Szatmár, 1904 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1904-04-09 / 15. szám

XXX. évfolyam.

15-ik szám.

Szatmár, 1904.

SZATMAR.

TÁRSADALMI ES SZÉPIRODALMI HETILAP.

Megjelenik minden szombaton.

o

/

f '"W

/*#•

LVJ-i

Y v»'

O; •

ELŐFIZETÉSI ÁR :

Egész évre 4 korona. Félévre 2 korona. Egyes szám ára 20 fillér.

^Szerkesztőség és kiadóhivatal : Deáktér 3. szám.

Mindennemű dijak a kiadóhivatalban fizetőn dók.

HIRDETÉSEK:

Készpénzfizetés mellett a legjutányosabb árban.-á> Nyilttér sora 16 fillér, o--Eg

yházmegyei közgyűlések.

A szatmári ev. ref. egyházmegye tava* szí rendes közgyűlését f. hó 7—8-ikán tartotta meg Biki Károly esperes és Luby Géza országgyűlési képviselő, egyházmegyei fő- gondnok kettős elnöklete mellett. E közgyűlésen a szatmári egyházmegyéhez tartozó egyházközségek lelkészei, gondnokai csaknem teljes számban megjelentek, s nagy érdeklődéssel vettek részt mindvégig a tárgyaláson.

Igen sok fontos ügy került felszínre, melynek megvitatása és eldöntése messze időkre is kihat.

így az egységes liturgia, ujzsoltárok, debreczeni egyetem és a szatmári ref. ta- nitónőképző stb. ügye. Ezeken kivid a tárgysorozatba felvett mintegy 6G tárgy, részint számvevőszéki, részint közigazgatási bírósági, fegyelmi és folyó ügyek.

A gyűlés lefolyásáról következőkben számolunk be: F. hó 7-ón, szerdán reggel 9 órakor a szatmári ev. ref. egyháztanács termében közének és saját, magas szárnyalásu imádsága után nyitotta meg egyházi elnök a gyűlést, mely után követ* kezett az esperesi jelentés a lelkészi karT Á R C Z A.

Halaiig1.

— Elmondja egy volt urasági nevelő. —

Irta : G. DIÓSZEGHY MÓR.

„Áprilisi idő, guvernántok szerelme hamar változik.“ Ez a mondás eredetileg nem tőlem származik, egy keserű percben félliter rizling bor mellett tanított meg reá egy kviétált dra- gonyos hadnagy. Sohasem felejtettem el azóta, mert az én háborgó lelkem megnyugtatására mondatott az akkor.

Régen volt. Akkor kezdett nőni a bajuszom és bimbózni a szivem. Szerelmes voltam először. Persze, hogy a körülmények is úgy összejátszottak, hogy szinte muszáj volt, hogy szerelmes legyek. Nevelő voltam egy nagyságos urnái. Az Aladár urfiból kellett formálnom egy leendő országos képviselőt. (Ekkor már tisztán látszott, hogy egyébre nem lesz alkalmas) az Adél kisasszony meg Tusikát, a család feslő bimbóját — tanította klavirozni, meg talán egyebekre is.

Régen megiratott az már sokféle novellá- ben, hogy a hol a nevelő ur és a nevelő kisasz- szony egy fedél alatt él, történni kell ott valaminek. Itt is történt. Hogy ne történt rolna ? Adél kisasszony szép volt, aztán én sem úgy néztem ki akkor, mint most. Mások mondják, hogy a hajam regényesen omlott a homlokomon le a szemeim közé. A hangom olyan volt, hogy

ban történt változásokról, felsőbb hatósági iratokról, testvéregyházmegyék jegyzőkönyveiről, hivatalos pénzekről, a szatmári prot. fels. leányiskola részére gyűjtött adományokról és Luby Géza egyházmegyei főgondnok adományairól.

Ezt követte a tanügyi*, közalapkezelő-, országos lelkészi gyámintézeti, és könyvtári bizottságok és számvevőszék jelentése.

Az egységes liturgia és uj zsoltárok ügyében egyházmegyei közgyűlés elfogadta a bizottság javaslatait.

A debreceni protestán egyetem felállításának előkészítő munkálataira bizottság szerveztetek.

Reánk szatmáriakra mint igen fontos ügy szerepelt a szatmári református tanitónő- kópző intézet továbbfejlesztése. E kérdésben mint egy szív, egy lélek határozott nagy lelkesedéssel az egyházmegye. Egyhangúlag kimondotta, miszerint a tovább* fejlesztésre szükséges 3000 koronából reá eső részt elvállalja mindaddig, inig az állam és protestáns egyház között az 1848. XX. tcikk megvalósittatik.

Mig ez bekövetkezik, a főgymn. tápin* tózet részére folyósított krajcáros adományokat is a tanitónőkópző részére utalja addig, mig az állam közigazgatási költségein* két fedezni fogja.

A németi lelkész-lak átalakítása ügyében elfogadta a közgyűlés az elnöki jóváhagyást.

Több folyó ügy elintézése után következett a fegyelmiek elintézése, melyek mind — Kormos Gerő nagyari tanitó fegyelmién kívül, mely nevezettnek elmozdításával végződött, kölcsönös felvilágosítás után kibékülésben nyertek befejezést.

A közgyűlés alkalmából közebéd volt 8-án és ugyanakkor az egyházmegyei kiküldöttek le is fónykópeztettók magukat.

*

A nagybányai ev. reformált egyházmegye folyó hó 7-ón tartotta közgyűlését Nagybányán. A vonatkósós miatt a gyűlést Ben- csik esperes csak d. e. 11 órakor nyithatta meg. Buzgó imádság után magas röptű beszédben üdvözölte a tagokat, kiemelvén, hogy nagy bizalommal van eltelve, oly sok hányatás után egyházunk jövőjét illetőleg egy olyan buzgó férfiúnak, mint gr. Tisza István a kormányelnöksóge iránt. Gr. Dó- genfeld Sándor főgondnok családi gyásza következtében nem jelenhetvén meg a gyűlésen. az elnöki széket Böszörményi Zsig- mond legidősebb tanácsbiró foglalta el.

különösen, mikor gyenge volt a délebéd, olyan érzékenyen eltudtam fújni azt a nótát: „Az Isten is haragszik rám“, hogy a szomszéd borbély legény mindig csak azt hajtotta: ha az ő gégéje úgy bírná régóta, theátrálista volna. Tánczolni úgy tudtam, hogy azóta, ha a lábommal és nem a fejemmel akartam volna előre menni, talán inóg képviselő is lehetnék. Mindezek a kitűnőségek eléggé lázba hozhattak egy nevelőnői szivet, amely szivek az „Őoagysága“ szekatúrái után rendesen a szerelemben szoktak üdülést keresni. Én szerettem Adél kisasszonyt és biztatott a remény, hogy ő is szeret. Szerelmünknek előjelei minden lépten — a már jól ismert formák szerint — mutatkoztak. Ugyanis, ha alkalmunk volt, mindig egymást néztük, étkezésnél az asztal alatt rendesen viziteltek a lábaink egymással. Sokszor nagyokat sóhajtottunk. Szóval a végkifejléshez a rendes utón közeledtünk. Ez is eljött. Egész közönséges, rendes módon. Onagysága látogatóba ment, Tusika —egy nagy darab kalácscsal a kezében — szomszédba szaladt játszani, Aladár urfi elhúzódott a kertbe, a lugasba egy csempészett szivarral. Mi ott rekedtünk egyedül az Adél kisasszony menéatür kiadású szobájában.

Az már magától értetődik, hogy most mi következett. Édes butaságok egész addig, mig egy merész pillanatban elcsattan az a bizonyos első csók, amelyről az mondatik, hogy mikor haldoklik az ember, akkor is az ajakán van az ize. Én szerettem volna ebben az állapotban maradni egész az Ítélet napig, de Adói kisasszony beszámithatóbb állapotban volt és óva figyelmeztetett onagysága hazajövetelére.

Válnunk kellett tehát, de a világért sem jöttem volna úgy ki abból a szobából, hogy még egyszer meg ne kérdezzem:

— Szeretsz?

Egy jól kinyújtott csók kíséretében kaptam meg a választ:

— Halálig!!!

Sok ideig igen jól ment a sorunk. A menyország üdvössége szállott reánk. Mondta volna valami versifikáló ember.

Hanem végeszakadt. Csunyábbul, mint a hogy gondoltam.

Ugyanis az urasági jószágállemányba különféle nyavalyák fészkelték be magukat. Mindennapos lett nálunk az állatorvos, akit háta megett „ludoktornak“ hittunk. Fiatal ember volt ám, sárga cipőkkel, sörtés kalappal. Rendesen ott maradt ebédre is, sőt ebód után be-betévedt az Adél kisasszony szobácskájába is.

Mindig sürjebben és mindig tovább maradt ott. Megszállott a féltékenység. Csúnya dolog volt, amit csináltam, de mégis megcsináltam. Mikor egyszer együtt voltak, hallgatózni mentem. Sőt a kulcslyukon is benéztem. Bár ne tettem volna.

Adél kisasszony oda volt hajolva a vállára a ludoktornak, két karjával átfonta a nyakát és tisztán hallottam, a mint a fülibe mondta :

— Halálig I 1!

A legkiválóbb tanárok és orvosoktól mint hathatós szer :

tüdőbetegségeknél, légzőszervek hurutos bajainál] úgymint idült bronchitis szamár-hurut és különösen lábbadozóknál influenza után ajánltatik.

Emali az étvágyat és a testsúlyt, eltávolítja a köhögést és a köpetet és megszünteti az éjjeli izzadást. Kel-I lemes szaga és jó ize miatt a gyermekek is szeretik. A gyógyszertárakban üvegenkint l K-ért kapható. Figyeljünk,! ■ hogy minden üveg alanti czéggel legyen ellátva: F. Hoffmann-La Roohe & Co vegyészeti gysr Bagel Svájci