Szatmár, 1904 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1904-03-19 / 12. szám

2 S Z A T M Á R inárc. 19 / tétlenné tenni; de ezzel ne gondoljuk hogy a baj szanálva van, mert az okozat, a félre vezetett, nyugalmából kizavart jámbor nép elégedetlenségében, még mindig nincs el­hárítva. Az odadobott boldogító eszmék mint erjesztő kovászok még tovább, szélesebb és tágabb körben erjesztik meg a lelkében már sok helyi igazságtalanság által elkeserített tömeget. Nópboldogitó lelki vezérek, önzetlen s a nép atyjaiként működő becsületes tisztvi­selők, kik a haza boldogságát a nép jóllé­tét előbbre valónak tekintik a zsebtömésnél, — kik nem nézik úgy azt a különben bár­mely nemzetiséghez tartozó szerencsétlen népet, mint azt a citromot melyet asztalára feltálalnak hogy kifacsarván eldobja s láb­bal tapodja azt, — ilyenekre van nagy szükség, mert a nép sok helyen beteg, na­gyon beteg II... ni. Városi közgyűlés. Városunk törvényhatósági bizottsága f. hó 14-én, hétfőn délután 3 órakor a város­háza nagytanácstermóben rendes havi köz­gyűlést tartott. E közgyűlésen már az uj főispán, Kristóffy József elnökölt. Az uj főispán a tanácskozást könnye­dén, körültekintően vezette ; meglátszott, hogy tapasztalt ember a közigazgatás terén A közgyűlés 3 órakor kezdődött, de egy óra múlva véget ért, bár elég tárgy volt. A főispán megjelenvén a közgyűlési teremben, rövid üdvözlő beszédet intézett a bizottsági tagokhoz s a közgyűlést meg­nyitotta. A hitelesitis helyének és idejének meg­határozása után a polgármester havi jelen­tése olvastatott föl. A jelentésben szó volt többek közt a képviselő választói jog kiter­jesztése tárgyában megtett intézkedésekről. Továbbá bejelentette a polgármester, hogy Krémer'Sándor színigazgatóval a Szatmár- eperjesi színi kerület újra megkötötte egy évre a szerződést. Indítványozta, hogy, mi­vei Kertészffy Gábor városi pénztáritok a napokban töltötte 30 éves szolgálatának év­fordulóját, neki a közgyűlés jegyzőkönyvi elismerést szavazzon. Markovics Benő ügy­véd, városi t. ügyész elhunytéról is meg­emlékezett a jelentés s emlékének jegyző- könyvi megörökítését javasolta. A jelentés tudomásul vétetett s az egyes javaslatok elfogadtattak. Ezután taná­csi előterjesztések vétettek tárgyalás alá. Az esküdtek alaplajstromát összeíró bizott­ság következőleg alakíttatott meg: Elnök Pap Géza, jegyző Pap Zoltán, biz. tagok: Kdrnka Alajos, Félegyházy Kerencz, Mor­genthal Antal, Littecki Endre, Wallon Ede és Boronkai József. A Szatmárhegyi ref. egyháznak azon kérelmét, hogy a közgyűlés a segédlelkész részére segélyt engedélyezzen, a gazd. bi­zottság elutasító javaslatára — amely kellő jogczimet a kérelemben nem talált — a közgyűlés is elutasította. A főispáni beiktatás költségeinek kiadá­sát utólag jóváhagyta a közgyűlés. Az erdei, és a városgazdái anyagszá­madás, a főszámvevő felülvizsgálata alapján, tudomásul vétetett. A belkövezési munkálatok terve elfo­gadtatott, E szerint az Árpád- és Kazinczy - utczákon a keramit-kövezet, a Viz-utczán pedig koesi-ut burkolat lesz. Ilyen nemű kövezed átalakítások alá kerülnek a Ber­csényi, Bocskay, Várdomb, Kölesei, Atilla, Drágffy-utczák és a Szivárvány-köz. A januári adó elő- és leírások elfogad­tattak. Belépett a város egyszersmindenkorra/ fizetett 200 korona alapitó díjjal a szőllős- gazdák országos egyesületébe. A városi zenedének a közgyűlés a vá­rosi óvoda helyiséget átengedte. Elfogadta a közgyűlés a Szilágyi Sán­dor örökhagyó perelő örököseinek azon ajánlatát, hogy 200 koronára egyezzen ki a város az örökösökkel a hagyományozott 400 korona keresése helyett. Péchy Antal t. főkapitány 6 heti sza­badságot kapott. a—»»iTw mi ... Szí nészet. Színházi életünk egyhangúságát megszakí­totta az elmúlt héten, Frizzónak, az olasz átvál­tozó művésznek vendégfellópte. Ez az olasz ezer­mester szombaton, vasárnap és hétfőn felemelt hely árakkal, szerdán pedig rendes helyárak mel­lett játszott színházunkban. Csodálatos ügyessé­get fejtett ki az átváltozásban, egymaga adván elő darabokat, úgy, hogy minden személyt egye­dül csak ő játszott. Azonkívül jeles karmester­nek mutatkozott, mikor a világ leghíresebb kar­mestereit sajátos maszkjaikban és vezénylési modorukban, az illetők által irt zeneszámok ve­zetésében, produkálta. Kitűnő bűvészed mutat­ványai voltak, közben mulatságos paródizálások- kal ; megkapó szerpentin-táncot lejtett, sok-sok színben és különböző alakzatokban Szóval na­gyon meglepő produkciói voltak. A közönség, amely minden alkalommal megtöltötte_a,színhá­zat, gyakran adott tetszésének és bámulatának nyílt sziuen is kifejezést zajos- tapsokkal, az egyes jelenetek után pedig többször hívták Friz- zót a lámpák elé, aki, valahányszor előtapsolták, mindig más ruhában jött ki, igy mintegy minden kétséget eloszlatva, hogy a darabok gyorsan át­öltözött szereplőit csakugyan ő egyedül szemé­lyesítette. Az estéken még színtársulatunk tagjai is közreműködtek egyes aprósággal, mint volt a „Süketnek kell lenni“ (S nem „Két süket. “1) cinül kis 1 felvonásos bohózat. Kedden délután március 15-én a „Kölcsey - kör“ emlókünnepsége folyt le a színházban. Er­ről lapunk más helyén számolunk be. Este II. Iiákócy Ferenc fogsága jött színre fólhelyárakkal, díszelőadásul. Nagyon rosszul. Csütörtökön színtársulatunk babaarett, ügyes naivája, a kis Uarai Iltis vette jutalomjátékát, szép közönség előtt, a „Kis lord“ című színmű­ben. A jutalmazott, akit első megjelenésekor dí­szes virágcsokrokkal és ajándékokkal tüntettek ki, egy kis csintalan, kedves fiúcskát játszott, aranyosan, bájosan. Bizonyos, hogy ez esti sze­replése egyike volt legsikerültebb fellépéseinek. Kitűnő alakítása méltán érdemelte ki a közönség zajos tetszését; egész este meleg ovációkban ré­szesítették. Mellette jók voltak Pápai, Tábori, Lányi. A II. felvonásban betétek voltak. Márkus, Revicki, Sziklai, Komái, Szentes énekeltek. Tá­bori pedig különböző paródiákkal, — igen |szel- lemesen, általános derültségben tartva a közön­séget, — utánozta Frizzót, — magának Tábo- rizzo nevet, adva, s különböző olasz s másnyelvü kifejezésekből összetákolt szöveggel kísérve ko­mikus mutatványait. Ez a leleményes és ötletes komikus valóságos nevető görcsökbe ejtette a Hogy tudjam taaitni, hogy tudjam nevelni ? 1 Istenem! érzem, hogy nem vagyok én semmi. Ki vetted a lelkem, s a fiamba tetted. Mint lelketlen árnyék állok itt Előtted. Ha te meg nem segélsz, ha nem nyújtod karod : A nagy öröm miatt tán sírba roskadok.. . lm csillagot látok. Nem ott fenn az égen, Mosolygó kis fiam megnyílt két szemében. Érzem a karod is Teremtőm, jó Atyám — Te vagy az : Könyveknek könyve : szent Bibliám. PÓTOR ELEMÉR. Mit mond a szomszédasszony ? Érthetetlen jelenség az a mi európai, külö­nösen magyar társadalmunkban, hogy itt a csa­ládok elszegényednek, elpusztulnak; míg ha ugyanazok, oly birtok alappal másutt élnének, nem pusztulnának el, hanem erősödnének, virá­goznának, gazdagodnának: a minthogy gazda­godnak is. És ehez kell vennünk azt a jelenséget is, az ilyen pusztuló családok nemcsak a gentryk, hanem a jómódu földmives családok tagjai aztán, mikor már tarthatatlannak találják helyzetüket, arra a gondolatra jönnek, hogy mennek Ameri­kába, hogy aztán ott, munkával keressék meg élelmüket, s ha lehet, pótolják s helyre állítsák az itt elpusztult vagyont. Ezen sarkaliik az egész társadalmi jelen­ség : azt mondják: ott majd megkeresik erős, kitartó inunkájokkal, a mi itt nincs, a mit itt­hon nem lehet kidolgozni ? itt nem lehet erős, kitartó munkát végezni ? Ez az érthetetlen, meg- magyarázhatlan. Hiszen itt is vannak kitartó munkások és nem szegényednek, sőt gyarapod­nak ! Mi hát az oka, hogy másfele, távol földre törekesznek oly sokaii! Maga a nagyobb napi bér is lehet ok, de mégis a legtöbb azzal távo­zik hazájából: ott majd dolgozunk 1 Hát itt miért nem ? Volt a ki elszólta magát: itthon mcgszól- lanának, ha dolgoznánk! íme az ok tehát. Az ok tehát az: mit mond a szomszéd­asszony ? Hát itt is az asszonyt kell keresni ? Min­den hibának az asszony az oka ? Hát a férfiak nem gunyolják-e egymást a munkálkodásért, ha másik nem megy el egy pohár borra, egy kis muzsika szóra ? Vagy talán azért emlegetik ilyenkor is az asszonyt, mert érzik, hogy férfi­hoz épen nem illik, s férfi jellemnek nem tart­ható a munkásság megrovása. Az azonban bizo­nyos, hogy nállunk nagyon kedvesnek találják azt az embert, a ki jól tud mulatni 1 De hát Amerikában nem félnek attól a mu­mustól, mit mond a szomszéd asszony ? ügy kell lenni! Még akkor se félnek az Amerikába vándorlástól, hogy asszonyaikat oda vigyék. Mintha kicserélődnének Amerikában fér­fiak, asszonyok! Más légkör, más gondolat, más észjárás! Ott nem azért szélijük meg egymást az emberek, férfiak, asszonyok,' ha dolgoznak, hanem azért, ha nem dolgoznak. Hogy lehetne itt nálunk ezt a légkört meg­változtatni ? Az lenne hazánkban a valódi jól- tevő próféta, a ki e változtatásra felfedezné a tincturát, kenőcsöt, vagy cseppeket! A varázslás ideje lejárt. Nem támaszkod­hatunk valamely boszorkányosságra. Lassú mun­kára kényszerülünk. Emlegessük folyton: a munka nem szégyen, szégyen a henyélés, s ak­kor jóra vezeti társadalmunkat a szálló ige, mit mond a szomszéd asszony ? Hát még más dolgokban ? A ruházkodás, bálozás, kirándulás, tennis és más divatos szokások 1 Mennyi van amikre mindre tud a szomszédasszony valamit mondani Mily könnyen repül ki a megszóllás ! s mily nagy a rettegés a megszóilástól 1 Ha a szegény hivatalnok előbb lép a fize­tősbe, minő igényeket köt hozzá a leskelődő szomszéd aszony ! Eszembe jut az adoma. Egy királynak volt egy kedves komornyikja., Ez a komornyik pon­tosan, lelkiismeretesen, de szomorúan végezte teendőit ura, királya előtt. A, király megkérdezto aztán. A komornyik elpanaszolta, milyen sokat várnak tőle, nem telik a fizetésből. A király fel­emelte a fizetését. De a komornyik ’ csak bus volt A király megint emelte, még mágasb állást adott komornyikjának. A fizetés mind kevés volt. A követelés pedig több a komornyikkal szemben. „Mindig több az igény, uram ! nagyobb fi­zetés mellett még nagyobb mérvben, díszben s fényben kell járnom, s kielégitnem ismerőseimet!“ Ugyan szomszéd asszony, mondjon már másat is, a miben benne vau egy kis takarékos­ság ! Ne kívánja már, hogy a Dárius kincsét is a putzra költse a komornyik ! Ma. FERENCZ JÓZSEF keserüviz az egyedül elismeri kellemes izü természetes hashajtőszer.

Next

/
Thumbnails
Contents