Szatmár, 1905 (31. évfolyam, 1-51. szám)
1905-11-25 / 48. szám
XXXI. évfolyam. 48-ik sz, TÁRSADALMI ÉS SZEPÍROD ALMI HETILAP. Megjelenik minden szombaton. Szatmár, 1905. november 25. ELŐFIZETÉSI ÁR : Egész évre 4 korona. Félévre 2 korona. Egyes Siam ára 20 fillér. Ne tovább! A helyes városi gazdasági politika az volna, ha a város polgársága a közteher viselésétől annyira a mennyire az adott viszonyok között lehetséges, kimóltetnók. A mi gazdasági politikánk ezzel szemben pedig ugyszólván ezen egyedüli forrást ismeri. Innen meríti minden szükségletét, ezt tartja a város intéző körei a legcélra veze- tőbbnek a legkönvebbnek, a leghasznosabbnak. Hiszen valósággal mesterek vagyunk az uj egyenes és közvetett városi adónemek föltalálásában, úgy, hogy nines Magyarországon hasonló város, a melyben annyi különböző fajú és nemű adó volna, mint itt. Ezen specialitásunkkal Budapesten is túltettünk, minálunk nem csak a vizet henem a tüzet is megadóztatják. A városi közigazgatásnak igen sokféle ága van, ujabbi gyakorlat szerint azokat a modern korral összhangba csak úgy lehet hozni, ha az illető szakosztály vezető egy egy uj adónemmel a felfedezők sorába belép, hogy városunk történetében elhervadhatatlan érdemeket szerezzen. Bégen mi találtuk fel a járda adót, a me y- ről városunk olyan híressé vált, hogy minden városból innen kértek járda szabályrendeletet. Mi találtuk föl legközelebb a tűz adót. Mi találtuk föl, hogy a ki törvénynél fogva nem köteles községi adót fizetni, az még is űzessen, a kinek nincs elégni valója, mégis féljen a tűzkártól. Természetes, hogy ez a sokféle megterhel- tetés minden téren magával hozza az árak emelkedését, mert közvetve és közvetlenül kihat az első embertől az utolsóig. A legközelebbi öt év alatt több mint oO.OOO koronával emelkedett a városi évi szükséglet, a mely összeget részint községi adóból és ehhez hasonló jeleggel biró közvetett adókból fedezünk. ZERKESZTŐSÉG ES KIADÓHIVATAL : Deák-tér 3. szám. Miudenii'-mü üijuk a sükI. Iií f;ztM,-n iTik Szerkesztőségi telefon 27. szám. A városi közpénztár személyes igényekkel is annyira meg van támadva, hogy nincs közgyűlés, a melyen személyi igények kielégítéséről szó nem volna. Tudjuk nagyon jól, hogy a községi háztartás szükségletei a közel jövőben nem apadnak, ellenkezőleg elkerülhetetlen kiadásokkal csak emelkedhetnek. Azt is nagyon jól tudjuk, hogy a tisztviselők általában a közép osztály egyszerű megélhetésére elegendő fizetéssel és keresettel nem bírnak, — a városban vagyonnal bírók pedig már a maximális terheket viselik. Szükséges tehát, hogy a város ügyeinek elintézésére hivatott minden tisztviselőt és minden bizottsági tagot áthasson az a tudat, hogy ezeken a súlyos közterheken segíteni kell, legalább is szigorú ellenállást kell tanúsítani minden oldalról jövő igényekkel szemben és egyáltalában le kell szorítani a közérdek teréről a magán érdeket és közpénztárt meg kell óvni minden további tehertől. A folyton emelkedő 'közterhek, majd azt eredményezhetik, hogy le megy mindén vagyonnak az értéke és városunk olyan helyzetbe jut, a melyben a megélhetés nehézségeivel küzdve a visszafejlődés következik be. Áljunk meg tehát a modern élettel és egy- olőre ne tovább ! m«ir<niw*int-T"m ■n-nTivinn-irr- -rm—i-rrini-i-rr—t~ ———--r- -ír .i.i.-»-.—■ A mesterséges keltetés módszerei. III. A keltető tojások kiválasztása tekintetében egy cikk keretében egész rövidek lehetünk, mert hisz minden tenyésztő tudja, hogy lehetőleg friss, egészséges, észszerűen tartott állatoktól származó tojások után, melyek alakra és haj képződésre lehetőleg egyformák, lehet csak kielégítő keltetés! eredményt várni. Ez alkalommal a múlt heti cikkünkben már érintett nedvesítő, illetőleg párolgási• kérdést ismét fel kell hozni, HIRDETÉS E K: Ktepóiv/fizot«»» mnl'ett » lrg}utúsiyo«abÍ) árban.-3> fíyilttár so a !6 fillér. <3— minthogy az a keltelési képesség idejénél számottevői Tapasztalat szerint hűvös helyen tartott tojások tovább maradnak keltető képesek, mint a melegebb helyen tartottak. Külföldről, esetleg tengeren túlról importált tojások, a melyek a kipárolgást gátló vékony lakburokkal lettek bevonva, legtöbb esetben még két havi elraktározás után is keltetöképeseknek találtattak, a mi arra enged következtetni, hogy nem any- nyira a tojás frissesége, mint inkább a keltetés megkezdésénél a- tojásban még létező elegendő vizmeny- ny'iség határoz. Itt találjuk okát .annak is, hogy a legtöbb szakiró, a jó köttetési eredmény biztos eszközéül, a tojások mogaedvesitését tartja. Ezt az állítást azonban nem tarthatom elfogadhatónak, azon okból, mert a természetes keltetés erre semmiféle útmutatást nem ad, de meg a tojás belsejébe nedvességet vezetni egyáltalán nem lehet. Habár a tojás haja porózus még sem oly mérvben, hogy akár csak gáznomü testek is,, a tojás hajának! szétvetése nélkül abból ki vagy be juthatnának. Ez csak magas nyomás mellett lassanként és fokozatosan töriéuik, mini azt a záp tojásoknál lehet észlelni, a melyek hangos pukkanással szétrepednek, mihelyt a magas fokra 'fejlesztett .gázok nem találnak elég utat a‘tojás likacsáig keresztül. Mindeneseire a' kotlós alatt vagy keltető gépben levő tojás belsejének' hőmérsékletű határozottan magasabb hőfej lesziési. fokon áll, mint a tojást körülvevő levegő, először is a hevítés által a tojásban fejlődő vizpárák, másrészt az ott fejlődő kiválási gázok folytán. Addig tehát, inig a tojás akár az anya, akár a gép levegője állal'melegitte tik, a tojást körülvevő levegőnek behatása ki ran zárva és teljesen mellékes, akár száraz az a levegő, akár nedves, vagy több vagy kevesebb az élény tártál ma. . Hanem igenis a tojások hűtése és szellőztetése a helyes és a természet által előirt mód a tojás belsejének légköri levegővel való ellátására. A kotlónak a fészekből való leszállása, vagy a tojásoknak a gépből való kivétele, avagy a keltető űrben a melegnek leszállítása alkalmával a lehűtés által a tojástartaliná- nak összehúzása, a belsönyomás csökkenése és részleges vákuum áll elő, miáltal az erősebb nyomást a tojást körülvevő légköri levegő gyakorolja és ez a Kende Bözsi. Posalakán, faluvégi házban, Perg a rokka, szapora fonás van. Dal, nevetés, cuppanó csók járja : Hisz az orsó elejtődik, Hej! de gyorsan felvevődík Ott van ám. a ki úgy lesi, várja. Posalakán, faluvégi házban Kende Bözsi fonogat magában. Nem magában, hisz van húsz is ottan . Orsója el nem ejtődik, Szive búban emésztődik: Szeretője a katona sorban. Posalakán, faluvégi házban Elfáradtak szapora fonásban, Mécsvilága kialudt már régen, Minden csöndes. Hang nem hallszik, A Bodri is mélyen alszik . , . Hajnal csillag pislog már az égen. Minden alszik. Minden csendes volna, Ha az a bus tilinkó nem szólna. Nem is szól az téli zúzmarában. Csak rozmaring hallja .. . hallja. Rég szólt , . . Ez volt búcsú dalja: „Vagy elfeledsz“ — dúdolja magában. Sir a virág . . . Mintha megmozdulna . Nincs nyugalma, lelke fel van dúlva, Könye pereg . . . Szív van a virágban: Könye hullik a virágnak, Annak a bús szőke lánynak Faluvégi kisház ablakában. . „ Édes lányom, Bözsi lelkem, szépem Hajnal közeleg, térj nyugodni szépen . . Fáj a szived azért a legényért ? ! Rezesesákóa fejébe,- Nem jútsz te már az eszébe. Szép jövődet érte széjjeltépnéd ? ! Fonyad, pusztul arcod szép virága így kesergni lánynak, nó ki látta,! ? Ej ! felejtsd el ! Hunyd le szempilládat ! Majd az álom, édes álom Gyógyítód, lesz bus virágom, Szerte fosztó'felhő lesz,a bánat, “ Posalakán, faluvégi házban Perg a rokka, szapora fonás vari ; Dal, nevetés, cuppanó csók járja Kende Bözsi vig, — orsója Elejtődik . . . Manó óvja ! Már egy éve . . . Rég elment a párja. • Kurta korcsma be hangos, világos, Korcsmáros lány ma bezzeg, nem .álmos; KSH Táncba viszik, lebben viganója: „Ha megpendíti a sarkantyú, Nem ölel meg minden fatyu Egy csókomnak nagy ár az adója . Kenéz Ferkó! Hej ! de bus az arcod! Vagy talán a mámorodat aiszod ?! Pengjen össze a sarkantyúd légy vig: Egy lány főre kendő került . . . Kende Bözsi arca'derült . y. Kende Bözsi lakodalmán légy vig. Elhagytad a katonasört érte . Hogy ide jöjj, s busülj nó kikérte ?! Későn jöttél . . Szived -érte fájna ?! Perdül a lány . . . S a menyecske Nem hivott meg . . . ? Szedte-vette ! Csapodár lásd, a szive, zúzája.“ Kenéz Ferkó ott ül a csárdában, Ott, iszogat, dudolgat magában : „Elfeledtél 1 C'sapödár a lelked. Leányhtiség, tündéráíom Hittem benne ... -Ez halálom Á szivemet te széttépni merted !“ Posalakán, fáluvégi házban Lakadalom volt a minapában S a tilinkó hangja borús' éjjel Sír, kesereg úgy mint régen, »KISS W 9 g 9 Simm Äste/; t. ü <16 b e t egség ek n é l, .légzőszervek li u r irt o s bujáinál úgymint idült bronchitis, szamár-hurut és különösen iábbadt ........... ....................................... után a á n I t a t 1 3j. : )z ókná! influenza Emeli az étvágyat és a testsúlyt, eltávolítja a. köhögést és a köpetet és megszünteti az éjjeli izzadást. Kellemes szaga és jó ize miatt a gyermekek is szeretik. A gyógyszertárakban iivegenkéit 4 kor.-ért kapható.' Figyeljünk, hogy minden üveg alanti czóggel legyen ellátva : F. Hoffman La. & Co vegyészeti gyár Basel Svájcz. | H Äi T llfl ||i pjj~
