Szatmár, 1904 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1904-09-10 / 37. szám

XXX. évfolyam. 37-ik sz. Szatmár 1904 szept. 10. Megjelenik minden szombaton. » i ELŐFIZETÉSI ÁR : Egész évre 4 korona. Félévre 2 korona. Egyes szám ára 20 fillér. ^SZERKESZTŐSÉG ÉS Deáktér 3 Mindennemű dijak a kiad* KIADÓHIVATAL : . szám. hivatalban fizetendők. HIRDETÉSEK: Készpénzfizetés mellett a legjutányosabb árban.-3> Nyilttér sora 16 fillér. <5­A viliamvilágitási vállalat értékesítéséhez. Városunk egyike azoknak, a kik a vil­lám világítás behozatalában úttörők. A más hasonló ügyein még tanulni alig volt alka­lom, a kényszer pedig siettette mert a szín­házat petroleum, vagy más gyúlékony esz­közzel világítani nem lehetett, vagyis a bel­ügyminiszter nem engedte meg. A berendezkedésnél a vállalkozók lel- kiismeretóre voltunk utalva, attól nyertünk minden felvilágosítást, úgy kötöttük a szer­ződést, a mint az akarta. Még nem fény- lettek a közvilágítás égői a midőn csak a leiszerelés költségeiben az előirányzatnál mintegy 80,000 koronával többet követeltek. A városi hatóságnak dicséretére válik, hogy fáradságot, munkát magától vissza nem taszítva a viliamvilágitási berendezést, az egész vállalatot házi kezelés alá vette. De — ezen jó akarat a szakértelem hiá­nyán megtörött, mert annyi zavaros, olyan drága és bizonytalan ügye mint éppen ez, a városnak még soha sem volt, — talán nem is lessz. Egymásután jöttek a személyzet vezető tagjai, különösen az igazgatók mindegyiké­nek újabb és újabb eszméi, tervei szerint a berendezést mindig csereberélni, ujabbi befektetést tenni kellett. Ma már egy évtized után ott állunk, hogy az óriási berendezések, a gépek, di­namók elhasználtattak, az áramot túlságos erőfeszítéssel nagy kö'iségek árán szolgál­tatják, ha a város azt akarja, hogy rendes üzem mellett kellő mennyiségű és jó vilá­gítást szolgáltasson ujabbi befektetés címen ismét ruházzon be 400, < >00 koronát. Ha ez megtörtént, a villám világítási igazgató biztosítja a város közönségét, hogy ezen ujabbi beruházás kamatait a vállalat bőven be fogja hozni, de igy volt ez előtt is minden nagyobb szabású terjeszkedésnél. Olyan drága világítási berendezés mint a miénk, hasonló népességű városban a világon sincs. Ma holnap egy millió korona a befektetés, a mely összeg igen tekintélyes. Különösen pedig akkor, a midőn 50 száza­lék engedmónynyel sem találnak reá vevőt. A vállalatra bátran elmondhatjuk, hogy nem alkalmas házi kezelésre, vagy jobban mondva nem vagyunk elég szakértők és nincs meg szerető embereinkben a képes­ség arra, hogy egy ily nagyszabású válla­latnak ólén legyenek. Hiányzik a gazdasági és kereskedelmi szellem annak minden ágában, — nincs és nem is volt soha sem gond arra, hogy a fogyasztók szaporításával a világítás jóságá­nak fokozásával a bevétel is emeltessék. Drágább világítás alig van a miénknél .amperóránként 8 filléreket fizetünk, tekin­tettel arra, hogy az áram hiányossága miatt egy lakó szobában legaláb is egy 25 gyer­tya fényű lángot kell használnunk, egy kis- sebb intelligens családnál is évenként a vi­lágítási költség legalább is 160—200 ko­rona. Ezen körülmény aztán elveszi a tehe­tősebb egyének kedvét is, hogy a petroleum világítással, — mely csak negyed résznyi költséggel jár, fenn hagyjanak. Ha magános egyén vagy társulat a vál­lalkozó, már rég bekövetkezett volna, hogy az áram dij leszállittatott volna, a beveze­tési költség pedig ingyen, vagy a bekerülési árban állíttatott volna elő, — ha e két fel­tétel bekövetkezik a magán fogyasztók száma megkétszereztetik. A vállalat ma is a magán fogyasztók­tól nyeri jövedelmét és pedig tekintélyes összeget. Közel 100,000 koronára tehető a nyert bevétel. Természetes, hogy ezen be­vétel a fogyasztók túlterhelésével éretik el. Nincs tehát mit ragaszkodni ezen vál­lalat házi kezeléséhez, — meg kell szaba­dulni tőlle minél hamarább, mert minél to­vább késik az értékesítés, annál kevesebb lesz az elérendő vételár, abból az egy mil­lió koronából csak is ezen az utón ment­hetünk meg valamit, a legfőbb haszon pe­dig abban nyilvánul, hogy a további nagy beruházásoknak vége lessz. TÁR CZ A. Az özvegy asszony lánya. „Szomszéd asszony lelkem, nem látta a lányom ? Néztem már mindenütt, sehol sem találom. Kertet, mezőt, erdőt felkutattam érte, Nincs sehol... Oh Uram ! hova lett ? mi érte ?“ „Mondtam én magának, hogy az a lány beteg. Ment volna orvoshoz, nézette volna meg. De kelméd egyre csak azt hajtotta :, 6 majd Meggyógyul, ha beteg! Megcsinálta a bajt 1 Nincs másként a dolog, kiment az erdőre, Felkötötte magát . . . vagy a vizbe ölte A belső részein lassan rágó bánat , . , Hej az a fösvénység istentelen állat 1“ Szegény özvegy asszony elhagyta a házát. Elindult keresni egyetlen egy lányát. Erdőben, mezőben, a folyó viz mellett De keresésének sikere csak nem lett. A melyből elindult. A falunak népe Lánya után őt is elveszettnek vélte. Egyszer egy gyönyörű vasárnap délután, Jön az özvegy asszony, jön mellette a lány, Nem is lány, hanem szép fiatal menyecske, Szép férfi mellette, — szép gyermek ölébe. Nézik az emberek . . . Mikor felismerik, Egymáshoz hajolva suttognak, nevetik. De az özvegy asszony egy cseppet sem bánja, Csakhogy megkerült az egyetlenegy lánya Másnap a kis hajlék tájéka felderült, A szomszéd asszony is szétnézni átkerült. Szörnyen csodálkozott, temérdeket kérdett, Sóhajtott: bizony ez különös történet. Szeretett a legény, szeretett a leány. Felül emelkedett szerelmük az anyán. Pap elé állottak, egymáséi lettek. Gyermekei most a boldog szerelemnek. Pótor Elemér. Esztendeig járt kelt idegen tájékon . . . A pusztulás keze volt már a hajlékon, Az elbeszélés vége. A nap már lenyugodni készül a bárányfel­hős égen, csupán egy vékony sugár siklik át az orgona lugas sürü lombjai között, glóriát vonva a benne ülő bályos leányka feje köré ; ki könnyű fehér ruhájában, aranyos fürtjei között a reá hulló orgona virágokkal valóban festő ecsetjére méltó kedves jelenség. Egy szép szobornak hinnéd, ha nem ra­gyogná át cgy-cgy futó mosoly a merengő ked­ves arcot. Előtte teleirt papírlap fekszik, Mig ajkai közül elő csillámló apró fehér fogai türelmetle­nül rágcsálják az írón hegyezetlen végét; gon­dolatai minduntalan vissza-vissza térnek az el­beszélés hőséhez, ahhoz a komoly barna férfihez, akinek arcáról csak egyedül ő tudja a búskomor­ságot eltüntetni, s aki tudja, érzi, hogy csak azt az egyet szereti forrón égőn szive egész szerelmével. Hogy van az mégis, hogy mig a többi is­merőseivel elfogulatlanul, vidáman cseveg, avval az egyel nem tud, nem képes rá, inkább gú­nyos hideg , . . Csak tegnap is a tennisnél, még most is hallja, amint kérte, hogy legyen partnere. Önnek ? 1 Miért éppen önnek ! Hiszen ön t 9 g* íróim A legkiválóbb tanárok és or­vosoktól mint hathatós szer: tüdőbetegségeknél, légzőszervek hurutos bajainál] úgymint idült bronchitis szamár-hurut és különösen labbadozóknál in­____ fluenza után aj írni tátik. ­Em ali az étvágyat és a testsúlyt, eltávolítja a köhögést és a köpetet és megszünteti az éjjeli izzadást. Kel-I lemos szaga és jó ize miatt a gyermekek is szeretik. A gyógyszertárakban üvegenkint 1 K-ért kapható. Figyeljünk, j hogy minden üveg alanti czéggel legyen ellátva: F. koffmann-La Roche & Co vegyészeti gyár Basel Svájc.j 7T

Next

/
Thumbnails
Contents