Szatmár, 1904 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1904-06-11 / 24. szám

XXX. évfolyam. 24-ik sz. Szatmár, 1904. jun. II. TA I ISA ! >A I ,M I LB BZIil *möl >A LM I Megjelenik minden szón baton. Mii] rí fc'XÖFIÍÖRTÉSÍ ÁR : Kgész évre 4 korona. Félévre 2 korona. Egyes szám ára 20 fillér. jSZERKESZTŐSEG ES KIADÓHIVATAL: De.iktér 3. szám. Miodeummü dijak a kiniinhivatalbaii fi/.ot» n *lok HIRDETÉSEK: Kés* pénzfiz ütést mel'oit a 1< gjutányoKabti árban.-ó> Nyilttér sora 16 fillér. <$­A gazda reménye. Tápláltuk már ősztől fogva, attól az időtől a midőn az őszi veteményeinket el­szórtuk az ugarba, — hogy a mag kikel­ve megsokasodva, fáradságunk gyümölcsét jó aratással jutalmazza. Az ősszel is száraz idő járás volt. A mag későn leélt, nem bokrosodott meg a búza. A reményt tovább fűztük majd meg hozza a jó tavasz a mit a sovány ősz megtagadott tőllünk, majd helyre hozza a kövér május. A május száraz maradt a búza a rozs az ország legfőbb jövedelmi forrása ritka, alacsony vékony szám, sarju hatás nélküli. Most már csak a szemképzésben bízunk, hogy a mi kikelt szép egészséges, jó mi- néségíi leszsz. — Mint mindég, úgy most is a remény vezet bennünket az utolsó ak­tusig, az aratásig, aztán a cséplésig. Ha már minden reményünkben csa­latkoztunk, marad az utolsó vigasztalás, — legalább annak a kevésnek, amely eladó lesz, — jó árát adják a kereskedők, — és a midőn ezen is túl leszünk, bízzunk a jövőben tovább. Bizony igazán szükség lenne már a mi földművelő osztályunknak is, hogy egy­szer reménye: a melyet a föld hozamához köt beválna. Egy évtizeden át az 5—6 mag rit­kán került ki. Az árak hanyatlók, a ter­més üszkös és gazos, — a kézi munka mindig drágább, az adó és közteher min­dég nagyobb és nagyobb volt. — Pedig városunk lakosságának fele műveli a szé­les terjedelmű határt. Az iparos is csak részben iparos, mert majdnem minden jobb módú iparosnak van nehány köblös földje, a melynek terméséhez már ősztől aratásig fűzi a reményt, hogy a búza ter­mésből tizet adót, adósságot, vészén ruhát, mesterségéhez anyagot. Ha tehát ez a remény is megcsal, mint a hogy más éveken keresztül meg­csalt, marad az adósság, marad a fizetet­ten adó, elmarad az uj ruha, és elmarad jövőre a remény. És akkor a midőn általános a csa- latkozás, még is egyesek kiválnak, mintha a sors, vagy az- Isten keze áldta volna meg. — Rossz időjárás, tavaszi rügyfakasztó má­jusi sarjuhajtási eső nélkül is, annyira a mennyire a reménye bevált. — A mag többszörösen, általában 4—6 szorosan, de a szerencsés embernek 8-szorosan is visz- szatért. Ennek pedig az oka az, hogy ez a szerencsés ember a saját szerencséjének a kovácsa. Jól megművelte földjét, nem ki­mébe a fáradságot, idejében bemunkálta magját, és ez meghozta gyümölcsét. A jól megmunkált idejében jó vető­ÁJ .CJ A. A Rózsi. Ne tessenek gondolni, hogy valami csinos kis leányról van szó. A Rózsi közönséges hasznos házi állat egy máramarosi riska. — Formás kis tehén föelőnye : tejjel, vajjal ellátja házunkat és minden eszten­dőben ikrekkel szaporítja a gazdaságot. Mikor már a feleségem hónapok óta nem volt megelégedve a lankai asszony tejének minő­ségével, én meg megelégedtem a sok panaszszal, azt mondtam a feleségnek: — Feleség tudod-e, mi kell a jó kávéhoz? — Mi, hát, kávé meg tej, meg cukor, meg czikória, hogy színe legyen.-— Csalatkozol angyalom, mert a jó kávé­hoz első sorban egy jó tehén szükséges, hogy ize is legyen. Másnap baromvásár volt, elkértem az unoka öcsémtől, aki katonatiszt, a piivadinnerjét. •— Te Jancsi! — kérdem tőle, tudsz-e a tehénhez. ■— Hogyne instálom, ott nőttem föl gyerek koromtól fogva mellette. — No most már tudom, hogy miért szólit a hadnagy ur mindennap ökörnek, jöjj velem és vegyünk egy jó fejős tehenet. A baromvásárt járogattuk, a kak-szentmár- toni tehén kupecek dicsérték az eladó tehenüket. — Ha tejet akar venni az ur, ezt a tehenet vegye meg. — Vettünk mi már tejet elget, most már tehén kellene, mondja János privadinner, — majd a szemére vetette a kupecnek: — A múlt szerdán sárga bornyuval, most meg feketével árulja a tehenét, — tehát nyilván alá kötötte, mire aztán a kupec elhallgatott. A barom vásárban aztán nagy nehezen rá­akadtunk a Rózsira. Szép formás tehén, alakja szép, csinos kis lábai, az alatta lévő kövér bor- nyu nagyon megnyerték a tetszésemet, miért is annak tulajdonjogát rövid alku után meg­szereztem. János a köves utón elindult a tehénnel, mig én magam egy kis Laczi pecsenye után — a mely a vásáron mindenkinek kidukál, indultam haza. De uram isten mit látnak szemeim, a vetési utón őrült gyorsasággal rohan egy elragadt sze­kérrel két megvadult ló, — a szekeren senki, — de a két ló között egy tehén nyargal, mintha csak harmadik lónak lett volna befogva. Meglehe­maggal bevetett föld ellenáll az idő viszon­tagságainak ; és az a ki szakszerűen, gon­dosan megműveli földjét alaposan remélhet. Értesítés.*) E becses Lap ev. ref. vallásu és érdekelt t. olvasói emlékeznek reá, hogy egy éve Szatmáron, véletlenül s tanítványok által szerzett tapasztala­tom folytán feljajdultam a Bagothai Sámuel ev. ref. vallástanárnak azon viselkedése ellen, mely- szerint a konfirmandus növendékeknek szüksé­ges imákat nem tanított és vallásunk sarkalatos, örökérvényű hitigazságai közzül némelyekről ké­telyeket, sőt hitetlenséget fejlesztőleg nyilatkozott. Arra is emlékezhetik az érdeklődő t. olvasó, hogy egy két lelkésztárs, feljajdulásom okán meg- botránkozva, mintegy kérdőre vonta az igazgató­ságot és az illető tanár urat, sőt a nagybányai egyházmegye szatmár-vidéki lelkészi értekezlete, a Ft. s Mélt. ev. ref. püspöki hivatalhoz Debrecenbe vádszerü jelentést s fegyelmi eljárási kérvényt terjesztett fel, a vallás-tanár ur ellen. A felterjesztés következménye az lett, hogy Ft. s Méltóságos Kiss Áron püspök ur 2423.—-1903. sz. alatt felhívott, hogy vádjaimat konkrét alak­ban és részletesen adjam be. A felhívásnak kötelességből is kényszerül­vén engedni, tapasztalatom adatait felszolgáltat­tam, nem csak, hanem egyúttal, én is fegyelmit kérelmeztem, a tanár urnák, a Debreceni Prot. Lapban (34. és 35-ik szám) közzétett apológiája vádirata tartalmát illetőleg is, amely tisztán felis­merhető fényt sugárzott az ő egész vallás-er­*) E tárgyban az első közlemény lapunkban jelent meg, így czikk iró ur kívánságára, az ő értesítését szó sze­rint közöljük, de a mennyibon az ügy még felebbezés alatt áll, azt befejezettnek nem tartjuk, szerk. — tősen gyönyörködtem a látványosságon, — csak akkor ámultam igazán, a midőn Jánost látom, hogy eg\ rugdolódzó bornyuval ott áll a sarkon, a rózsi nincs sehol — elkapták a lovak elragad­ták magokkal. Mintegy kilométert futottam a szekér után, mig végre egy merész kondás — a kinek nyáját a lovak eltaposással fenyegették megfékezte azo­kat. A kis tehén pedig a mint a lovak megállot­ták kisétált versenytársai közzül, mire már én oda értem ott gyepeit a töltésen. A kiállott ijedtségen kívül sem a tehénnek, sem Jánosnak nagyobb baja nem történt, vigan hajtotta a rózsit, de útja hazafelé jövet a dan­dárparancsnok ur lakása előtt vezetett, a ki éppen az ablakon nézett ki, meg is szólította Jánost, ugyancsak tudakolta nevét. Másnap ezért aztán a hadnagy ur kapott ki, azzal, hogy mosasson a szolgájával kutyát, de tehenet ne hajtogattasson, mert az megalázó fog­lalkozás egy tiszti szolgára. Ezután házi tejből készült a kávé, az anyó­som, ki megvolt vele elégedve, már ozsonnára kávézó vendégek is jöttek, a rózsi viszontagsá­gain igen jól mulattunk. Sőt a hadnagy is jogot tartott a kávéhoz, mert hát őtet is kárpótolni kellett. A tehén nagy büszkesége lett a családnak, A vosoktól Äivmini Ät“: I üdő betegsege k né I, légzőszervek hurutos bajai na lj úgymint idült bronchitis szamar-hurut és különösen lübbudozóknál in-| zzrzrz:fluenza után ajánlratik. Emali az étvágyat és a testsúlyt, eltávolítja a köhögést és a köpetet és megszünteti az éjjeli izzadást. Kel-jj lomes szaga és jó ize miatt a gyermekek is szeretik, a. gyógyszertárakban üvegeukiut l K-ért kapható, figyeljünk,| hogy minden üveg alanti czéggel legyen ellátva: F. iloffuiaun-L.i Roche & Co vegyészeti gysr Basel Svájc.]

Next

/
Thumbnails
Contents