanúja ? Az igazgatón volt most a sor, hogy meg rémüljön. Hisz a testületben ő is benne van. A legkiválóbb tanárok, és vosoktcl mint hathatós szer : 'r• tüdőbetegségeknél, légzőszervek hurutos bajainál úgymint idült bronchitis szamár-hurut és különösen labbadozóknál in­fluenza után ajánltatik. — Emeli az étvágyat és a testsúlyt, eltávolítja a köhögést és a köpetet és megszünteti az éjjeli izzadást. Kel­lemes szaga és jó ize miatt a gyermekek is szeretik. A gyógyszertárakban üvegenkint 1 K-ért kapható. Figyeljünk, hogy minden üveg alanti czéggel legyen ellátva: F. Hoffmaim-Ls Roche & Co vegyészeti gyár Basel Svájc A gözszántás vármegyénkben. Politikai küzdelmeknél, általános közgazda- sági problémáknál fontosabb ránk e kérdés, mert közvetlenül bennünket érdekel s mert termésünk fokozását, gazdálkodásunk jövedelmezőségét, igy vármegyénk földbirtokosainak anyagi körülmé­nyeinek biztositását egyedül a mély művelés meghonosítása teszi lehetővé. Sajnos, hogy elmaradt gazdasági viszonyaink megtűrték, hogy e kérdés megoldása érdekében csak most teszünk érdembe vágó lépéseket, de ennek általános maradiságunk mellett indoka ne­hány oly nehezítő körülmény, melyet elhárítanunk csak a legújabb időkben sikerült. Azzal tisztában van már minden gazda, hogy a mélyítő szántást ez idő szerint csak gőz­eke utján vihetjük keresztül. A gőzeke azonban drága, melynek beszer­zése csak is nagyobb uradalmaknak állt eddig módjában. A kisebb birtokok legfeljebb bér-szán­tás mellett mélyíthettek gőzekóvel, amelynek ára pedig kissé magas : magyar, vagyis 1200 D-öles holdanként grubber nélkül 10—14 hüvelyk mély­ségig 12 — lö.fch) korona, mélyítéssel kombinálva, gruberrel pedig 14—19.60 korona a szén. víz­szállítás s egyéb fuvaron kívül. Nehézség volt ugyancsak az, hogy hídjaink a gőzeke korlátlan utazását lehetővé nem teszik, s igy a magasabb bér-szántási árak mellett arány­lag kisebb területek, hol a gőzeke korlátlanul utazhatott volna, egy eke garnitúrát nem akar­tak foglalkoztatni. Újabban a földművelésügyi minisztérium magasabb kamat-mentes költsön kilátásba helye­_____________TÁRCA._____________ A Neptun. Irta: Pataky István. Az u — i gimnázium múzeumának ékessége volt egy vízből kikelő Neptun, kiséretével. A szobor 30. czm. magas volt, remekül kidolgozva a legkisebb részjet is. Mihalek igazgató hozta Görögországból. Értéke meg­becsülhetetlen volt, annál is inkább, mert megbecslését a tanári kar meg sem kísérelte. Értékét felvették abba a 900 K.-ba, a mibe az igazgatónak a felmutatott szám­la szerint került. A város inteligens közönsége, meg a vidékről feljövő szülők legtöbbet a remek szobor előtt időztek úgy, hogy csakhamar az u—i gyrnn. ezen ritka­sága úgyszólván híressé lett. E nagy kereslet arra bírta a különben is félénk természetű igazgatót, hogy azon szekrényt, a mely az országhirüvé válandó szobrot rejté, külön zárakkal lássa el. Igenis zárakkal, mert kettő kettő volt rajta külön kulcsokkal és pedig egyiket czipelte Ádádi Károly a fiatal természetrajz tanár és szertárőr, a másikat az öreg Tóth József, a számtan hírneves tanára. A két tanárt tehát egymás ellenőrzésére rendel­ték ki, de különben is, a midőn a muzeum a közönség részére is nyitva volt, egy szolga a bezárásig a szo­bában ült s nem lankadó figyelemmel nézte a t. ez. írnak és hölgyek, valamint a kedves diákok kezei ne­hogy valamit elemeljenek s különösen, hogy a hires Neptun nem kalódik-e el kézenközön. A múzeumot a két tanár együttesn zárta be s igy az igazgató a felelősséget a két tanárra hárítván ott lalln unio’.'ilnmmnl G'znVnt/i: Ipfplnirhii

Next

/
Thumbnails
Contents