Szatmár, 1903 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1903-04-18 / 16. szám

SZATMÁE. ä ápr. 18. mazást erre. Azért van nekünk esperesünk, azért van ő neki felettünk és az egyházban hatalma, hogy a ránk rótt bírságot, eljárási stb. költsé­geket belkörüleg, egyházi utón a fizetésünkből tartassa le. Nem engedelmeskednénk ellenszegül­nénk talán|?! Akkor sem a dobszó a fegyver ellenünk, hanem mint újabb vétséget követők el­len a fegyelmi büntetések közvetlen következő d) pontja. Tessék aztán tiszteletes uramnak majd itt is ellentállást gyakorolni. Lehetett volna hát Király Gyulát büntetésének elhordozására más­kép is törvényesen kényszeríteni. Igen! A szere­tet és könyörület vallásából kisarjadzó egyházi törvénynek — épen a saját papjainak koldus­botra juttatása nem lehet feladata. 1902 januárban levelet intézett hozzám Ki­rály Gyula, melyben azt kérdezte, hogy a rajta jogtalanul behajtott perköltségeket az egyházme­gyén követelheti-é ? Bizalmas levelemben őt nyu­galomra, az áldott béke megoltalmazására intet­tem s mint az elől említett gyűlési tudósítás mondja — abban nem csak a n-bányai, hanem a saját szatmári egyházmegyebeli tanácsbirákat is mélyen megsértettem. Király Gy. akkor hallgatott a tanácsomra, egy év múlva azonban tulnézett rajta, s kérvényét a perköltségek megtérítése iránt a f. April elején tartott egyházmegyei gyűlésre beadta s ahhoz — horibile dictu — az én ma­gántermészetű és bizalmas levelem is mellékletül csatolta. Az esperes ur irt nekem azonnal, kérdve, hogy tudtommal és beleegyezésemmel terjesztette-é be az én mélyen sértő levelemet Király Gy. ? Én legott tiltakoztam levelemnek a gyűlés elé vitele ellen, kértem is az esperes urat, hogy­anunk ottan való tárgyalását semmi szin alatt meg ne engedje. A válasz az volt, hogy Király Gy. miatt nem teheti. Ámde Király Gy. is föl­eszmélt csakhamar s még mielőtt a dolog idejét múlta volna, 5-—6 nappal a gyűlés előtt bead­ványa visszaadását szintén kérelmezte. Az espe­res ur erre azt irta, hogy miután már az irato­kat a főjegyzőhöz áttette, a kért okmányt vissza nem küldheti. A többit már közölte a b, lap elől hivatolt tudósítása. Legyen elég egyelőre ennyi. Majd többet, ha fogságba került levelemet láthatom. Azt hi­szem, hogy a hálátlannal a törvénybiró előtt rö­videsen találkozom. Erre enged következtetni azon lázas sietség, melylyel a Király Gy. magánter­mészetű beadványát a közgyűlés mindjárt leg­első sorban tárgyalta. Azt jól tudja Nagytiszt, szerkesztő ur, hogy nekünk lelkészeknek a be­csület, a tisztesség olyan, mint tüdőnknek a le­vegő : perczig sem élhetünk nélküle s különösen én, mint egy egyházmegye főjegyzője, oly súlyos vád alatt, mint a melylyel illettettem, nem áll­hatok, nem maradhatok meg sem magam, sem a közönség előtt a nélkül, hogy magamat addig is — mig a törvény Ítélne felettem — ne iga­zoljam. Azon reményben vagyok tehát, hogy Nt. szerkesztő ur az én további magam igazolásának is szives készséggel helyt fog adui, vagyok minden tisztelettel Keér, 1903. áp- ril 14. Kiss Berialan, a szatmári ref. egyházm. főjegyzője. Hírek. * A Lorántffy Zsuzsanna egyesület tavaszi utólsó közgyűlését f. hó 15-én d. u. fi órakor tar­totta az ev, ref. gymn. tornacsarnokában. A köz­gyűlést Domahidy István elnök nyitotta meg, rámutatva azon tevékenységre, melyet az egye­sület a közelebbi évben kifejtett, s buzdította a tagokat a további lelkes kitartásra s indítványozta, hogy a vármegye területén fekvő három egyház­megye lelkészei s tanítói kara kerestessék meg az egyesület érdekében kifejtendő actió végett, úgy gzintén a közigazgatási hatóságokat, hogy a büntetés pénzekből, s a vármegyét, hogy a köz­művelődési pótadóból juttassanak ennek a eultu- rális czélt szolgáló egyesületnek. Majd Böször­ményi Emil titkár olvasta fel évi jelentését, me­lyet megelőzőleg általánosságban igen meg kapóan fejtegette a nőnevelésnek emez elsőrendű soci- alis kérdésnek a nagy jelentőségét, melytől függ a társadalom jövője és erkölcsisége. Fokozatokat állít fel melyek szerint a különböző művelődési korokba a fehér cselédből asszonyi állat s ebből nő és szerető hitves lett. Nem tartja helyesnek a nőt az exact tudományokban nevelni, mert ez által enerválttá lesznek a gyönge és finom idegek, hanem a vallásosság az, a mi á nőnek legszebb édessége, melyből a legnemesebb erények fakad­nak. Ha tehát a jövőt biztos lépéssel akarjuk tovább vinni, úgy neveljük a nőt vallásossá és munka szeretővé. Ilyen czélt szolgál a Lorántffy egyesület, melyet némelyek elfogult felekezeties­séggel vádolnak, a mit vissza kell utasítanunk*) A múlt évi működésről titkár a következőkben számol be: Szatmáron tartott az egyesület 10, nagykárolyban 1 estélyt. A farsangi estély 612 koronát jövedelmezett. Sőt a közönség kívánsá­gára az utóbbi időben kitett persely is 34 koro­nát jövedelmezett. Sajnálattal vettünk tudomást Jákó Sándorné úrasszony alelnöknő, megrongált egészségére hivatkozással tisztéről való lemondá­sát. Az egyesületnek ez idő szerint van 400 tagja. Vagyona 5905 korona. Számosán vannak a kik úgy a tanári mint az ügyvédi karból s a hölgy közönség köréből az estvélyeken lelkesen közre­működtek. Dicséretet érdemel az iparos dalárda is az utólsó estvélyeu is előadott szép énekeiért fáradhatatlan karvezetöjével. Ez utólsó estélyen Bakcsy Gergely gymn. tanár olvasott a tavaszi feltámadásról, kiindulva a görög mithosból s a természet tavaszi újjá születésén át urunk taní­tása és példája utján vezetett át a lélek hallha­tatlanságára. Legyen áldott és sikeres ez életre­való egyesület további működése is. — Hitoktatók tiszteletdija. A régóta húzódó hitoktatók tiszteletdija g; ‘ben a vallás- és köz- oktatásügyi miniszter f. 17-én a kir. tanfel­ügyelőséghez érkezett leiratában a következőleg hátározott, illetőleg az oly miserábilis módon megoldott kérdést némileg helyesbítette a követ­kezőképen : I. 2 ev. ref. hitoktató eddigi 400— 4<>0 K. fizetését heti "O—20 óra után 800—800 koronára; II. a rk. hitoktatók 320 K. fizetését heti l i óra után 560 koronára; III. 2 gör. kath. hitoktató eddigi 240 és 160 K. fizetését 8—8 óra után 320—320 K., 1 gör. kath. hitoktató 80 K. fizetését 4 óra után 160 koronára; IV. 1 izr. hitoktató eddigi 480 kor. fizetését 16 óra után 640 koronára, a másiknak 80 kor. fizetését 4 óra után 160 kor. emelte. A szatmárhegyi ref. hitoktató fizetését pedig 240 koronában állapí­totta meg. — Amerikából. Mint amerikai tudósítónk írja a kér. néppárt már ott is megalakult. Eddig azt hittem, hogy a nagy magyarnak eme mon­dása : „Magyarország nem volt, hanem lesz 1“ megvalósul olyan formán, hogy ha itt pusztul is, de majd megnő Amerikában. Azonban ha a kér. néppárt áldásos működése oda is kiterjed, úgy Magyarország csakugyan volt, de nem lesz. * Hymen Czech Aladár nagybirtokos ma vál­tott jegyet Ar.-medgyesen Kereskényi Sándor körjegyző kedves leányával Erzsikével. * Népgyűlés. A krassói választó kerület füg­getlenségi és 48-as érzelmű polgársága f. hó 14- én, a katonai újabb terhek ellen tiltakozó nép- gyülésre gyűlt össze Oinbodon. Hogy mily káros­nak tartja a nemzet az ujoncz létszám emelését, s a vele járó szinte már elviselhetetlen* terheket, ez a népgyülés is fényesen dokumentálta, mert a kerület legtávolabbi községei is megjelentek a kedvezőtlen idő daczára is. Szónokoltak: Ferenczy Imre krassói lelkész, Gabányi Miklós országgyű­lési képviselő, Sinka Lajos krassói tanító. Soltész János ombodi lelkésznek azon indítványát, mely szerint a kerület függetlenségi és 48-as polgár­sága tiltakozik az újabb terhek ellen, az ellen­zéknek a javaslatok ellen foglalt álláspontját s obstrukezióját indokoltnak, s helyesnek ítéli, — a népgyülés egyhangúlag s nagylelkesedéssel el­fogadta. Kossuth Ferenczet, valamint a független­ségi pártot táviratilag üdvözli, s erőt kitartást kiván a késhegyig menő harezhoz. A hozott ha­tározatot Gabányi Miklós képviselő utján az or­szággyűlés elé jnttatni határozza. Elhatározza továbaá a pártszervezkedését, hogy az ország- gyűlésnek esetleges feloszlatása esetén az uj vá­lasztás készületlenül a pártot ne találja. Elnökké újból Ferenczy Imre krassói lelkészt választja meg, egyszersmint felhívja a párt tagjait, hogy községenként is szervezkedjenek, a kivel a párt elnöke szükség esetén rendelkezhessék. Ezzel a mintegy 3o00 főnyi néptömeg példás rendben ha­zafias dalokat énekelve szétoszlott. — Köszönetnyilvánítás. Alantirt mindazon ismerősöknek, rokonoknak, barátoknak, kik meg­boldogult feledhetetlen fiam temetésén megje­lenni szívesek voltak, s fájdalmamat megjelené­sükkel enyhítették, ez utón mondok hálás kö­szönetét. Cserney József. — Az engesztelő szent mise-áldozat hétfőn reggel 9 órakor fog a róm. kath. templomban az egek urának bemutattatni. — Uj iskola. Gróf Károlyi Lajos erdődi uradalmában a cselédek gyermekei számára nép­iskolát szervezett, mely működését már is meg­kezdette. Ez iskola részére a gróf a közigazga­*) Elfogultnak lenni igaz, hogy nem szabad. De fele­kezeti esnek lenni a Lorántffy egyesületnek kötelessége Szerk. tási bizottság utján nyilvánossági jogért folya­modott a vallás és közoktatásügyi miniszterhez. — Kik választhatnak plébánost ? Ezen a czimen tárgyalja a „Heti Szemle“ 15. számában, hogy O-Budán a plébános választás megsemmisí­tését azon az alapon kérik fellebbezésükben né­mely kegyes polgárok, mert patronatusi jogon a képviselőtestület összes tagjai választották azt, a mint az mindig mindenütt eddig szokásban volt. íme ennyire jutottunk már a XX. század­ban, hogy magában az ország fővárosában is megt'elebezik olyan alapon a pátronátusi jogon véghez vitt választást, a mely alapon a felebbe- zést el sem szabad volna fogadni. A „Heti Szemlédnek természetesen tetszik ez a dolog és ilyen irányban rendezendőnek óhajtja mindenütt a patronatusi intézményt. Hogy aztán méltó le­gyen önmagához „tudatlan gazlelkü izgatóknak“ nevezi azokat, akik az ö hát­rányukra „mindenben a viszonossá­got hajszolják.“ Nem jobb volna ezt az odiosus, s a „Heti Szemlédhez hasonló szel­lemű lapoknak annyi kellemetlenséget okozó kér­dést a pátronátusi terhek és jogok kölcsönös megszüntetésével befejezni, igy aztán zsidó és eretnek nem választaná a szent papságot. — A kártya barlangok ellen. Egy belügy­miniszteri rendeletet adott ki Szél Kálmán a kö­zelmúltban, mely az éjjeli kártya barlangok ellen van intézve. Ezen rendelet szerint ugyanis min­den nyilvános és mulató helyiségekben a kártya szobának a föhelyiségben kell lenni, hogy a rend­őrség az éjjeli kártyázásokat jobban ellenőriz­hesse. Ennek a miniszteri rendeletnek bizonyára örvendhet a szenvedélyes játékosok, s a játék­barlang tulajdonosok kivételével mindenki. — Jó tanács. Mindazoknak, kik pázsitot akarnak létesíteni, ajánljuk, hogy szerezzék be Mauthner Ödön csász. és kir. udvari magkeres- kedóséből Budapesten a „Sétatéri“ vagy a „Mar gitszigeti“ fümagkeveréket. — Ezeket már 29 éve szállítja Mauthner Budapest és a Margitszi­get oly bámulatra méltó és gyönyörű sétatéréi részére. — — Megbokrosodott lovak. Batizi tudósítónk jelenti, hogy ott f. hó 16-án izgalmas jelenetnek voltak szemtanúi, ugyanis Amóta Titusz földbir­tokos négyes fogattal ment páskát szentelni, s valamitől megbokrosodtak a lovak és vadul szá­guldottak tova. Az izgalmas jelenetet fokozta az, hogy a földbirtokosné a sebesen vágtató kocsiból kiugrott és oly szerencsésen, hogy az ijedségen és mintegy 600 koronát érő karperecz elveszté­sén kívül semmi baja sem történt, A megbokro- sodottt lovakat csak nagy nehezen tudták meg­fékezni. — Eskületótel. A legközelebbi városi köz­gyűlésen megválasztott közigazgatási tanácsos Raáb Sándor és Demkő Sándor rendőrfogalmazó a f. hó 16-án tartott tanács ülésen tették le hivatalos esküjüket Papp Géza polgármester előtt. — Nyugdíjemelés. A vallás és közoktatás- ügyi miniszter Varga Benő és Cseh Lajos szat­mári áll. isk tanítók nyugdíj jogosultságát 1300 —1300 koronára emelte fel, — Helyre igazítás. Lapunk 15-iki számában megjelent „Még egy pár szó Amicus“ cikkéhez cimü hir lü-ik sorában „nem egyeztethető“ helyett „el nem enyésztéthetö“ olvasandó. * A sztrájk vége. A Kőművesek és ácsok sztrájkja most már véget ért volna, amennyiben a munkaadók és munkások kiegyeztek. Azonban ugylátszik, hogy a munkaadók a munkabért meg­ígérték, de nem egyúttal a munkát is. — A miniszteri kiküldöttek ma itt, holnap amott tűnnek fel és a gyarmati s csengeri járá­sokban a bírák és jegyzők közül működésüknek már áldozataik is vaunak. A szatmári járásban még eddig nem fordultak meg, ez úgy látszik jó jel, és dicsőségére szolgál a járás tisztikarának. — Gyászhir. Szigeti Hatvani Zoltán cs. és kir. főhadnagy életének 27 évében elhalt. A ko­rán elhunyt szép jövőjű ifjú halála mély gyászt hozott szüleire Hatvani Péter városi óvodásra s bánatos nejére. A folyó hó 15-én végzett teme­tésen nagyszámú résztvevő közönség condoleált. — A Széchenyi Társulat közgyűléséről írott tudósítást térszüke miatt a jövő számunkban hozzuk. — A szatmári kath. leg. egyesület, az ipa­rosok védő szentjének Szent-Józsefnek emlékére május 10-ón d. e. a Zárda templomban, kegye­letét lerója. Délután pedig szépen össze álltott műsort fog az egyleti helyiségben előadni. Este pedig Morgenthal Antal világi elnök 10. éves működése tiszteletére társas vacsora lesz. — Eljegyzés. Kónya Jenő 5. gyalogezred- heli hadnagy eljegyezte Breitmeyer Margit kisasszonyt Aradon.

Next

/
Thumbnails
Contents