Szatmár, 1904 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1904-06-11 / 24. szám
XXX. évfolyam. 24-ik sz. Szatmár, 1904. jun. II. TA I ISA ! >A I ,M I LB BZIil *möl >A LM I Megjelenik minden szón baton. Mii] rí fc'XÖFIÍÖRTÉSÍ ÁR : Kgész évre 4 korona. Félévre 2 korona. Egyes szám ára 20 fillér. jSZERKESZTŐSEG ES KIADÓHIVATAL: De.iktér 3. szám. Miodeummü dijak a kiniinhivatalbaii fi/.ot» n *lok HIRDETÉSEK: Kés* pénzfiz ütést mel'oit a 1< gjutányoKabti árban.-ó> Nyilttér sora 16 fillér. <$A gazda reménye. Tápláltuk már ősztől fogva, attól az időtől a midőn az őszi veteményeinket elszórtuk az ugarba, — hogy a mag kikelve megsokasodva, fáradságunk gyümölcsét jó aratással jutalmazza. Az ősszel is száraz idő járás volt. A mag későn leélt, nem bokrosodott meg a búza. A reményt tovább fűztük majd meg hozza a jó tavasz a mit a sovány ősz megtagadott tőllünk, majd helyre hozza a kövér május. A május száraz maradt a búza a rozs az ország legfőbb jövedelmi forrása ritka, alacsony vékony szám, sarju hatás nélküli. Most már csak a szemképzésben bízunk, hogy a mi kikelt szép egészséges, jó mi- néségíi leszsz. — Mint mindég, úgy most is a remény vezet bennünket az utolsó aktusig, az aratásig, aztán a cséplésig. Ha már minden reményünkben csalatkoztunk, marad az utolsó vigasztalás, — legalább annak a kevésnek, amely eladó lesz, — jó árát adják a kereskedők, — és a midőn ezen is túl leszünk, bízzunk a jövőben tovább. Bizony igazán szükség lenne már a mi földművelő osztályunknak is, hogy egyszer reménye: a melyet a föld hozamához köt beválna. Egy évtizeden át az 5—6 mag ritkán került ki. Az árak hanyatlók, a termés üszkös és gazos, — a kézi munka mindig drágább, az adó és közteher mindég nagyobb és nagyobb volt. — Pedig városunk lakosságának fele műveli a széles terjedelmű határt. Az iparos is csak részben iparos, mert majdnem minden jobb módú iparosnak van nehány köblös földje, a melynek terméséhez már ősztől aratásig fűzi a reményt, hogy a búza termésből tizet adót, adósságot, vészén ruhát, mesterségéhez anyagot. Ha tehát ez a remény is megcsal, mint a hogy más éveken keresztül megcsalt, marad az adósság, marad a fizetetten adó, elmarad az uj ruha, és elmarad jövőre a remény. És akkor a midőn általános a csa- latkozás, még is egyesek kiválnak, mintha a sors, vagy az- Isten keze áldta volna meg. — Rossz időjárás, tavaszi rügyfakasztó májusi sarjuhajtási eső nélkül is, annyira a mennyire a reménye bevált. — A mag többszörösen, általában 4—6 szorosan, de a szerencsés embernek 8-szorosan is visz- szatért. Ennek pedig az oka az, hogy ez a szerencsés ember a saját szerencséjének a kovácsa. Jól megművelte földjét, nem kimébe a fáradságot, idejében bemunkálta magját, és ez meghozta gyümölcsét. A jól megmunkált idejében jó vetőÁJ .CJ A. A Rózsi. Ne tessenek gondolni, hogy valami csinos kis leányról van szó. A Rózsi közönséges hasznos házi állat egy máramarosi riska. — Formás kis tehén föelőnye : tejjel, vajjal ellátja házunkat és minden esztendőben ikrekkel szaporítja a gazdaságot. Mikor már a feleségem hónapok óta nem volt megelégedve a lankai asszony tejének minőségével, én meg megelégedtem a sok panaszszal, azt mondtam a feleségnek: — Feleség tudod-e, mi kell a jó kávéhoz? — Mi, hát, kávé meg tej, meg cukor, meg czikória, hogy színe legyen.-— Csalatkozol angyalom, mert a jó kávéhoz első sorban egy jó tehén szükséges, hogy ize is legyen. Másnap baromvásár volt, elkértem az unoka öcsémtől, aki katonatiszt, a piivadinnerjét. •— Te Jancsi! — kérdem tőle, tudsz-e a tehénhez. ■— Hogyne instálom, ott nőttem föl gyerek koromtól fogva mellette. — No most már tudom, hogy miért szólit a hadnagy ur mindennap ökörnek, jöjj velem és vegyünk egy jó fejős tehenet. A baromvásárt járogattuk, a kak-szentmár- toni tehén kupecek dicsérték az eladó tehenüket. — Ha tejet akar venni az ur, ezt a tehenet vegye meg. — Vettünk mi már tejet elget, most már tehén kellene, mondja János privadinner, — majd a szemére vetette a kupecnek: — A múlt szerdán sárga bornyuval, most meg feketével árulja a tehenét, — tehát nyilván alá kötötte, mire aztán a kupec elhallgatott. A barom vásárban aztán nagy nehezen ráakadtunk a Rózsira. Szép formás tehén, alakja szép, csinos kis lábai, az alatta lévő kövér bor- nyu nagyon megnyerték a tetszésemet, miért is annak tulajdonjogát rövid alku után megszereztem. János a köves utón elindult a tehénnel, mig én magam egy kis Laczi pecsenye után — a mely a vásáron mindenkinek kidukál, indultam haza. De uram isten mit látnak szemeim, a vetési utón őrült gyorsasággal rohan egy elragadt szekérrel két megvadult ló, — a szekeren senki, — de a két ló között egy tehén nyargal, mintha csak harmadik lónak lett volna befogva. Meglehemaggal bevetett föld ellenáll az idő viszontagságainak ; és az a ki szakszerűen, gondosan megműveli földjét alaposan remélhet. Értesítés.*) E becses Lap ev. ref. vallásu és érdekelt t. olvasói emlékeznek reá, hogy egy éve Szatmáron, véletlenül s tanítványok által szerzett tapasztalatom folytán feljajdultam a Bagothai Sámuel ev. ref. vallástanárnak azon viselkedése ellen, mely- szerint a konfirmandus növendékeknek szükséges imákat nem tanított és vallásunk sarkalatos, örökérvényű hitigazságai közzül némelyekről kételyeket, sőt hitetlenséget fejlesztőleg nyilatkozott. Arra is emlékezhetik az érdeklődő t. olvasó, hogy egy két lelkésztárs, feljajdulásom okán meg- botránkozva, mintegy kérdőre vonta az igazgatóságot és az illető tanár urat, sőt a nagybányai egyházmegye szatmár-vidéki lelkészi értekezlete, a Ft. s Mélt. ev. ref. püspöki hivatalhoz Debrecenbe vádszerü jelentést s fegyelmi eljárási kérvényt terjesztett fel, a vallás-tanár ur ellen. A felterjesztés következménye az lett, hogy Ft. s Méltóságos Kiss Áron püspök ur 2423.—-1903. sz. alatt felhívott, hogy vádjaimat konkrét alakban és részletesen adjam be. A felhívásnak kötelességből is kényszerülvén engedni, tapasztalatom adatait felszolgáltattam, nem csak, hanem egyúttal, én is fegyelmit kérelmeztem, a tanár urnák, a Debreceni Prot. Lapban (34. és 35-ik szám) közzétett apológiája vádirata tartalmát illetőleg is, amely tisztán felismerhető fényt sugárzott az ő egész vallás-er*) E tárgyban az első közlemény lapunkban jelent meg, így czikk iró ur kívánságára, az ő értesítését szó szerint közöljük, de a mennyibon az ügy még felebbezés alatt áll, azt befejezettnek nem tartjuk, szerk. — tősen gyönyörködtem a látványosságon, — csak akkor ámultam igazán, a midőn Jánost látom, hogy eg\ rugdolódzó bornyuval ott áll a sarkon, a rózsi nincs sehol — elkapták a lovak elragadták magokkal. Mintegy kilométert futottam a szekér után, mig végre egy merész kondás — a kinek nyáját a lovak eltaposással fenyegették megfékezte azokat. A kis tehén pedig a mint a lovak megállották kisétált versenytársai közzül, mire már én oda értem ott gyepeit a töltésen. A kiállott ijedtségen kívül sem a tehénnek, sem Jánosnak nagyobb baja nem történt, vigan hajtotta a rózsit, de útja hazafelé jövet a dandárparancsnok ur lakása előtt vezetett, a ki éppen az ablakon nézett ki, meg is szólította Jánost, ugyancsak tudakolta nevét. Másnap ezért aztán a hadnagy ur kapott ki, azzal, hogy mosasson a szolgájával kutyát, de tehenet ne hajtogattasson, mert az megalázó foglalkozás egy tiszti szolgára. Ezután házi tejből készült a kávé, az anyósom, ki megvolt vele elégedve, már ozsonnára kávézó vendégek is jöttek, a rózsi viszontagságain igen jól mulattunk. Sőt a hadnagy is jogot tartott a kávéhoz, mert hát őtet is kárpótolni kellett. A tehén nagy büszkesége lett a családnak, A vosoktól Äivmini Ät“: I üdő betegsege k né I, légzőszervek hurutos bajai na lj úgymint idült bronchitis szamar-hurut és különösen lübbudozóknál in-| zzrzrz:fluenza után ajánlratik. Emali az étvágyat és a testsúlyt, eltávolítja a köhögést és a köpetet és megszünteti az éjjeli izzadást. Kel-jj lomes szaga és jó ize miatt a gyermekek is szeretik, a. gyógyszertárakban üvegeukiut l K-ért kapható, figyeljünk,| hogy minden üveg alanti czéggel legyen ellátva: F. iloffuiaun-L.i Roche & Co vegyészeti gysr Basel Svájc.]