Szatmár, 1904 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1904-03-26 / 13. szám

XXX. évfolyam. 13-ik szám. Szatmár, 1904. márc, 26. SZATMAR. TÁRSADALMI ES SZÉPIRODALMI HETILAP. Megjelenik minden szombaton. m 37. 'lü “A ''Stí'OYtvW '■ ' ELŐFIZETÉSI ÁR : Egész évre 4 korona. Félévre 2 korona. Egyes szám ára 20 fillér. ^SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL ; Deákfér 3. szám. Mindennemű dijak a kiadóhivatalban fizetendők. HIRDETÉSEK: Köszpéiúfizöté* mellett a legjutnnyosabb árban. —S> Nyilttór sora 16 fillér. <$­I lozsánna. Üdvöz légy kies tavasz! Te a megúju­lás eszközlője; az élet erők felfrissitője; a halál megsemmisítője; a nyugalomnak, csöndnek, mozgássá, életté varázsolója ! Szivünk is megtelik ez időszakban az élet szerelmével. Duzzad keblünkben a munkára, tevékenységre serkentő, alkotni vágyó erő. A zsibbadtságot, dermetséget, minden téren megérkezésed következtében pezsgő élet váltja fel, óh kedves tavasz! Ilyen inegujitó tavasz azonban nem­csak a természetben, hanem úgy az emberi életben, mint erkölcsi világban egyaránt előjő. Ki ne tudná azt, melyik időszak az emberi élet tavasza?! A mikor mosolyogva járunk a rózsák között, nevetve fogadjuk még az ég rémifő zivatarát, szivet rázó mennydörgését is. A mikor nincs lankadás erőtől duzzadó karjainkban, elménk pedig mesés álmokat szőve kalandoz a végtelen­ségig. Ez a nagyra törekvésnek, a szülemlés- nek, az emelkedésnek a kora. Jaj annak ki ezt a kort felhasználni, erőit ebben az idő­ben kamatoztatni nem tudta! De van ilyen tavasz az erkölcsi világ­ban is. Mikor megvénhednek az emberi fel­fogások, szokások és hiedelmek. Mikor érzi minden ember annak a légkörnek a mely­ben él, nyomasztó, fulasztó hatását. Mikor várja mindenki az alkalmi szózatot, mely hívja őket munkára, küzdelemre. Mikor ke­resve keresi a tömeg a vezért, ama zászló­val kezében, melyre ez van irva : „A régiek elmúltak, imó mindenek megújultak.“ Ilyen korszak gyönyörű napja volt az, a melynek emlékére holnap a koresztyónsóg templomaiban egy szivvel és szájjal zeng az ének: „Hozsánna! — hozsánna! Áldott a ki jött az urnák nevében. Hozsánna“ ! Megérkezett a világ várva-várt lelki ve­zére, gyönyörű eszméivel, a vak próféták és antikrisztusok után. Virágvasárnapján tartotta bevonulását Jeruzsálem városába az üdvözítő Jézus sze­rény, de nagyszámú kísérőivel, — kik re­kedtre kiáltozták magukat, dicsőítvén őt az újra teremtőt, a megváltót, a beteg lelkek orvosát, a socialis eszmékkel telitett szegé­nyek vigasztalóját. Jézus megalapította akkor valóban azt az országot, melyet e földön megteremteni szándékozott. Azonban sokan voltak már ab­ban az időbe is, a kik tőle egyebet vártak volna. A népámitók kik minden sokadalom hasznát maguk javára igyekeztek kihasználni, látva azt, hogy földi ország s ebben hata­lom, zsíros hivatal nem kínálkozik szá­mukra, a lelki ország vezére ellen meg­kezdték ravasz munkájukat. A R C Z A. Valamikor. Valamikor tudtam szeretni, S volt hitem az emberekben. Ha rágondolok felsóhajtok ; Istenem, mivé is lettem. Most, ha forgok az emberek közt. Meglep valami félelem: Megrugnak vagy rám vigyorognak, Vagy mi is történik velem ? Szeretni azért most is tudok, De hinni már rég’ nem merek. .. . Nyugtot én már csak ott lelhetnék, Ahol nincsenek emberek. G. DIÓSZEGHY MÓR. Az első ibolya. Mosolygó tavasz első, szép virága Légy üdvözölve, szerény ibolya ! Honnan jöttél e zord, rideg világba ? Ki küldött téged, mond csak, kicsoda ? Ki gondolt rá, — mond, — ott lenn, szép hazámba ? Arra, ki messze, messze költözött ? Tavasz jöttét, ki oly epedve várja A hó födte, magas hegyek között! Beszélj! beszélj én édes kis virágom 1 Mond! ő küldött, Ö, az édes leány 1 — A kinél szebb tán nincs is e világon — Ugye ? ugye ? hogy ő gondolt reám Ő szakított le, künn a mezőn járva Mond 1 — hisz tudod — s azért küldött nekem Hogy édesítsd, hogy boldogítsad — árva Elhagyatott, magányos életem. — Mosolygó tavasz, első, szép virága Kis ibolya, légy üdvözölve, te . . . Hogy eljöttél, — látod — kicsiny szobámba Beröppent a tavasz lehellete S mig szél süvölt künn, hideg, zord, fagyasztó Itt benn napfény, melegség vész körül Sok virágvasárnapja volt már az idők folyamán az emberiségnek. Sok erődus ta­vasz tettre hivő prófétája hozta már lázba egyszer-máskor a kebleket. De nem volt még oly tavasz, nem volt még olyan virágvasár­napja földnek, hogy mindig ott ne lettek volna a lelkesedni kész jámbor tömeg kö­zött azok a ravasz népámitók, kiknek egye­düli kereset forrásuk a zavar csinálás, má­sok népszerűségének lerontása, az igazság elferdítése, a nép vakhitben tartása ós bo- londitása. Nincs az az igaz bajnok, nincs az a lelkes hazafi, kit el ne keserítenének; nincs az a bölcs törvény, melyet ki ne játsza­nának Konsortiumok alakulnak, melyeknek be­vételi összegük a nép félrevezetésével s ámitni tudásával áll arányban. Álljon elő bár az erény és igazság bajnoka a legüdvösebb eszmével, a legma- gasztosabb igazsággal, mit nekik az, ők vállaira kötözik a szenvedések keresztjét, fejébe nyomják a megaláztatás tövis ko­szorúját, körültánczolják, megköpködik, ki- csufolják s ha tegnap még a becsületes nép hozsánnája volt osztályrésze, majd gon­doskodnak ők arról, hogy holnap megfe- szittessék. Óh édes magyar népem! Beh sok ámi- tók szívják véredet is ! Talán kellene már, A napsugár is, a virágfakasztó — Szivembe szállott észrevétlenül. — Beszélj, beszélj, én édes kis virágom Mond el, hogy ott már tavaszi sugár Mosolyg az égről; s az ismert szép határon Dalol már á sok sok kicsiny madár . . . Hogy az alföld, tágas, nagy rónaságán Már mind virulnak többi társaid . . . Nem úgy mint itt, e zord hegyek közt, hol árván Társtalanul csak egy magad vagy itt. — Beszélj 1 beszélj én édes kis virágom A ki küldött — Róla — beszélj nekem . . . Ki nem is sejti, hogy ismét újra látom S együtt bolygunk az ismert helyeken Nem sokára, mert hiszen vissza térek — Itt hagylak téged rideg zord világ Megyek oda, hol szabadabb a lélek, Hol nékem is nyit egy két vadvirág. Mosolygó tavasz első, szép virága Kis ibolya, légy üdvözölve, te Hogy eljöttél, látod, kicsiny szobámba Beröppent a tavasz lehellete — S a mig elnézlek soká, hosszan, hosszan Szivem a kéjtől, gyönyörtől remeg — § ff # 1 bíróim A legkiválóbb tanárok és or­vosoktól mint hatható* szer : tüdőbetegségüknél, légzőszervek lmrutos bajainál úgymint idült bronchitis, szarná r-hurut és különösen labbadozóknál in­fluenza után ajánltatik. Emeli az étvágyat és a testsúlyt, eltávolítja a köhögést és a köpetet és megszünteti az éjjeli izzadást. Kel­lemes szaga és jó ize miatt a gyermekek is szeretik. A gyógyszertárakban üvegenkint 4 k.-ért kapható. Figyeljünk, .hogy minden üveg alanti czéggel legyen eilátva : F. Hoffman-La Roohe & Co vegyészeti gyár Basel Sváj ez.

Next

/
Thumbnails
Contents