Szatmár, 1904 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1904-08-06 / 32. szám

XXX. évfolyam. 32-ik sz. Szatmár, 1904. aug. 6. Mím :-A rí > A* I Wl Ví-i 4 '-i. j t>v v V- Vv, í.í t. v ■ í'-'iX SZATMAR TÁRSADALMI EíS SZÉPIRODALMI HETILAP. Megjelenik minden szombaton. ELŐFIZETÉSI ÁB : Egész évre 4 korona. Félévre 2 korona. Egyes szám ára 20 fillér. ^SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL ; Deáktér 3. szám. Mindennemű dijak a kiadóhivatalban fizetendők. HIRDETÉSEK: Készpénzfizetés mellett a legjntányosabb árban.-o Nyílttér sora 16 fillér. <$­A gör. kath. lelkész választáshoz. A mi lelkészeink halálokig megszokták tartani állásukat, városunkból nem vágynak másfele, — elmozdítva pedig emlékezet óta csak Papp Lajos gör. katli. lelkész lett. Az összes felekezetek lelkészei a leg­jobb öszhangban vannak, — az őket meg­illető tisztelet és szeretet környezi minden oldalon. így például rendszerint megválasztatnak városi törvényhatósági bizottsági tagoknak, részt vesznek minden közünnepólyen, tagjai minden kulturális és jótókonyczólu egyesü­letnek, szóval a lelkészek városunkban ezen állásánál fogva elökellö személyiségnek tekintetnek, a kik általában közbecsülósben részesülnek. Az újólag megválasztandó lelkész le­gyen az bárki a jelöltek közzűl, tehát egy társadalmilag is fontos állásra teszen szert, a melynek a maga előnyei és kötelezettsé­gei egyaránt megvannak. A pályázók kétségtelenül fontolóra vet­ték, hogy városunkban a lelkészi állás be­töltése sokkal nehezebb, mint a kissebb vidéki helyeken, — mert itt készültség tár­sadalmi képzettség és jó modor nélkül el­törpülnének, — a mi által nemcsak az egyén hanem a hitfelekezet maga is sokat veszít­hetne létjogosultságából. A társadalom feltétlenül megköveteli, T Á R C Z A. Mint a macska úgy hízelegsz ... Mint a macska úgy hízelegsz, Pedig tudom, hogy nem szeretsz, Hazug szemed a mig nevet, Hazug ajkad mig hizeleg. Árva szót sem hiszek neked! Ha majd busán nézel reám S várod, szóra mint nyílik szám . .. S mig szavamat némán lesed Könnyel telik meg két szemed ... Akkor, akkor hiszek neked ! Borgida Endre. Amit a holnap hoz. — Foglaljon helyett, uram. Örömmel állok szolgálatára. (É. m a f. !) Az én látogatóm rejtelmesen mosolygott. Nyilván a psychograpionjával kiolvasta belőlem hogy voltaképen milyen érzelmekkel viseltetem irányában. De hát business is business, és igy folytatá : — Lássa uram, a világ már a tönk szélére jutott. Minden harmadik ember az Ibsen és Lombroso örökével van megterhelve. — Megol­datlan euiginákban keresi az igazságot. Turkál a sötétségben s elnevezi az egyetlen világosság­nak ; hónaljig vájkál a bűzben s ezt vallja a valóság kisugárzatának. Gyanús előtte a jó­zanság s beszél az egészség járványáról. Én en­nek a nyavalyás nemzedéknek a meggyógyitá- sára törekszem. Azt akarom, hogy jószagunak ismerje a rózsát, édesnek a dalt, szomorúnak a halált s boldogítónak az élet aranyos derűjét. Hogy ne a kőszén moslékjából érezze ki a re­zeda illatát, ne a szétmarcangolt hangnemek közt elvérző, vonagló töredékekben ismerjen rá a me­lódiára, ne az oda suhintott festék-gubacokban a színnek és vonalnak örök szépségeit, és ne a feltámasztott halottban keresse az életet. — És milyen eszközei vannak e végre ? — kérdezém. — Hiszen ez az éppen amiről szólni aka­rok . . . S óvatosan körültekintve, suttogvást folytatá : Az én találmányaim kiterjednek minden életkorra s az emberiség minden osztályára. Val-, lás, tudomány, költészet művészet, politika tár-j sadalom, szóval az életnek minden megnyilatko­hogy a lelkész abban részt vegyen, igen de nem úgy, mint azt az előd, kinek helye betöltésre vár — cselekedte. Első sorban is komoly és józan életű ; embert óhajtunk, — a ki okos és becsüle- \ tes szorgalmas munkával, híveinek művelő­dését, erkölcsét, becsület érzetét a vallás keretében is művelje. A mi gör. kath. hí­veink városi emberek, román ajkú alig akad közöttük, a tanulásra alkalmasak. Csak le­gyen a ki őket helyes irányban oktatni tudja. A szolid magatartással nem azt értjük, hogy a lelkész állásánál fogva húzódjék vissza minden mulatságtól, hanem csak azt, ' hogy tudja összeegyeztetni a szolidságot a társadalmi kötelezettséggel. A választó közgyűlés minden tagját át­hatja azon tudás, hogy a mi városunkban helyét csak tisztességes magyar érzelmű gör. kath. lelkész töltheti be, ezen okból minden pályázóban keresi azon első felté­telt, hogy ide ebbe a magyar városba a papi székbe olyan egyén ültettessók be, a ki a mi városi minden izében magyar in­tézményeinknek ellensége ne legyen. Nem szükséges, hogy az uj pap mind­untalan a túlzásig szeretett imádott magyar hazámat emlegesse, hogy hazafiul dicsekvé­sekkel kérkedjék, — nekünk az kell, hogy cselekedeteiben, tanításaiban és hívőinek ne­velésében legyen magyar, általában maga­viselkedése igazolja, hogy közzénk való és bevállott városi polgárnak is. A megválasztandó lelkész általában a saját egyházához a legtöbb. — de a vá­roshoz ugyanannyi fogja kötni. Ha valaha a város és egyházi hatósága között éppen a köteles hazafiság miatt lenne viszály, a lel­készt városunk mindig megfogja tudni védeni jogos álláspontjában. A törvényhatóság bizottsági tagjai által választás utján betöltendő minden állásnál nagy szerepet játszik a rokonság és barát­ság, de e tekintetben lelkész választásnál számításba nem jöhet. Első sorban igaz, hogy lelkész és a hívők számára választunk és ezért kell, hogy minden szavazó bizottsági tag a gör. kath. hívek többségében keletkezett hangu­latot megszívlelje, de figyelembe kell venni feltétlenül azt is, hogy a város egyik te­kintélyes lelkészi állása töltetik be, az ille­tőben meglegyen a honpolgári és társa­dalmi képzettség is. A magunk részéről nem foglalunk ál­lást egy pályázó mellett sem ; hanem ér­deklődjék minden bizottsági tag és lelki is­merete szerint arra adja le szavazatát, aki a lelkészi állásnak honpolgári, egyházi és társadalmi tekintetekben leginkább eleget tehet. A megválasztandó lelkésznek pedig már zása, az emberi elmének minden szerzeménye más-más mederbe terelődik. Erkölcs hajlam, szo­kás mind uj irányt vált. — Példákat uram példákat 1 kiáltám szo­rongva. —• J’y szus, monsier. Tehát: vallja meg uram, hogy megunta a mai utazásnak módját. Egyelőre a szárazföldi utazásról Szólok. Agyát ugy-e bár megrengetik a vasúti kocsi lökései; utálja a kénszagu füstnek betolakodását minden résen, ne tagadja, hegy a táviró rudak porcelán gombjai között kifeszitett vas-fonalak föl- s alá- hullámzása megszéditi agyát, s hogy az állomá­sok lázasan csilingelő jelzői ráncigálják az ideg­szálait. A bicikli gyerek-sportját mellőzve, az au­tomobil ádáz rohanásait csak nem tekinti élve­zetnek ? Az én találmányom uram, végét veti ezeknek a borzalmaknak. Uram, képzeljen egy jármüvet, amely elé e célra idomított egy, két ló van fogva. Nevezzük el ezt a jármüvet csézá- nak vagy hintónak. A rossz időjárás ellen van neki födele. Tiszta időben ernyője lebocsátható s ön ott megveti magát a hintó szögletében, mig a jólnevelt állatok szapora ügetésben halad­nak, élvezi a messze kéklő hegyet, a csörgedező patak mentén virágzó mezőt, a sürü erdőt, a fénylő eget és felhőinek játékát s szívja a fű­szeres levegőt. Az útba ejtett fogadóban, mig a vosuktó! mint hathatós er: tüdőbetegségeknél, légzőszervek hurutos bajainál! úgymint idült bronchitis szamár-hurut és különösen lábbadozóknál in­fluenza után ajánltatik. Emali az étvágyat és a testsúlyt, eltávolítja a köhögést és a köpetet és megszünteti az éjjeli izzadást. Kel-| lemes szaga és jó ize miatt a gyermekek is szeretik. A gyógyszertárakban üvegenkint 1 K-ért kapható. Figyeljünk,! hogy minden üveg alanti czéggel legyen ellátva: F. Hoffmann-La Boche & Co vegyészeti gysr Basel Svájc.i

Next

/
Thumbnails
Contents