Szatmár, 1903 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1903-05-09 / 19. szám
S Z Á T M Á B. május 9. 2, rikába jobb hazát keresni, a magyar pedig vígan hegedülne itthon. Ilyen értelemben, ha az a felállítandó zeneiskola termeit a szegény tehetséges gyermekek számára is megnyitja, szívesen üdvözöljük azt már léte hajnalán. így népszerűsége, fennállása biztosítva lesz, s örömmel hordja fennállhatásáért össze filléreit ur és szegény, működését pedig áldás fogja kísérni, mert az egy nagy fontosságú nemzeti cultur missiót teljesitend. Vármegyei közgyűlés. Csütörtökön folyó hó 7-én tartotta a vármegye Nagykárolyban tavaszi közgyűlését, szokatlan nagy számú közönség jelenlétében, mely zsuffolásig megtöltötte a vármegyeház nagy termét. A terjedelmes tárgysorozat 148 számból állót, melyhez még egy 58 számból álló póttárgysorozat is lett csatolva. A közgyűlést gróf Hu- gonnai Béla főispán fél 11 órakor nyitotta meg. Az alispáni jelentés tudomásul vétele után Luby Géza azon indítványát, hogy a 19 sz. alatt tárgyalással felvett czivillista elleni tiltakozása, továbbá Böszörményi Sándor azon indítványát, hogy a 18 sz. a. felvett átirata Heves vármegyének, az önálló magyar hadsereg felállítása érdekében, — azonnal tárgyaltassék. Ezeket az indítványokat a közgyűlés elfogadván Luby Géza kezdette meg a czivillista elleni beszédét, melynek erős dinasztia ellenes hangulata következtében a főispán által szónok rendre utasittatott. Utána Böszörményi Sándor szólalt fel, az ellenzék állandó zúgása között fejtette ki, hogy az állandó választmánynak a czivillista ügyében beterjesztett határozati javaslatát elfogadja. Majd az állandó zugás; a felizgatott kedélyhangulatok közepette felszólal Nagy László alispán és nagyszerű beszédével a kedélyeket meglehetősen lecsilapitotta. Majd Schönpflug Jenő mellette, Dienes Lajos érdekes beszédben ellene, továbbá Cholnoky Imre, Mártha József ellene szólaltak fel. Ekkor a közgyűlés a szavazást erősen sürgetvén a beszédtől többen elállottak, azonban Luby Géza még egyszer javaslata mellett a felhozott érvekre reflektálván főispán a szavazást elrendelte. Azonban a kérdés feltevésével az ellenzék nem lévén megelégedve mintegy fél óráig tartó vihar keletkezett, mig aztán megkezdődött a szavazás azon kérdés felett, hogy elfogadja-e a czivillista ellen beadott indítvány felett napirendre térés javasló határozatát. Akik elfogadták igennel, akik pedig nem, azok nemmel szavaztak. Szavazás közben Ilosvay főjegyző n e m-jét az ellenzék lelkesen éljenezte. Beada- j marka és nem ügyelve az ellenfele mögött álló fegyveres népre, gúnyos hangon szólt : — Hogy nem volt még vesztett csatád, azt könnyen elhihetem, ha mindig századmagaddal mégy kettő ellen. De ha csakugyan te vagy-e hitvány cenkek vezére : ám védd magadat! A nem várt támadásra Szengor vissza ugrott társai közé és dühödten ordított rájok : — Síit álltok itt tétlenül ti kutyák, mikor látjátok, hogy orozva akarják meggyilkolni vezéreteket! Azonnal fogjátok el a két országrabló fajzatot élve. Mindjárt megtudják, mi vár arra, aki Szengor kezébe kerül! Béla szívből felkaczagott e valóban mulatságos szavakra, bár e helyzet nagyon is komoly volt reá nézve, De már a feleletet csak kardjával adta meg.. Szaniszláv is hamar közbe ugrott a súlyos buzogánnyal. Erősen tartotta magát a két magyar. Csattogtak a tót sisakok, repedtek a koponyák és néhány perez múlva egész halom holttest volt körülöttük. De végre is lehetetlen volt sokáig birniok. Bélának kardja a viadalban kettétört, a csonka markolatot arczába vágta a legközelebb állónak és hirtelen egy lándzsát kapott fel. De a hosszunyelü szerszámmal nem tudott olyan fürgén forogni, hátrafelé is csapni, magát körül seperni, mint a karddal. A magyar harezosnak ősidőktől fogva kiegészítő része volt a kard. Mintha nem is fegyver lenne, hanem testének egy tagja, melybe átnyúlnak az idegszálak s ennélfogva nem csak vág, hanem érez és lát is. Elől vág, hátul üt és gyorsabban működik, mint > az agy ahogy gondolkozik. De már a lándzsa csak arra való, hogy felöklelje azt, a ki épen a hegyének szalad. Páros viadalban jó hasznát lehet venni, de ahol többen vannak egy ellen, ott nem sokat ér. Béla sem boldogult vele sokáig. A tott összesen 267 szavazat. Ebből igennel szavaztak ! 67 ; nemmel szavaztak 100-an. A másik fontos ügy Heves vármegyének az állandó magyar hadsereg felállítása érdekében a közgyűléshez intézett átirata volt, melyet a gyűlés egyhangúlag magáévá tett s ilyen értelemben a képviselő házhoz feliratot intézni határozta. Majd az állandó és központi választmányi tagságokra beadandó szavazatok beszedő bizottsága megalaki ttatott s néhány kevésbé fontosságú íigy elintézése után az első napi gyűlés véget ért Ezután megválasztották nagysomkuti főszolgabíróul ismételten Péchy Pétert, árvaszéki ülnökül RábaLászlót, váraljai szolgabiróul Jeszenszky Bélát. Az állandó választmányt a következő tagokkal egészítették ki: Pap Béla károlyi ügyvéd, Stoll Béla n.-bányai ügyvéd, Miskolczy Sándor n. bányai ügyvéd, Bornemissza Géza és Révész János n.-bányai evang. lelkész. Ugyancsak az első napi gyűlésen, midőn Domahidy István indítványozza, hogy a vármegyei ínség segélyek kieszközölése folytán a főispánnak köszönet» szavaztassák, Iváncsi Pap Kálmán helytelenítette az olyan törekvéseket midőn bárkinek is a kötelességteljesitését érdemül tudják be. Ezen intermezó után alispán felszólalása következtében még a segélyt adó miniszternek is köszönetét szavazott a közgyűlés. Hírek. — Ti éh Hármán Mihály volt polgármester arczképének leleplezési ünnepélye e hó M -én megtartandó közgyűlésen fog végbe menni. Vissza Amerikából. Kivándorlás mánia ragadta el az utóbbi időkben hazánk lakosságát. Nem csoda, hisz tudjuk bölcsen, hogy a mi rósz, az ragadós, mint a lépfene. Ugyanis egyes lelketlen ágensek vidékről vidékre járva elcsavarják a mi józan földmivelő népünknek eszét, Ígérve nekik minden képzelhető jó létet, boldogságot, s csalják Amerikába. Ezen együgyű szegény emberek csak akkor ébrednek fel álmukból, midőn megérkezve látják a rideg valót, amikor már késő minden. Yissza nem jöhetnek, mert nincs pénzük és mit tehetnek egyebet, mint nyomorognak. A hazánkból kivándorlóit és Amerikában ilyen nyomorgó családok szemlélése indította Kuthy Zsolt new- yorki ref. lelkészt arra, miszerint hivatalos levélben felkeresse egyházkerületünk ősz püspökét, hogy a világi hatóságokkal egyetemben munkálkodva világosítsák fel a szegény népet ez ágensek lelketlen akna munkái felöl. Kiss Áron püspök ur ez ügyben körrendeletét bocsátót ki az egyes egyházak lelkészei és presbitereihez. Vajha foganatja lenne ! I A közgyámi állasra egyetlen pályázó Dr. Lénárd István városi I. aljegyző. támadók közűi neháuyan hátra kerülvén, mindkét karját lefogták és megkötözték. A mint Szaniszláv észre vette, hogy ura fogva van, rögtön eldobta fegyverét és megadta magát, gondolván, hogy még a fogságban is többet ér, ha ketten vannak együtt A két foglyot egymáshoz lánczolva vitték el a szlávok. Szengor megelégedve ezzel a hadi szerencsével és meggyőződve, hogy a magyarok végképen el távoztak a vidékről, — bár nem tudta mire vélni ennek a kettőnek az itt maradását, — hazafelé indult, nem kevesebb lármával, mint ahogy jött. Cseth az egész jelenetet a fa tetejéről szemlélte. Öreg szemei könnybe lábbadtak, mikor a két magyar elhurczoltatását látta.. Tanakodott magában, mit ,tegyen ? Menjen a sereg után, megjelenteni Árpádnak a hirt, vagy ezek után sántikáljon, meg tudni merre mentek? Kevés habozás után az utóbbit választotta. Jobb lesz, ha mégtudja, hova viszik Bélát és szolgáját. Aztán ki tudja, hátha még megszabadításukra is módot találhat? Hirtelen egy eszméje támadt. A viadal helyén sok szláv harezos holttest hevert. Ezek közül egyet hamarosan levetkőztetett és ruháját magára ölté. így gyanú nélkül lappanghat a foglyok közelében. Szengor csapata sietve haladt előre, úgy, hogy mire" beesteledett, Cseth egészen elvesztette őket szem elől. Már aggódni kezdett emiatt, mikor végre kiérve az erdőből, meg látta a síkon fellobogó őrtüzeket, — Tehát éjjel nem folytatják az utat, gondolta magaban. Jól is teszik, mert bizony nekem is felfér egy kis alvás. Mintegy ezer lépésnyire közeledett a pihenő csapathoz, ott beszállásolta — Tanári vizsga. A helybeli ev. ref. főgymn. volt növendéke Berky Lajos e hó 2-án Budapesten a magyar-német szakból dicséretes eredmény- nyel tette le a tanári vizsgát. — Az ev. ref. főgimnázium VHI.-ik osztályának vizsgálatai f. hó 11, 13 és 15-én lesznek. 11-én a Vallástan, — Magyarnyelv — és Bölcsészeti előtanból. 13-án a Német, Görög és Latin nyelvekből; végül )5-én a raenyiségtan, Természettan és Történelemből. — Egyhaztanaes ülés. A németi ev. ref. egyháztanács holnap vasárnap d. e. 11 órakor a szokott helyen ülést tart. — A városok uj jövedelme. A vidéki városok, s igy Szatmár városának is anyagi helyzetét kiválóan előmozdító hirt hoz a táviró Budapestről. A kormány ugyanis a vidéki városokat egy régóta sürgetett, tekintélyes jövedelmi forráshoz akarja juttatni. Ez a jövedelmi forrás a bor és hús fogyasztási adónak átengedése a városoknak. Mely ügyben a beliigy- és pénzügyminiszter között tárgyalás folyik, a minek befejeztével Lukács pénzügyminiszter törvényjavaslatot terjeszt a képviselőházhoz. Ha ez sikerülni fog, úgy Szatmár város polgárai tekintélyes pótadó csökkenést fognak élvezni. — Lelkész meghívás. A batizi ev. ref. egyház folyó hó 7-én csütörtökön tartott közgyűlésében egyhangúlag meghívta Szabó Bertalan püspöki káplánt Debreczenből, néhai Szabó Károly bihari esperes fiát, kinek az állás elfoglalását illetőleg szóbeli Ígéretét bírja a gyülekezet. — Esküvő. Székely Sándor helybeli íialal szíjgyártó iparos ma d. u. fél 5 órákkor a szatmári ev. ref. templomban esküszik örök hűséget Bartha Lajosné kedves és szép leányának Zsuzsikának. — Esküvő. F. hó 7-én tartotta Pap Dezső ács iparos esküvőjét, Fekete József helybeli polgártársunk szeretetre méltó leányával Annával. — Meghivo. Az óvári-i ev. ref. Egyház tem- plomjavitási költségeinek fedezése czéljából 1903 évi junius hó 1-én, Pünkösd másodnapján jóté- konyczélu tánczvigalmat rendez. Beléptidij személyenként 1 korona. Családjegy 3 korona. Kezdete d. u. 4 órakór. Jó zenéről s kényelmes tánezhelyiségrői gondoskodva lesz. Felülflzetések hirlapilag nyugtáztatnak. — Meghivó. A tatárfalvi ev. ref. egyházi énekkar 1903. évi május hó 31-én, azaz vasárnap zártkörű tánszvigalmat rendez. Beléptidij személy énként 1 korona. Kezdete este 6 órakor. A mulatságot az énekkar dalok előadásával fogja megnyitni. . — Érettségi vizsga. A kir. kath. főgymnasiumbau az Írásbeli érettségi e hó It—23-án fog megtartatni. — Kinevesós. Szűcs Gyulát városunk szülöttét, kit országszerte Sziics pátrinak hívnak, a képviselőház elnöke terembiztossá nevezte ki. magát egy odvas fa üregébe és csakhamar édes álomra szenderült. Másnap hajnalban tovább indult a győzhetetlen hadsereg és elhaladva a beregszászi hegyek mellett, alkonyat tájon lépte át a föld sán- ezot, melyet Szengor a magyarok ellen, Borsaván védelmére épített. VI. Ej van, sötét, esillagtalan éj. Nehéz felhők takarják az eget Borsaván felett, barna szárnyaikat napnyugat felől a Tisza habjaiba sülyesztve. A felhők istene időnkint egy-egy vakító fényes nyilat röpít a távoli hegyek közé, mire azok haragosan mordulnak vissza, hogy szinte megremegnek belé a komor várfalak. Es megered a zápor, mintegy kiapadhatatan kútfőből ömlőnek az égi vizek. Borsaván árkában csakamar magasra nő a piszkos folyadék s a vihartól korbácsolva szilaj haraggal csapkodja a mohos falakat. A torkolatnál, hol az árok a Tiszába szakad, megcsillan néha a villámfénynél egy-egy széles hullám taraj. Magasra felcsap ez ezüst vizfodor, birkózva a felhőből ömlő záporral; verik, paskolják egymást, végre összeülelkezve hullanak vissza a folyó fenekére. Az az éjszak ez, melyen Szengor a két magyarral vívott győztes csatája után népével és prédájával haza felé tartott. Es e borzalmas időben a várnak egy ablaka nyitva áll s a nyitott ablakban egy nő könyököl. A vár szép asszonya, Telebes leánya az. Szőke fürtéit arczába csapkodja a szól, de ő nem simítja azt el; szemébe tűz a villám fénye, a csatta- nástól megcsörren az ablak, de ő megsem remeg. Nem lát, nem hall semmit maga körül. Képzelete most is Bélája után repül. Szemeit mintegy bele