Szatmár, 1905 (31. évfolyam, 1-51. szám)
1905-12-09 / 50. szám
2 S Z Á T M Á R december 9. magára maradt segély és támasz nélkül. Mind- | kettő oly helyzetbe került, mint a kis gyermek, | aki járni tanul. A löldmives nem értett az önállósághoz, az ur nem tudott megalkudni a viszo- I nyokkal. Természetes, hogy az ily helyzet megteremtette keserű gyümölcsét, s az ebből kifolyó következmény nemcsak elkülönítette mégjobban a két osztályt egymástól, de sőt egymás ellenségévé tévé. A szerencse a bajok közepette csak az volt, hogy még nem voltak bankok, melyek hitelezzenek a birtokokra s nem voltak pálinkás boltok, — mert ha akkor ilyen van: ma már Magyarország régen Palesztinává változott volna ! Másik szerencse volt a törvény, mely idegennek a jószág, illetve ingatlan szerzést tiltotta, s igy a jövevények sem a nemesi, sem a paraszt birtokokat el nem harácsolhatták. Mily változást hozott mind e mellett az j utolsó 50 óv ! Óriási átalakulások történtek az ipar, kereskedelem és különösen a forgalmi eszközök terén, habár ez mind a gazda rovására ment, aki ma is változatlanul megmaradt az ős termelés és konzervatív gazdálkodás terén. Nem vette észre a körülötte történteket s igy természetes, hogy mind ennek ő adta meg az árát! De váljon tanult-e mind ebből valamit a magyar gazdaközönség ? Bátran mondhatjuk, hogy nem ! hiszen ma is gondtalan apathiával nézi, hogy ősi birtoka idegen kézre kerül, s nem iparkodik azt megőrizni és gyarapítói! s ha valamit tanult: az egyenesen saját kárára szolgál, mert megtanulta az adósság csinálást, a váltó használatát, a fényűzést, renyheséget s áltáljában mindazon dolgokat, melyek őt a végpusztuláshoz vezetik. Nagy előnyére volt régebben a birtoknak a magyar gazda családja kezén való megmaradásnak az, iiogy törvényeink szerint a holt kéz, a zsidó és az idegeneket az ingatlan szerzéstől el-* tiltotta. — Ez legalább megmentette az országot, — mert tudjuk, hogy akié a föld, azé az ország. Igaz ugyan, hogy a közforgalom ezzel korlátozva és a feldarabolás megakadályozva volt, de a hátrány mellett sokkal nagyobb volt azon haszon, mely ennek folytán a nemzeti erő gyarapodásánál mutatkozott. Igaz, hogy a törvények máig sincsenek megszüntetve, azonban elfeledve vannak, s a spekulativ haráesolás ezzel szemben annyira ellenkező gyakorlatot fejtett ki, hogy mai napság keresztre feszítenék azt, aki arra hivatkozni elég vakmerő lenne. Hiszen ma már igen tekintélyes végzett földesurak szaturálva a modern szociális és kommu- nisztikus eszmék által, nem hogy megóvni igyekeznének a földet a magyar embernek, hogy ez által a nemzet ellentáiló erejét is fokozzák, haa két. élő divatlap közötti feszültség, ha ez nyílttá, nem is lett, kizárta ezt. Ily körülmények között Jolán, mint házi kisasz- szony, természetesen nem a legjobban érezte magát. De segítségére volt bátyja, Ernő, a ki mégis gyakran kaezagásra bírta mókáival a társaságot. Haza menetelre legelsőnek Ilka gondolt. Hat óra volt. s neki fél hétkor a vonattal indulnia kellett hazafelé Csigervölgyre. Ernő egy cseppet sem bánta, hogy már oszlik a társaság. Ö már úgyis tűkön ült. Ugyanazzal a vonattal, a mely lyol Ilkának utaznia kei!. ÍJ, szándékozott ö i-i utazni. Valamivel, talán egy félórával messzebbre ugyan, a legközelebbi szomszéd varosba, a lmva. egy pajtásához volt hivatalos egy másnap, már kora reggel kezdődő, nagyszabású haj tó vadászaira, amelyet ok nélkül nem szeretett volna elszalasztani. Egy pillanat alatt átöltözött vadászruhájába és teljes vadászfelszereléssel várta az indulást. .Búcsú zás közben jónak látta még nagy ünnepséggel kijelenteni, mintha nem is tréfa volna. Folyt. köv. nem nyíltan támadják a hitbizományi és papi javakat is, s azokat a közforgalomnak, az ügyeseknek és spekulánsoknak szabad prédául engedni akarják, vagyis más szóval az ingatlan birtokok mozgósítását szeretnék megteremteni. De váljon mi célból ? váljon elérhető lenne ez által az, hogy a magyar elem, vagyis a fajtörzse és az úgynevezett nép — megerősittos- sék, és a földosztási elméletektől elvonva gya- rapittassék ? Én ezt nagyon kétlem. Kételkedem pedig ebben nem csak azért, mert a magyar a vele született könnyelműségnél fogva erre képtelen, de azért is, mert neki a bevándorlók és minden erkölcsi alapot nélkülöző idegenek oly konkur- renciát képeznek, amellyel a magyar ember sikerrel megküzdeni nem tud, de nem is tudhat,' mert más a gondolkozása, más a jelleme és más az erkölcsi fölfogása, mint a hazátlan kozmopolitáknak s még mindig nagyobb benne a becsület érzés, semhogy féltve őrzött tisztes nevét kétes és aljas miveletekkel be piszkolni engedné. A vége mind ennek csak az lenne, hogy ujabbi 50 óv alatt még azon jószágok is idegen kézre kerülnének, melyek eddiír kötöttségüknél fogva ettől megmenekedtek. Aki pedig ezt nem akarja hinni: tekintsen vissza az elmúlt 50 év birtok forgalmi statisztikájára, s vonja le a következtetést ! Ha mi magyarok akarunk maradni s urak e véren szerzett magyar hazában: nemhogy felszabadítanunk kell a kötött jószágokat, de anyira lekötnünk, hogy az ütolsó kisgazdánál is meg Áell állapítani azon minimumot, mely elidegenit- hetlenül a család örök birtokában maradjon. Ha azután e mellett, megtanítjuk a magyar gazda közönséget az okszerű gazdálkodásra a termelőt és nagybirtokost arra, hogy fölöslegét közvetlenül juttassa a fogyasztóhoz s kerüljön minden felesleges közvetítést., térjen vissza erkölcsében és szokásaiban a tiszta egyszerűséghez, takarékoskodjék s hatványozott erővel dolgozzék: akkor az általános gyarapodás el nem maradhat, s az elégületlenség önmagától fog megszűnni. Nézzük csak Angliát! Van-e a világon több kötött birtok mint ottan? s mégis jutott-e ott valakinek eszébe ez ellen zúgolódni ? nőm hogy nem, de sőt tudjuk, hogy éppen e nemzet az, mely az úgynevezett „Homestead“ törvényével a birtokot a kisbirtokos részére is biztosította, s váljon miért ? azért mert felfogta éles belátásával, hogy jólétet és hazafiságot csak úgy teremthet, ha a haza földjét az Angoláép számára megőrzi. Ha tehát Magyarországot akarjuk' megtartani, első kötelességünk n magyar földet a tiszta és tősgyökeres magyar faj számára örök időre biztosítani, s ha ezt nem tesszük : ugyan mily jövőnek nézhetünk eléje ? Nem kell prófétának lenni, csak egy kis éles látással kell bírnunk, hogy belő pillanthassunk a sötét jövendőbe, mely a magyar gazdának semmi kilátást sem nyújt, ha csak Hadúr a magyarok Istene meg nem könyörül ez oktalan népen s lángostorával öntudatra nem ébreszti; az oly nép különben, aki nemcsak türelemmel nézi hogy a hontalan farkas falka élő busát marcangolja, de sót még simogatja is .* fenevadakat, nem is érdemes arra, hogy jövője iVgyeti. Nem is lesz ! Sőt még Marius som fog találkozni, ki Karthago romjai 1 lett keseregjen Hogy is moiiiij! Berzsenyi"? Bomlásnak indult hajdan erős magyar...! Rtisíicus. Színház. úkus. Paródiának ugyan paródia, minden szellem és élez nélkül. Pesten talán még lehetett benne .eredeti- tiség, kelthetett némi érdeklődést, mert vonatkozásai, alakjai a fővárosból volnának szedve. Nálunk azonban még ezek sem helyén valók. S hozzá' még, Jz előadás is nagyon gyenge volt. Csak Szőreghi [Jónás] .öntött szerepébe némi élénkséget, a darab végén -azonban már ő is lanyhult. Harkányinál is: Imit észlelhető egy kis jobb darabhoz való igyekezet. ..Szilágyaié csak maradjon az igazi „János vitéz“-beii mostoha, mert ebben mind szerepe, mind játéka nagyon mostoha. Dicséretet érdemelnek azonban ügyes tánczaikért Tihanyi, Rajz Irén, Jánosi, Raduai és Szőreghi. Hétfőn 4-én „Ocskay brigadéros“ került szilire silány, rósz előadásban. Valósággal leüzködtek színészeink szerepükkel. — Azt hiszik, hogy a súgó csak arra való, hogy az egész darabot szórói-szöra a szájukba adja. Ezt ugyan magám is elismerem, de hogy jói megérthessék és előadhassák, ahhoz már egy kis tanulás is szükséges. Én azt hiszem, hogy 3—-4 ilyen előadás után a súgó megszökik. Meg aztán hogy várhatnánk jó alakítást attól, a ki annyi fáradságot sem vesz magának, hogy szerepét áttanulja. Kedden újra a „Csöppség“ ment igazán kőny- nyed, mindvégig élvezhető jó előadásban, Rtdnai, Jászai, Rónai, Tihanyi, Szőreghi a múltkori jók vohak. Szerdán „Trilby“-ben gyönyörködtünk. Jászai és Rajz ragyogtatták tehetségüket. Jók voltak még Borsodi, Szőreghi, Tihanyi. Csiitöi lökön Vackot Imre, örökbecsűnek nevezett „Huszár csínye“ került színre közepes előadásban. Azonban ez este egyáltalán nem igazolta be, hogy örökbecsű volna. Harkányi meglehetősen játszott, jó izü, élénk markotányosné volt, énekszámai is kellemesek. Váradi is jól adta a furfangos magyar huszárt, csak egy kicsit tanulná be szerepét. Knjz Irén és Jánosi igazán ügyesen túuezollak, kaptak is érte tapsot eleget. —geh.— fcb J ^ 1 báli és lakodalmi meghívók gyorsan és jutányos árban EEE készülnek EEE P u lap liaiÉlíyatalálan. Hírek. — Cfjyháztanács ülés. A szatmári ev. ref. egyháztaur.cs holnap, vasárnap délelőtt 11 órakor a szokott helyen ülést fog tartani, mely alkalommal Jung Károlyiéi az egyház elhunyt jotlevője felett Rácz István leikész emlékbeszédet fog tartani. — Kinevezés. A m. kir. honvédelmi miniszter (inchul János szatmári ev. ref. segédlelkészt a mis- koiczi 10 ik honvéd gyalogezred másodosztályú katonai segédlelkészévé nevezte ki, — Lelkész meghívás. Ladányi Endre géresi ev. ref. lelkészt, lapunk dolgozótársát a fcrtősalmási ev. ref. gyülekezet egyhangúlag hívta meg a megüresedett Ieikészi állásra. Ladányi Endre az egyhangú meghívást nem utasította, vissza, s igy a felajánlott Ieikészi állást elfogadta. Gratulálunk úgy Ladányinak, mint a meghívó gyülekezel; tagjainak. Lelkész választás. A kőcseréi népes ev. ref. gyülekezel november 19-én választotta mega halálozás folyom megüresedett ieikészi állásra Szabó János bakta-loráutházai lelkész!.. A választást azonban a hívek egy része megfőlebbezt ■. A felobbezésben kifejtik a felebbezök, hogy a község nagyobb része Kiss B 1 rtálán keéri lelkészt, a szatmári egyházmegye főjegyzőjét óhajtja a koemrdi Ieikészi all.isra meghívni, —- Házasság. Dr Járrny Menyhért eljegyezte Isaák Zulima kisasszonyt, néhai Isaálc Dezső, volt ország- gyűlési képviselő és neje Sulyok Berta leányát, Nagy- szekeresen, — Esküvő. Dr. Weisz Károly helybeli orvos f. hó 12-én tartja esküvejét Mandel Márton Szombaton 2-án és Vasárnap este zsúfolt ház nézte végig az eddig itt még nem látott „Kukoriezu Jónás előadásait. Bárcsak ne is láttuk volna most sem! Bár sohase látott volna nálunk napvilágot! Nincs ebben a darabban semmi, a mi csak némi részben is megfelelhetne a szatmári közönség igényeinek. Alakjai lehetetlenek, nyelve sekélyes, nagyon sok helyen draszBudapesti lakos földbirtokos leányával, Erzsiké kisaszonynyal Budapesten. — Pályázat Segádlelkészi álásra. A szatmárhegyi ev. ref. sogédhőkészi állásra mely isOO korona dij íz issal van egybekötve pályázat van hirdetve. Pályáz d kívánók kérvényüké'; a szatmárhegyi Ieikészi híva álhoz czimezve f. hú 18-ig küldhetik be. — 11m ■■ ■ " 11imrm11, i■ 111 ■ i ■■■ - ""™' E ) V ;? i I a 1 in i n (1 c 1111 v m ü t gjvors, [BHilos r Hm >ZÍ leset |(EMELET.) LAJOS FÉRFI SZABÓ Sto! í Lentinonuibb s z ö v o tek ii<> \ Is: *'-» s=s vr i t polgári ruhákat, b Z AT M Ali, DEAK-TÉK 7. SZ. $ a Icgjiit. tnyosabb árakban
