Szatmár, 1904 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1904-02-06 / 6. szám
2 febr. 6. S Z A T M A R. fogja, hogy az mily szűk, elégtelen, a betegek összezsuffolva, még a padlón is feküdnek. Segitsünk ezeken ! Tánczoljunk, mulassunk, theázzunk, közvacsorázzunk eme szerencsétlenekért, ha már ma ez a divat; csakhogy ne hallassák szüntelen füleinkbe a morzsalókórt esengő Lázárok fájdalmas kiáltása ! ? ni. Színészet. Szombaton jan. 30-ikán Rutkai Gy. nagyhatású színmüve: „Sötétség“ került színre. Igazán becses alkotás e mü a színmű irodalom terén. Oly megkapóan állítja elénk a katona és polgári becsületet. Erősen kikéi korunk silánykodása, a párbaj ellen; különben ennek a ferde felfogásnak, a becsület helyre állítása ezen nemének a tarthatatlanságát mutatja be. Egy tisztességes földbirtokos család boldogságának vet véget egy kierőszakolt párbaj. A szereplők igazán excelláltak művészi játékukkal. Az egész előadáson meglátszott a jó betanulás; kerekde- den, szépen, simán folyt az egész darab. Épen úgy, mint mikor egy órát felhúznak és az lejár anélkül, hogy kerekének bármely foga is egymásba ütköznék. Talán ez volt az idény .legsikerültebben előadott színmüve. A szereplők között különösen dicséretet érdemel Bátosi, ki megmutatta ezen az estén, hogy mily művészi tehetség van benne, csak legyen szerep a miben ragyogtatliassa azt. Hatásosan játszott Széli G. is. B. Polgár Fáni a régi jó volt, ki méltó párja férjének. Nagyon kedve* volt kicsiny szerepében Garay Ilus, ki maga a megtestesült kedvesség. Oly közvetlen, oly természetes, hogy megragadott mindenkit, vonzó játékával. Csak gratulálhatunk érte szerepléséhez is; kapott is tapsot eleget. Jók voltak még Krémer, Papir, Tábori. Vasárnap este „Drótostót“ került ismét színre, most is nagy közönség előtt. Hétfőn a „Bob herczeg“ újra zsuffolt házat hozott. Kedden ismét a „Sötétségiét adták, meglehetős nagyszámú közönség előtt. Szerdán a kellemes zenójü „Aranyvirág“ került ismét színre, nagyon kevés közönség előtt. Megérdemelte volna pedig mind a darab mind Koreai, ki igen kedves volt, — hogy nagyobb közönség nézze végig. Csütörtökön a Ferenci pár jutalomjátékául „Fokrói-fokra“ került szinre. Megmutatta a közönség, hogy mennyire szereti, mennyire becsüli e művészi párt. Zsuffolásig telt a ház. De ki is tettek magukért mindketten. Bemutatta Lányi Irma fényes tehetségét, magával ragadta mintegy az egész közönséget. Nagy erőt, nagy melegséget öntött szerepébe. Ferenczi is I méltó párja volt feleségének. Kaptak is koszorút, i öt pecsétes levelet és tapsot. Az egész darab jól I sikerült. Jók voltak a darabokban előadott éne- I kék és magán jelenetek. Márkus Aranka remekelt. Tegnap este Dr. Fényes Samu „Kurucz Fe- ja Dávid“ 4 felvonásos történelmi színmüve vonzott telt házat. Az előadásról elismerőleg nyilatkozhatunk, noha sok kivánni valót hagyott maga után. A szereplők közül Lányi Irma kitünően alakította a különben unszlmpatikus Tábori Örzsét, mellette Garai Ilus érdemel említést. Bá- tosiné színtelen volt. Pápay (Feja Dávid) szerepét nagyobb ambícióval is adhatta s több ügyességet porodukálhatott volna; Nagy Sándor jó volt. HÍREK— Lorániífy estélv. A szatmárvármegyei Lorántffy egyesület felolvasó estélyét o hé 13-án szombaton délután (i órakor fogja megtartani az ev. ref. fögyiunasiumi tornacsarnokban, következő műsorral: I. Ének, előadja a főgymnasiuini ifjúsági énekkar; felolvasás, tartja Májthényi András fögymn. tanár. Ének, előadja Nyárády Margit k. a., zongorán kiséri Litteráthy Erzsiké k. a. Szavalat, tarja: S i m k ó G ó z á n é. Király- himnus, előadja Oláh Feri zenekara kísérete mellett az iparos dalárda. — Lengyel Endre h.-nánási h. tanár Kolozsváron tanári vizsgát tett a matematikai és természettudományi facultáson. — A jótékony nőegyesüiet január hó folyamán rendes havi segélyként 127 K, rögtöni segélyként 18 koronát fizetett ki. Az egyesület árvaházának ugyancsak január havi fonttartási költsége: 118 K 38 f, az egész havi kiadása: 2G3 K 38 f volt. — Áthelyezett tanítónők. A vallás- é3 köz- oktatásügyi miniszter Somlyai Emilia újpesti és Bossin Margit berogszcntmiklósi állami elemi népiskolai tanítónőket a szatmári áll. el. népiskolákhoz áthelyezte. — Esküvő. Papp János batizi földbirtokos február hó 1-én tartotta esküvőjét Heinrich Viktor építész kedves leányával Gizellával. — Államsegély. A vármegyei gazdasági egyesület, mint értesülünk, a földuiivelésügyi minisztériumtól téli népies gazdasági előadások, mezőgazdasági és háziipari tanfolyamok költségeire 1570 korona államsegélyt kapott. Lehet, hogy talán későn jött ez az idén az egyesület intézőségének tudomására, mert p. u. a suska- fonó tanfolyamot Lázári már 2 év óta hűségesen várja. — Bika vasár. Márczius 2-án a gazdasági egyesület a városmajorban bikavásárt tart. Ugyanez alkalommal 1—2 éves tenyészüszők, bikák, borjas tehenek kiállíthatok. A felhajtandó jószágokat február hó 28-ig kell bejelenteni. A határidőig bejelentett állatok után térdij nem fizetendő. A kiállítás alkalmával a következő dijak lesznek kiosztva: 3 éves bikák után 80, 40, 20 K, 2 éves bikák után GO, 30, 2o K, 1 éves bikák után 40, 20, 10 K. Kisborjuval felhajtott tehenek után 50, 30, 10 K, 2 éves üszők után 25, 15, 10, 5 K, 1 éves üszők után 20, 10, 5 K. — Adomány. A szatmári termény- és hitelbank évi nyereségéből a szatmárnémeti ev. ref. egyháznak 40 koronát küldött árvaházi alapra. A nemes adományért fogadja a bank elnöksége az egyház hívőinek köszönetét. — Uj ügyvéd. Dr. Komáromy Zoltán az ügyvédi vizsgát Budapesten kitűnő sikerrel letette, s ügyvédi működését városunkban fogja e hó folyamán megkezdeni. — Jegyzőválasztás. A megüresedett avas- újvárosi körjegyzői állásra egyhangúlag Feren- czy Zoltán koraorzáni helyettes körjegyző választatott meg. A szatmári ref. egyhiztanics vasárnap ülést tartott, melyen először is Osváth Elemér fögymn. tanár és Kató Antal újonnan választott presbitereket feiesketto. Aztán Biti esperes ur üdvözölte Uray Gézát, mint újra megválasztott fő- goudiiokot, és Fehér József algondnokot. Aztán az 1903. évi számadást tárgyalták s mivel dr. Hantz Jenő számvizsgáló és a bizottság jelentése szerint minden rendben volt, Reviczky Kálmán pénztárost, köszönet nyilvánítás mellett felmentették. Utolsó tárgya szegények segélyezése volt. Aztán a gyűlés eloszlott. — Halálozás. Csaba Zoltán erzsébetvárosi kir. törvényszéki ügyész, Csaba Adorján szatmári járási főszolgabíró testvér öcscse a napokban elhunyt. Holt testét a dobrácsapáthi templomkertben a család temetkező helyén a múlt vasárnap temették el az ev. ref. egyház szertartása szerint. Benne egy jeles képzettségű sarja dőlt ki a derék Csaba családnak. Halálozás. Nagy bánat és veszteség érte Hajdú Károly rendőrfogalmazót és családját. Elragadta tőlük a halál kicsiny leányukat: Ilonkát, nem törődve a szülők keservével. A gyászoló család iránt nagy a részvét városszorfce. — Internátus. A vasúti alkalmazottak gyermekei részére a sétatéren épülő internátus felépítését Godmancz Károly budapesti .építő ezég 358,840 koronáért vállalta el. — A naq\karolyi görög kathoiiku30k har- cza. Régebb keletű már az a harcz, melyet a hazafias nagykárolyi gör. katholikusok folytatnak a szamosujvári egyházmegyével a lelkészi állás betöltése miatt. Már egy Ízben a vármegyei közgyűlésen szólalt volt fel a nagypeleskei derék gör. kath. lelkész a károlyiak érdekében, hogy ne hagyja magára a vármegye a hazafias fogott elő. Lehunytam a szemeimet. Rendesen ezzel szokott kezdődni. Sokan azt hiszik, hogy ez kellemes dolog. Lehet. Azt hiszem attól függ hogy mi idézi elő. Ha váltóóvatolástól kapja az ember, akkor nem valami tulvilági kéj. De máskülönben Vörösmarthy „jó nevű“ irótársam szerint is (lehet, hogy neki is lehettek olykor óvatolt váltói) „ábrándozás az élet megrontója“ — a csekenyei kollega szerint pedig: (a váltóktól ő sem egészen mentes) „Szegénység és fantázia, ezudar egy pár bagázsia.“ .Szóval az ábrándozás lehet olykor kellemes foglalkozás, de nem hasznos ; — ha váltóóvatolástól jő az emberre, akkor se’ nem kellemes, se’ nem hasznos. Én reám ettől szokott jönni többnyire, most is ettől jött. ■ Tűröm. Tehát végig vágtam magamat az öreg, rongyos díványon és lehunytam a szemeimet. Aztán . . . . . . Hogy is lehetne ezt a mély kátyúba j sülyedt életet a rendes kerékvágásba zökkenteni ? ? Mert a szent isteni szolgálattal immár ; csakugyan lehetetlen. Nem tudtam vinni semmire. j Megmaradtam a kongruások között is legkong- ruásabbnak. Néha még esperességről is ábrándoztam, (ezzel rendesen nagy eklézsia is jár) de most már tudom, hogy én esperes csak úgy lehetnék, ha az ón eklézsiám magában lenne egyházmegye. És akkor meg — fogadom — a híveim azt mondanák, kapunk mi az urnái különb legényt is. Szóval őzen az utón nőm jövünk rendbe soha sem, az eklézsia talpra nem állít, annál is inkább nem, mert a bérfizetők száma olyan megdöbbentően fogy, hogy maholnap több lesz a gyermekeim száma (nyolczczal áldott meg az Isten) mint a bérfizetőké. Most a múlt nyáron nagyon biztatott az aratás. Hitelezőim kitartó csapata milyen vérmes és jóságos reményeket táplált ebhez. Csalódtak. Úgy kell nekik. Én is csalódtam már életemben eleget. Szegény bizók és reménykedők és — szegény aratás! Hiszen úgy bevolt ez már táblázva a legkülönb nemű és fajú követelésekkel, hogy ennél a legkitűnőbben végzett föídesur sem áltatta el az ősi domíniumot. Ezzel már csak úgy lehetett volna boldogulni, ha a gépelésnél — valami csoda folytán — minden kalászból egy koronás tallér hullott volna ki. No, hát igy csak lehetett volna boldogulni. Mindenki megkapta volna a magáét. Az a kitartó csapat milyen diszlakomát rendezett volna a. tiszteletemre. Éltettek volna — tudom — még az emberi kor legvégső határán túl is. Magam is nagylelkű lettem volna. Aki soha nem zaklatott, annak még életében szobrot emeltettem volna. Jutott volna egyéb jóféle dolgokra is. A parochiámat olyanná tettem volna, hogy aki utánam jönne papnak, ne jusson eszóbo és ne tartsa igaznak, hogy az ur Isten az első ember párral elpusztította e földi paradicsomot. Alapítottam volna egy olyan bankot, ahoi csak olyan embereknek adnak kölcsön, akik másutt nem kapnak sehol, itt nem volna szabad a váltót mogova- tolni soha. (Úgy gondolom, hogy Francziaor- szágban gondolt már ilyesmire valaki.) Hát any- nyi sok jó dologért nem tehetett volna a jó Isten ebben a modern korban is egy csudát ? De hát nem tett. Nekem pedig az én égető ügyemet rendezni kell. Erre okvetlen módot és eszközt kell keresnem, mert Nóti ur a végrehajtó, immár csakhogy a kilincsre nem tóttá a kezeit. Hogy jövünk rondbe ? Hogy ? — Megvan! Folyamodom a cs. és kir. ka- marásságért. Őseim felfelé, lefelé, oldalvást, elölről, hátulról vannak; nem nyolez, de szekérszámra. Mind ogytül-ogyig hamisítatlan vórü, végzett és nem végzett, vármegyén élő, avagy biztosításban utazó ősmagyarok. Akadály tehát nincsen. Aztán — veszek egy pár sárga czipőt, egy porköpenyeget, egy pár piros kutyabőr kez- tyüt és — rendbe jő minden . .. minden ... S/ATM ÁR, “== Hunyady-úteza 27. sz. aiaíl, Megbízható czógektől ™ jutányos arbati kaphatók /jv a ki mint szakértő a venni szándékozók kényelmére jótállás melleit készletben tart uj zongorákat, nem kell Becs, vagy Budapestre menni. — Zongorák javítása és hangolását úgy helyben, mint vidéken elfogadok. -----
