Szatmár, 1904 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1904-10-08 / 41. szám

XXX. évfolyam. 41-ik sz. Szatmár 1904 okt. 8. SZ ATM A R. TÁRSADALMI ES SZÉPIRODALMI HETILAP. Megjelenik minden szombaton. ELŐFIZETÉSI ÁR : Egész évre 4 korona. Félévre 2 korona. Egyes szám ára 20 fillér. jSzERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL ; Deákiér 3. szám. Mindennemű dijak a kiadóhivatalban fizetendők. HIRDETÉSEK: Készpénzfizetőn mellett a legjutányosabb árban. Nyilttör sora 16 fillér. <$­A becsület sértési perek. Ha hétköznapokon a reggeli órákban a kir. törvényszéki palota előtt széttekintünk úgy tűnik föl, mintha legalább is egy kis heti vásárt látnánk. Különböző öltözetű emberekből] gazda, cseléd, oláh, zsidó, czigány, férfi, asszony, az Isten tudja mi minden nemű, rangú és vallásu emberekből 100 főre menő tömeg ácsorog ott. — Az emberek letelepednek a kövezetre, sokan reggeliznek a közeli bolt­ban, kelete van a pálinkának, mikor a nagy toronyóra üti a nyolezat felvonul az egész sereg a kir. járásbiróság büntető birájának előszobályába — mert eljőve a becsület sértési perekben a megjelentek constatálá- sának pillanata. Azok az emberek: panaszosok, — vádlottak és tanuk. A becsületen esett csorba azt jöttek reparálni a városból a já­rásbiróság területén levő falvakból. Napon­ként átlag legalább százember, — tínyi em­ber tölti hasztalan az időt, költi keserves keresetét, csak azért mert az emberekben nincs meg az egymás iránti tisztelet és be­csület, mi közönséges népünk még meszire elvan maradva attól is hogy egymás szemé­lyiségét megbecsülje. A becsület sértési perek gomba módra teremnek, — de e tekintetben már anyira megy a judikatura is, — hogy a közönsé­IÁ R C Z A. Aradi fogházban . . Irta: Acsay Lajos/) Aradi fogházban Szörnyűséges gyász van. .. Ottan sírnak, szomorkodnak Mind a tizenhármán, Hajh! de szomorkodnak Hajh! de búslakodnak .. . Behallatszik a pörgése Fátyolos doboknak . . . Doboknak pörgése, Láncoknak csörgése . . , Szomorú a tizenhárom Könny ragyog szemükbe’.. Könny ragyog szemükbe’ Bú szállt a szivükre : *) Fiatalon elhunyt debreceni theologus. Sirolin ges össze szóllalkozást, melyben a legkissebb sértésről is van szó a B T K.-be ütközőnek minősiti; — és általában becsület sértés minden a mi egy ember erkölcsi értékét műveltségre, állásra való tekintet nélkül csökkenteni alkalmas. Az ide vonatkozó törvényeket és eljá­rást ismeri az utolsó napszámos is, — és mindent elkövet, hogy ellenfelével szemben a törvényes büntetést kieszközölje. Pedig ezek a perek óriási csapást hoz­nak a felekre, nincs belőle haszna, csak az államnak és az ügyvédnek. Sok szegény ember a büntetés és a költség miatt peré­nek áldozatául esik, A szatmári kir. járásbíróságig mintegy 1500 ilyen per kerül óvertTÉnt eroirálásalá,. Ítélettel és ügyvédi képviselettel legalább is lOUHügy nyer befejezést. Egy-egy perben a kiszabott büntetést és ügyvédi költségeket Jpsekóly számítással 50 koronára lehet tenni, így a mi járásunk­ban tisztán csakis az egymás sértegetéséért 50,000 koronát fizetnek a peres felek. E mellett a kir. járásbíróságnál meg­fordul évenként mintegy nyolcz ezer ember, a ki munka idejéből ugyanannyi napot vé­szit el. Soha még senkinek eszébe nem jutott, hogy ezeken a bajokon — a mely legin­kább a szegény emberek baja, valami utón módon javítani kellene, ez által a nagy­Nem vehetnek hősi kardot Megvasalt kezükbe! . . . Súlyos nehéz láncon Az a tizenhárom ügy el sir-ri, úgy elzokog Rab Magyarországon! . . . A siralomházban Vannak busulásban, Szép hazánkon keseregnek Mind a tizenhármán. Megkondul az óra Örök nyugovóra . . . Összenéz a sok jó vitéz Végső búcsúzéra . . . Aradi határban Szabad föld porában Álmodnak a szabadságról Mind a tizenhármán ! . . . y munka veszteséget és a nagy áldozatokat megmenteni lehetne. Jól lehet minden ember önérzete jo­gos és az öknélküli sértegetéseket eltűrni senki sem köteles, — de mégis az ezen perek káros kimeneteleinek ismertetésével sokan visszatérnének a peres útról és haj­landókká válnának bocsánat kórós, vagy más megfelelő elégtétellel megelégedni. Minden jó emberi intézménynek az er­kölcs az alapja, erkölcs nélkül társadalmat, tisztességes embert el sem lehet képzelni. — A becsülfetsértési perek fényes tanúsá­got tesznek arról, hogy a mi népünkben, az erkölcsi érzet kellőleg nincs kifejlődve. Az iskolákban picii gyermek korától fogva neveljük ugyan az erybert az^erköl- csiségben, — de a mint onnan kikerülnek lerázzák az iskola porát, a kenyérkeresettel járó foglalkozáshoz fognak, nincs többó rá- jok semmi gond. — Sőt az életben azt látja, hogy ember, ember ellen támad. — A mester ember segédjével, a segéd a ta- nonczezal, a gazda a cseléddel bizony nem igen válogatja a kifejezést, — igy ragad tovább a trágár beszéd, az egymás lené­zése, egymás kölcsönös tiszteletének hiánya. Ezeken a rossz szokásokon úgy lehetne javítani, ha az erkölcsi érzet ébren tartását a lelkészek hathatósabban gondozzák. — Az emberek még eljárnak az imaházba, a val­lásosság még nem halt ki a legközönsóge­Vértesekben. Itt ülök a Vértes hegység egyik erdőbori- totta részének ; a zordonfenséges Gorbának olda­lán. Előttem a lejtőn, aláhuzódva a hegy lábáig, terül el a szegényes külsejű, megmagyarosodott tót lakosságú falu. Jókora távolságban ugyan, mégis annyira, hogy tekintetünket örömest sze­gezzük felé, a mély völgyületen túl büszkén emelkedik a Vértesek égbenyuló csúcsa, a 600 és egynéhány méter magas Gerecse. Tőle déli irányban vonul a Bánya, melynek ormáról ide veresük a kibányászott tardosi márványnak hasz­navehetetlen törmeléke. Tőlem jobbra szintén délszaki tájt domborodik a hatalmas Kovácsi, sű­rűn befásodott széles hátával. Köröskörül mere­dek sziklafalak zárják el a világtól az elémtáruló remek fensikot, amely észak-déli irányban jiyulik végig. — Esti 6 óra van. A hátunknál emelkedő Gorba árnyékot vet egészen a Gerecse tövéig. Majd el­takarja annak tölgykoszorus üstökét. Éles levegő áramlat legyinti meg arcunkat. A néhány kilomé­ternyi távolságban hömpölygő Dunáról szorul ide a csípős északnyugoti szél. Dideregni kezd lang}' tavaszi estfuvalathoz szokott bőrünk. Magunkra borítjuk elcipelt téügunyánkat, s a nagyvendéglő A legkiválóbb tanárok és or­vosoktól mint hathatos szer: tüdőbetegségeknél, légzőszervek hurutos bajainál úgymint idült bronchitis szamár-hurut és különösen lábbadozóknál in -------------- fluenza után ajánl tátik. —..........."• .............. Emeli az étvágyat és a testsúlyt, eltávolítja a köhögést és a köpetet és megszünteti az éjjeli izzadást. Kel­lemes szaga és jó ize miatt a gyermekek is szeretik. A gyógyszertárakban üvegeukiut 1 K-ért kapható. Figyeljünk, hogy minden üveg alanti czéggel legyen ellátva: F. Hoffmann-La Roche & Co vegyészeti gyár Basel Svájc I

Next

/
Thumbnails
Contents